Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-19 / 269. szám

2 KORKÉP 2013. NOVEMBER 19., KEDD JEGYZET A bűnbak jobb nálam RENGETEG MINDEN sűrűsödik abban a hírben, miszerint az angol parlamenti válasz­tások előtt a brit politikusok a kelet-európai munkavál­lalókat szidják, mondván, megbánták már, hogy meg­nyitották előttük a munka­erőpiacot. persze a politika ott is bű­nösen leegyszerűsítő, s úgy tűnik, szeret indulatokra hajtani. Merthogy a többség nem a más országokból jött munkavállalókat nem szere­ti, hanem elsősorban azokat az ingyenélőket, akik munka nélkül, segélyekből kíván­nak megélni, és akiknek jó része amiatt ment a sziget- országba, mert ott a szociális juttatások előnyösek. ezt sehol sem szeretik, jog­gal, ám a probléma mindig ott éles igazán, ahol a több­ségnek is gondjai, anyagi ne­hézségei vannak. Angliában is amiatt jött ez most elő, mert az átlag brit rosszab­bul él. aki lent van, s igazából jog­gal mást nem tud emiatt okolni, mint a számára elér­hetetlen döntéshozókat, rossz szerencséjét, saját magát, az utóbbi helyett szívesebben vesz célba bűnbakot, lehető­leg olyat, akibe ő is bele tud rúgni, mert nála is sanya­rúbb a helyzete. Nem én va­gyok a hibás, hanem a sors, a csaló, hazug politikusok, a zsidók, cigányok. Pedig saj­nos az esetek egy részében magunkban is kereshetjük a hibát. ÁM ha tömegek vannak mun­ka nélkül, vagy dolgozók olyan helyzetben, hogy alig tudnak megélni, azt a politi­ka tudja, tudná csak kezelni. Nem a szélsőségesek, mert azoknak általában a legfőbb programjuk a hangulatkel­tés, és megint csak az a téves logika, hogy a gondokért más a hibás, nem mi. persze a saját felelősségüket a politikusoknak sem igen akaródzik beismerni, sehol sem. Nem utálnak Angliában munkavállalás Aki dolgozik, még ha nem is szeretik, de megbecsülik Kelet-európai munkavállaló a pult mögött - állítják, az átlag angolnak semmi baja nincs velük, csak a politika használja ki a helyzetet dél-dunántúl Mivel Anglia az egyik legnépszerűbb cél­ország a munkavállalók szá­mára, jó tudni, mi vár ránk odakint. Katus Eszter Több cikk is megjelent a napok­ban, amelyek szerint a britek (il­letve ottani politikai szereplők) már megbánták, hogy korlátozás nélkül, beengedték a kelet-eu­rópaiakat. S bár a gazdagok és képzettek előtt még kinyílnak az ajtók, a magyarok jó része szen­ved a diszkriminációtól. SOKKAL NYITOTTABB és befoga- dóbb az angol társadalom, mint a magyar - hangsúlyozta több, Angliában dolgozó inter­júalanyunk is. Egyikőjük meg­említette, hogy épp a múlt hé­ten hangzott ez a BBC-n: rekord alacsonyan áll a munkanélküli­ség, és pozitív előrejelzések vannak a gazdasági növeke­déssel kapcsolatban is. Vagyis nincs szó arról, hogy a beván­dorlók károkat okoznának, s emiatt kiutálnák őket. Sőt. A válaszadók szerint a munka­Megpróbáltunk utánajárni, mennyire van igazságtartalma a dolognak, és hol kezdődik a politikai manipuláció. Az inter­net segítségével sikerült több Angliában dolgozó családdal fel­vennünk a kapcsolatot, akiket arra kértünk, számoljanak be személyes tapasztalataikról. A megkérdezettek között volt két­kezi munkás, fordító és fotós is, ám az eltérő szakmák ellenére a vélemények hasonlóak voltak. Mind azt mondták, hogy csak azért, mert kelet-európaiak, nem bánnak velük rosszabbul, hiszen gyakran nem is tudják, ki, honnan jött. Az tény, hogy adók örülnek, ha valaki önként vállal túlórát, és rendesen meg is fizetik érte. az angolok nagy része ugyanis nem hajlandó bizonyos, számá­ra alantas munkát végezni, míg a magyarok igen. Mivel szük­ség van a munkájukra, megbe­csülik őket kint, és akár vezető beosztást is adnak nekik egy idő után. Nem általában a ma­gyarokkal, hanem a munkake­rülőkkel, naplopókkal van ba­juk az angoloknak (is) - vélik szinte mindannyian. ugyanazért a munkáért a svéd, dán vagy francia szakemberek­nek többet ajánlanak, de ennek az az oka, hogy ők kevesebbért nem vállalnák el, hiszen nekik az angliai munka sokszor csak kaland. A nagyobb városokban vi­szont más a helyzet, mint a ki­sebb, vidéki városokban. Utóbbi­akban családiasabb a hangulat, míg Londonban és más nagyvá­rosokban gyakrabban'előfordul, hogy kihasználják a kelet-euró­paiakat, pontosabban azt a réte­get, aki az úgymond „alja mun­kát” végzi. A hivatalos dolgokra viszont figyelnek: betartják a azok a megkérdezettek, akik már több éve élnek Angliá­ban, úgy látják, a naponta tö­megével érkező szakképzet­ten, nyelvtudás nélküli külföl­dieket nem szívlelik. Koráb­ban ezzel a réteggel nem volt gond, a helyzet a gazdasági válság után változott meg, hi­szen az angoloknak is lejjebb kellett adni, ami a munkavál­lalást illeti, hogy fizetni tud­ják a hiteleiket. Ezzel párhu­zamosan egyre nagyobb lett azoknak a száma is, akik munkaügyi szabályokat, így van szabadság, betegszabadság, és ingyen túlóra sincs. Néhányan a magyarokra nem, de a lengyelekre hallották panaszkodni az angolokat, mert ők már valóban nagy számban élnek ott, és az utóbbi időben ér­kezettek azonnal segélyért folya­modnak. (Viszonylag egyszerű megkapni, és kiteheti nagyjából egy átlagfizetés 70 százalékát is)/ Összességében az a vélemé­nyük, hogy a magyarok beván­dorlásáról szóló kérdés egyelőre politikai szinten megy, a hétköz­napi embernek semmi problé­mája velünk. csak a szociális juttatásokért mennek ki. Emiatt alakultak ki az ellentétek, amit viszont a politikusok használnak adu­ásznak, hiszen ezzel tömegeket lehet megmozgatni. Viszont az is tény, hogy akik szakma és nyelvtudás nélkül mennek kül­földre, mindig is kiszolgáltatott helyzetben lesznek, országtól függetlenül. Őket lehet, hogy beosztják minden hétvégére dolgozni, percre számolják az ebédidejüket, de legalább fize­tést kapnak. PROMÓCIÓ Harcon ismét megtartották akistérségi nemzetiségi napot 1 SZÉCHENYI TERV harc A Harc Jövőjéért Alapít­vány szervezésében, 2008 óta immár hatodik alkalommal rendezték meg a nemzetisé­gek napját, kistérségi talál­kozó keretében. A szekszárdi kistérség nemzetiségeit, azok képviselőit hívták meg. Mint Bóni Zoltán szervezőtől, a Harc Jövőjéért Alapítvány el­nökétől megtudtuk, százhar- minchatan jöttek el. Többek között Kétyről érkeztek, de y ott voltak a harci romák kö­zül is számosán és Szekszárd, Medina, Kakasd, Bogyiszló, Hőgyész, Zomba képviselői. Délután egykor kezdődött az esemény a megnyitóval, az ebédet a bemutatkozás követ­te, emléklapot kapott minden jelenlévő képviselő, és már fél ötkor elkezdődött a bál (amely másnap hajnali fél 3-ig tartott). Volt vacsora is, utána pedig tombolasorsolást tar­tottak. Az ünnepi hangulatot az is emelte, hogy több menyecske magyar, német, illetve szé­kely népviseletben jelent meg. Fellépett a bogyiszlói Örök Ifjak Színjátszó Csoport, nagy sikert aratott Apácashow cí­mű műsoruk, de sok tapsot kapott a harci Angyaliak Tánccsoportja, a gyerekek és a felnőttek egyaránt. A vendé­gek magyar, székely dalokat, s a cigány himnuszt is hall­hatták. ■ Gy. M. Jelenet az Apácashow-ból Csak a munkakerülőket nem szeretik Bűnbakot csinálnak a bevándorlókból? Nem lesz könnyű feladat szétosztani a szociális tűzifát támogatás Mivel ingyen kapják a rászorulók, tulajdonképpen állami és önkormányzati ajándékról van szó tolna megye A tavalyinál több, viszont a pályázottnál kevesebb szociális tűzifát oszthat szét a decsi önkormányzat ezen a té­len. Biczó Ernő polgármester elmondta, 400 helyett 149 er­dei köbméter fát vásárolhatnak belügyminisztériumi támoga­tással. A településvezető már a pályázat beadásakor sem tit­kolta: bármennyit is nyernek, nehéz lesz szétosztani, ugyanis akinek nem jut a támogatásból, annak ez nem esik jól. A decsi önkormányzat még novem­berben megalkotja azt a helyi szabályozást, mely a támoga­tottak körét rögzíti. Ebben első­sorban a belügyminisztérium ajánlásában megnevezettek, így például a lakásfenntartási támogatásban részesülők sze­repelnek majd, de a község az időseknek, nagycsaládosoknak és a saját hibájukon kívül rossz anyagi helyzetben lévőknek is kedvezne. Tóth István, Bogyiszló első embere is hasonló helyzetről számolhatott be. Kétszáz köb­méterre pályáztak, 81 köbmé­terre nyertek állami támoga­tást 1,3 millió forint értékben. A polgármester tájékoztatása szerint a szállítás is tetemes költség lesz, melyet a település­nek kell kigazdálkodnia. Elő­zetes számításai szerint 16-17 pótkocsis teherautóval lehet Bogyiszlóra hozni ezt a fameny­A településeknek rendeletet kell alkotniuk, aztán oszthatják szét a fát nyiséget, majd házhoz is kell szállítani a tüzelőt. Báta valószínűleg a bátaszéki erdészeten keresztül vásárolja meg a szociális célra szánt fát. A sárközi falu több, mint kétmillió forint támogatást kap. Huszár- né Lukács Rozália polgármester elmondta, február végéig lehet kiosztani a tüzelőt, csakhogy rossz anyagi körülmények kö­zött élőknek szánják, így ter­mészetesen az a cél, hogy minél előbb eljusson a háztartásokba. Mivel állami és önkormányzati ajándékról van szó, Bátán kará­csonyra kapják meg a rászorul­tak a fát. A helyi rendeletet vár­hatóan november 27-én alkotja meg a település vezetése. ■ B. K. Hatvan településnek jut a MEGYÉBEN 60 település része­sül a belügyminisztérium támo­gatásából. Az így vásárolt tűzifát a szociálisan indokolt esetekben természetbeni juttatásként ad­hatják a fűtési időszakban. He­lyi rendeletben kell meghatároz­ni, kik részesülhetnek benne. Az állami támogatáshoz az önkor­mányzatoknak önrészt kell bizto­sítaniuk. Tolnában a legnagyobb összegFaddnak jutott: 3 millió 136 ezer 900forint, de szintén 3 millió körüli összeg jár Nagyszo- kolynak. Kétmillió fölött jutott Bátának, Dalmandnak, Decs- nek, Fürgédnek, Regszemcsé­nek, Kocsolánakés Kölesdnek. i í » I

Next

/
Thumbnails
Contents