Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-11-17 / 44. szám

14 UTAZAS 2013. NOVEMBER 17., VASÁRNAP HÍRSÁV Szieszta után este felizzik az élet Madrid Európa legforróbb fővárosa ősszel, turisták nélkül mutatja meg igazi arcát A turizmus feketézői százból mindössze négy magyar utazik valamelyik utazási iroda szervezésében külföldre - a döbbenetes adatot a Központi Statisz­tikai Hivatal összesítése tartalmazza. Ráadásul a 4,1 százalékon felül, ám szer­vezetten utazók tetemes részét az engedély nélküli utazásszervezők, feketézők, iskolák, sportegyesületek és magánzó utazási „szakem­berek” viszik külföldre. ■ Róma még mindig a zsebesek városa becslések szerint három és fél ezer zsebtolvaj foszto­gatja módszeresen az olasz fővárosba látogató turistá­kat. Zömük a központi vas­úti pályaudvaron és a főbb látványosságok környékén „dolgozik”. Miután az inter­neten egyre több, turisták által közzétett videó mutatja be az ottani állapotokat (a zsebeseket akció közben), a Külügy is óvatosságra inti a kiutazó hazánkfiait. A fő turistacélpontnak számító Colosseumban hangosbe­mondón figyelmeztetik a külföldieket, hogy vigyázza­nak értékeikre. ■ Vigyázni kell a pénzünkre is Felújítják a zsinagógákat A MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA Határon Átnyúló Együtt­működési Program 2007-13 keretében megvalósul a nagyváradi ZION Zsinagó­ga és a debreceni Kápolnási Utcai Zsinagóga felújítása. A térségben egykor virágzó közösség több száz éves kul­turális és szellemi örökségét is reprezentáló muzeális épületeket az eredeti álla­potukban állítják helyre. ■ www.turizmusonline.hu A spanyol főváros sokáig nem szerepelt a magyar utazók érdeklődésének kö­zéppontjában. E mellőzés ér­demtelen, hiszen évezredes történelem, három nép kul­túrája, gazdag képzőművé­szeti örökség és meglepően kellemes, könnyen bejárható város fogadja az idegent. Piros Christa kezetet: keskeny, emberléptékű utcák, terek és házak teszik barátságossá a városközpontot. Angolos hangulatú pubok, tipi­kus spanyol bodegák, borozgat- ni-csipegetni invitáló tapabá- rok, párizsi hangulatú bisztrók csalogatják beülésre a ráérőket. A keskeny, hosszú, dombra futó utcák és kandeláberekkel sze­gélyezett lépcsősorok is a fran­cia fővárost juttatják eszünkbe. Igaz, a spanyolok ezt épp fordít­va mondanák: Párizsban járva Madridban érzik magukat. KIVÉGZÉSEK HELYSZÍNE A belváros központja a Puer- ta del Sol, a Nap kapuja, mely elé még a tér szót sem teszik ki. Az útikönyvek mind hangsú­lyozzák, hogy az ország mérta­ni közepén fekvő főváros nem a történelem évszázadai során alakult ki, hanem királyi ren­deletre született. Ez nem egé­szen igaz: 1561-ben, amikor II. Fülöp Toledóból 71 km-rel ke­letebbre tetette át székhelyét, Madrid már 10 ezer lakosú, több mint ötszáz éves mezővá­ros volt, melyet egy arab emír alapított. Igaz, a fényes Toledó- hoz képest még évszázadokkal később is parányi volt, nem számított „igazi” városnak. Er­ről neve is tanúskodik: még ma is Villának, azaz nagy falunak, és nem Ciudadnak, városnak hívják. FRANCIA MADRID, SPANYOL PÁ­RIZS A madridi utcaképet az egy­kori gyarmatokról bevándorló igen sok dél-amerikai, sőt indi­án bevándorló színesíti. Lako­sainak száma 3,5 millió. Elő- és nincsenek, hi­szen a fennsíkon szabadon ter­jeszkedhet a város. Jellemzőek a széles sugárutak, ám a bel­város őrzi a középkori utcaszer­Mit és hol vásároljunk? bőráru A spanyol bőráru igazi specialitás. Rengeteg táska, ci­pő, erszény található a Plaza Mayorból észak felé kiinduló utcák elegáns üzleteiben. Érde­mes körülnézni az Almirante utcában is, ahol több bolt kínál­ja portékáit; a leghíresebb ezen a soron azExcrupulus net. kerámia Spanyolország kézzel festett csempéi, kerámiái mesz- sze földön híresek. Erre specia­lizálódott üzlet a Cántaro (Flor Baja 8) és a Sargadelos (Zurba- no 46). Természetesen a na­gyobb áruházláncokban - mint amilyen az El Corte Inglés (Per- ciados 1-4.) - is találhatunk szép dísztárgyakat. Itt ruhane­műket, illatszereket is vásárol­hatunk kedvezőbb árakon. hangszer Ha eredeti spanyol gitárral szeretné meglepni isme­rősét, térjen be a Manuel Cont- rerasba (Plaza Mayor 80). HELYI KÜLÖNLEGESSÉGEK Eze­kért sajnos tényleg helybe kell mennünk: toledói tőr, kard és a világ legfinomabbjaként jegy­zett marcipán valóban csak To- ledóban, kordován bárcsak Cordobában kapható. Madrid: három nép kultúrája, gazdag képzőművészeti örökség és meglepően kellemes, könnyen bejárható város fogadja a turistát Nevét onnan kapta, hogy a 13. században egy keletre néző ka­pu állt rajta, melynek íve alatt a felkelő napra lehetett tekinteni. Ez nagy szó volt, hiszen a ko­ra középkorban a szűk utcák­ból egyáltalán nem látszott az égitest, csak innen. A furcsa, körcikk alakú térről ma 10 út indul ki a szélrózsa minden irányába. Ide fut be a legtöbb busz, itt keresztezi egymást há­rom metróvonal, itt rakták le a 0-s kilométerkövet. A tér soha­sem nyugszik: ez Madrid örök­ké nyüzsgő, lüktető szíve. Egészen más hangulatot su­gároz a csak nevében főtér, a Plaza Mayor. A paloták legszeb- bike a freskókkal díszített Pé­kek háza, melynek erkélyeiről egykoron a király és családja szemlélte az eseményeket. Itt tartották az eretnekégetést, a nyilvános kivégzést, a bika­viadalokat és lovagi tornákat, a szentté avatást és a népünne­pélyeket. Ez volt az ország leg­nagyobb színpada és nézőtere, sokszor több tízezer nézővel. Ma persze békés és nyugodt a tér, csak szabadtéri koncertek alkalmával telik meg. A hűs ár­kádok alatti apró boltok, több száz éves kiskocsmák viszont állandóan zsúfoltak. SZIESZTA NÉGY ÓRÁN ÁT — Madrid a széles sugárutak és a szökőkutak városa is. A nyá­ron nem ritka 40 fokos hőséget fasorokkal, parkokkal és renge­teg kúttal igyekeztek enyhíteni a várostervezők. A spanyolok azonban igazándiból nem itt pihenik ki a fáradalmakat, ha­nem otthon hódolnak az egész mediterrán térségben szokásos sziesztának. Egytől 5-ig kihal­tak az utcák, bezárnak az üz­letek és piacok, becsukódnak a zsalugáterek. Az élet este 7 után indul újra: ilyenkor ele­gánsan felöltözött idős hölgyek és urak kezdik meg egész­ségügyi sétájukat, a fiatalok a játéktermeket, az üzletköz­pontokat szállják meg. Mivel az ebédidő általában 1-től 5-ig tart, vacsorát 8-9 előtt sehol sem kapunk. Akkor viszont megtelnek az éttermek, kávé­házak teraszai is, és ki sem ürülnek hajnalig. Ki gondolna lefekvésre egy ilyen izgalmas, állandóan új arcát mutató, lük­tető nagyvárosban? A Plaza Mayor egykor az ország legnagyobb „szabadtéri színpada” volt Múzeumok városa világhírű és kihagyhatatlan a Prado, az itáliai és németalföldi festészet gazdag gyűjteménye, amely sok más múzeummal el­lentétben a turisták szerencséjé­re nem zár be délben (szomba­ton 14 órától meg féláron láto­gatható). ATHYSSEN-BORNEMisszA gyűj­temény keresztmetszetet nyújt a középkoritól a modern festészet legjelesebb darabjaiig. Feledékeny kínaiak: botrány az Örömparkban Egzotikus útnál ügyeljünk a szabályokra veszélyek Akár a hétköznapi csapvíz is okozhat egy kiadós gyomorfertőzést KONTINENSEKEN ÁTÍVELŐ botrány robbant ki a világ legnagyobb vidámparkjának látványossá­gai miatt. A kínai Csangcsou- ban két éve megnyílt látványos­ságot 600 ezer négyzetméteres parkban 31 millió amerikai dollárból építették fel. Külön­legessége nemcsak a méreté­ből adódik, hanem annak te­matikájából is. A gigantikus méretű mozgó játékok többsé­gének külsejét és arculatát a Warcraft és a Starcraft című videojáték-sorozatokból ismert virtuális hősökről, lényekről kölcsönözték, ám ehhez a kí­naiak „elfelejtettek” engedélyt kérni az eredeti számítógépes játékok fejlesztőjétől, az ame­rikai Blizzard Entertainment- től. A cég nem volt rest, és az amerikai kormány segítségével beperelte a kínai államot, ám a pénzbüntetés valószínűleg el­marad, tekintettel a kínai-ame­rikai gazdasági kapcsolatok fontosságára. A csangcsoui játékparkban a látogatóknak a J. R. R. Tol­kien regényeiből is jól ismert orknak, vérelfnek, embernek, tündének vagy törpnek kell be­öltözniük, és ezután egy mini­mum 5-6 órás kalandtúrán ve­hetnek részt. Nagyon népszerű a „fenevad véres útja” nevű pá­lya, ahol egy alagúton végigha­ladva és szörnyekkel csatázva még vízbe is kell ugrani. ■ A távoli, egzotikus országokba való utazás kellemes kalando­kat ígér. De csak akkor érez­hetjük biztosan jól magunkat, ha betartjuk az alapvető szabá­lyokat. 1. Elsődleges szempont a hi­giéné. Mindenképpen el kell kerülni akár csak egy kisebb gyomorfertőzést is. Gondolni kell mindenféle apróságra is (például: fogmosás), ezért igye­keztünk összeszedni a legfon­tosabb tudnivalókat. 2. Azok a gyümölcsök bizton­ságosak, amelyeket meg kell hámozni. Ilyenek a citrusfélék, a banán, az ananász, a papaja, a mangó. 3. Mindig jég nélkül kérjük Vizet inni csak palackosból szabad az italunkat, mert a helyi víz­ből készült jég fertőzött lehet. 4. Csak alaposan megfőzött ételt fogyasszunk. A nyers, ke­véssé hőkezelt ételek, a tenger gyümölcsei, a majonéz, a fagyi, a vaj veszélyes lehet. 5. Utcai árustól ne vásárol­junk készételt. 6. Nyers gyümölcsöt, zöldsé­Fogmosáshoz palackos csak gyárilag palackozott vi­zet vagy üdítőt igyunk. A palac­kozott víz amúgyis legyen kéz­nél: fogat is ezzel mossunk, gyógyszert is csak ezzel ve­gyünk be. get, salátát csak akkor fogyasz- szunk, ha egészen biztosak le­hetünk abban, hogy tiszta víz­zel mosták meg. 7. Kerüljük a nyers tejet, csak pasztőrözöttet igyunk. 8. Sokan megfeledkeznek ar­ról, hogy a frissen facsart gyü­mölcslevek is veszélyesek le­hetnek! Magas cukortartalmuk príma táptalaja a baktériumok­nak. Ilyet csak akkor igyunk, ha látjuk, hogy tiszta kézzel készítik elő a gyümölcsöt, és a présgép is tiszta. 9. Ä friss, forró kávé és tea, a sör, a bor biztonságos. A rövid­italok viszont - a közhiedelem­mel ellentétben - nem kúrálják a gyomorfertőzést! ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents