Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-11-03 / 42. szám
2013. NOVEMBER 3., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Kitört a ketchupháború konkurensek A Burger Kingnél új krumpli, a McDonald’snál új öntet Állami szerveren keresztül lehet csak levelezni Indiában Eltérő arzenállal vív harcot egymással az amerikai hamburgerpiac két főszereplője, a McDonald’s és a Burger King. Előbbi most a rivális miatt szakított negyvenéves partnerével. Gyükeri Mercédesz A jövőben nem a Heinz szállítja a ketchupöt a MeDonald1- sokba - a gyorsétteremlánc azzal indokolta döntését, hogy a szószgyártó új vezetője a nagy rivális, a Burger King vezér- igazgatói székét váltotta fel a ketchupgyártóéval. Persze nem csak Bernardo Hees júniusi kinevezése fájt a gyorsétteremláncnak, a szakításhoz hozzájárulhatott az is, hogy a szakember közben elnökhelyettesként tovább dolgozik a Burger Kingnél. Nem véletlen az egyezés: miután áprilisban Warren Buffett befektetőguru cége, a Berkshire Hathaway lett a lánc többségi tulajdonosa, gyakorla- ^ tilag azonos tulajdonosi körbe J került a Heinzcel - a másik leg- I nagyobb részvénycsomag egy brazil kockázati tőketársaság, a 3G kezében van. A ketchupváltás nem nagy érvágás a McDonald’s számára, és ami az amerikai paicot érinti, a Heinznek sem nagy kiesés, hiszen mindössze két város éttermeiben kínálták a ketchupjukat. Világszinten azonban a 35 ezer étterem 60 százalékában volt jelen a cég, amelynek nyilvánvalóan kiváló ingyenreklámot jelentett a McDonald’s. A Wall Street Journal szerint most az a kérdés, a Burger King hogyan próbálja meg kárpótolni a „testvércéget” az elért veszteség miatt. A lap szakértői szerint elképzelhető, hogy a nemrég piacra dobott, amúgy is igen komoly marketingtámogatással forgalmazott, alacsonyabb kalóriatartalmú sült krumpli „kapna” egy kis szószt. A Satisfries azonban ketchup nélkül is hadüzenetként értelmezhető a nagy riválissal szemben, amely annak idején gyakorlatilag rászoktatta az amerikaiakat a sült krumplira. Ám ha valakinek ez az üzenet nem lett volna egyértelmű, a Burger McDonald's Burger King 1940 1953 35000 13000 King „Fries King” (hamburgerkirály helyett rósejbnikirály) névre keresztelte át magát egy októberi kampányban. Szüksége is lehet a sikerre a cégnek, amely az elmúlt időszakban nem nagyon brillírozott a hazai piacon. A hétfőn közölt harmadik negyedévi gyors- jelentésében ugyan az elemzői várakozásokat meghaladó, 33 százalékos profitnövekedésről számolt be, ez azonban nem annyira bővülés jele a floridai cégnél, hanem az elmúlt hónapokban végrehajtott átszervezéseké. Miközben éttermeinek forgalma gyakorlatilag stagnál (az egy boltra jutó jövedelem 0,9 százalékkal nőtt világszerte, illetve 0,3 százalékkal esett vissza Észak-Amerikában), az éttermek kiszervezése nyomán 40 százalékkal csökkent a bevétel, viszont 64 százalékkal estek vissza az üzemi költségek a csaknem 13 ezer üzletből álló hálózatban. A Burger King az eredményt a nehéz körülményekkel magyarázta, akárcsak a McDonald’s, ám számottevő különbség, hogy utóbbi globálisan 2 százalékkal, az amerikai régióban pedig 0,7 százalékkal növelni tudta bevételét a harmadik negyedévi gyorsjelentése szerint. A két multi más szempontból is eltérő arzenállal készül a kiújult harcra. Míg a McDo- nald’snak Amerikában 14 ezer étterme van, a Burger Kingnek mindössze 7200. Előbbi világszerte elért, 88 milliárd dolláros bevétele csaknem hatszorosa a Whoppert kínáló láncénál. Ennél is többet mond azonban, hogy a két cég mennyit költ reklámra: a McDonald’s hirdetési büdzséje csak az Egyesült Évtizedes rivalizálás jóllehet, a Burger King fő konkurense az amerikai hamburgerpiac második helyéért folyó küzdelemben a Wendy’s, a McDonald’s és a Burger King háborúja legendásnak számít. Az 1940-ben alapított McDonald’s 13 évvel előzte meg a Burger Kinget. Fő terméke, a Big Mac azonban 11 évvel követte a Whoppert - ami mellesleg azért született meg, mert a Burger King nem tudott versenyre kelni a McDoÁllamokban egymilliárd dollárt tett ki tavaly, ami háromszorosa a Burger Kingének - mellesleg nagyjából az egy- hatoda az ágazat teljes reklám- költésének. A McDonald’s éves marketingbüdzséjét az Ad Age 2 milliárd dollárra becsli, ami megfelel a Burger King (fran- chise-partnerek nélkül számított) teljes bevételének. Hank Cardello, a Hudson Institute vezetője elemzésében ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet: a Burger King részéről jó döntés volt ugyan az nald’s 15 centes hamburgerével. A TOTÁLIS HADÜZENET 1982- ben érkezett, amikor a Burger King közzétette azt a hirdetését, amely szerint a fogyasztók jobban kedvelik a Whoppert, mint a McDonald’s vagy a Wendy's termékeit. Miután elültek a botrányok és véget értek a perek, 1997-ben a Burger King azt hirdette, hogy sült krumplija finomabb a konkurenciáénál. egészségesebb termék piacra dobása, ám kár volt a sült krumpli amúgy is visszaeső piacán erőlködniük, hiszen hozzájuk az amerikaiak a hamburgert kötik. A McDonald’s ellenében azonban van egy tagadhatatlan előnyük: a rosszul fizetett, alacsony presztízsű állásokról inkább a nagy konkurens jut az emberek eszébe. Augusztusban Amerika-szerte minden nagyobb gyorsétteremlánc dolgozói egységesen léptek sztrájkba, a 7,25 dolláros minimális órabérnél magasabb fizetést követelve. A munkabeszüntetésre a McDonald’s csak annyit reagált: a cég történetében rengeteg olyan dolgozó volt, aki egy étteremben kezdte a karrierjét, de aztán sokra vitte. Vélhetően az a riposzt sem tett túl jót a cégnek, amelyet egy alkalmazott kapott egy céges rendezvényen. Nancy Salgado október elején panaszkodott amiatt, hogy tíz éve dolgozik és mégis csak 8,25 dollárt kap óránként, mire Jeff Stranton, az amerikai cég első embere annyit válaszolt: „én negyven éve vagyok itt”. kémkedés Megtiltaná az indiai kormány, hogy a hivatalos internetes levelezéseket külföldi szerverek segítségével bonyolítsák le. A tervek szerint december közpére-vé- gére végrehajtandó korlátozás nem csak a Gmail vagy a Yahoo! használatát akadályozná meg, de az érintettek nem kommunikálhatnának az Outlookon keresztül sem. Ezek helyett az indiai állami informatikai központ (NIC) által nyújtott szolgáltatást kell igénybe venni az 1,2 milliárd lakosú országban - számolt be a BBC. A lépést nem titkoltan az amerikai kormány hírszerző tevékenységével kapcsolatos vádak motiválták. Az Edward Snowdentől a Guardiannek átadott dokumentumok szerint egy hónap alatt 6,3 milliónyi adatot halásztak le az NSA szervereire az indiai telefon- és internetes hálózatokról. Ez ugyan nem tűnik soknak a franciák 70 milliónyi vagy a spanyolok 60 milliónyi adata mellett, ám így is az ötödik legjobban megfigyelt ország lett India. Áz indiai kommunikációs miniszter már augusztusban utalást tett egyfajta korlátozásra. Kapil Sibal jelezte azt is, hogy külföldről virtuális hálózatokon és egyszer használatos jelszavakkal kommunikálhatnak majd az indiaiak. Újdelhi azonban nem az NSA feltételezett külföldi tevékenységével indokolta a lépést. Sőt, Mannomahn Singh kormányfő a múlt héten még azt nyilatkozta a BBC-nek: „sem információnk, sem okunk nincs arra, hogy aggódjunk” India nem az egyetlen ország, amely hasonló lépésekre készül. Korábban a brazil államfő jelezte, hogy egy „esetleges kémtevékenység” kivédésére saját, titkosított e-mail rendszert építenek ki. A gyanú szerint Dilma Rous- seff maga is áldozatául esett az NSA tevékenységének: a kiszivárogtatott anyagok szerint a politikus elektronikus levelezését figyelte meg a hírszerzés. ■ VG Gyorsul a világban a luxusáruk piacának növekedése prognózis Már nem a kínaiaknál tapasztalható a legnagyobb bővülés Bővülni fog 2013-ban a luxuscikkek kereskedelme a világban - legalábbis így látja a Bain & Co. (B&C). A tanácsadócég friss elemzése szerint a luxuscikkek eladása fix árfolyamokkal számolva 2013-ban 6 százalékkal nő, szemben az egy évvel korábbi 5 százalékos bővüléssel. Jelenlegi árfolyamon is nő a piac, ám ebben az esetben már csak két százalékkal, ennek hátterében elsősorban a jen múlt évhez viszonyított jelentős leértékelődése áll. A Bain összesítése szerint a luxuscikkek piaca ebben az évben 217 milliárd eurót tesz ki, ebbe beletartozik a ruházat, a kozmetikumok és parfümök, az ékszerek és kiegészítők, a cipők és táskák kereskedelme is. Újdonság, hogy amíg korábban a növekedés fő motorja a kínai piac volt, a lendület most már nagyobb Amerikában. Itt négyszázalékos bővülést prognosztizálnak, amit elsősorban a növekvő fogyasztói bizalom magyaráz. Ezzel szemben Kínával, ahol tavaly még 20 százalékos bővülés az idén várhatóan mindössze 2,5 százalékos növekedés várható. Erre nem csak az a magyarázat, hogy a pekingi kormányzat a korrupcióellenes harc jegyében különböző eszközökkel igyekszik rábírni a vezetőket a Mjjcfrássy ull 7!msssm Európában is van kereslet a luxuscikkekre luxuskiadások visszafogására, de az is, hogy a luxusfogyasztók 29 százalékát kitevő kínaiak egyre többet vásárolnak külföldön. Éppen ellenkező folyamat figyelhető meg Japánban - hívja fel a figyelmet a B&C. Az Abe Sinzó miniszterelnök nevéhez köthető új gazdaságpolitika, az Abenomics több eszközzel is fogyasztásra bírta a helyieket, akik így külföldi vásárlásaikat fogták vissza. A kérdés most az, a jen euróhoz viszonyított 20 százalékos árfolyamesése milyen hatással lesz majd a belföldi keresletre. A Bain & Co szerint Ázsiában Kína után most Malajziában és Indonéziában van nagy növekedés a luxuscikkek kereskedelmében. Az eladások 11 százalékkal nőttek 2013-ban, és 20 százalékkal 2012-ben. A cég jelentése bemutatásakor úgy ítélte: most Délkelet-Ázsia a „növekedés bölcsője”. A cégek szempontjából már nem ennyire pozitívak az idei kilátások. Erre elsősorban az a magyarázat, hogy az euróvál- ság csendesedésével, illetve az amerikai gazdaságpolitikai bizonytalanságok miatt az európai deviza árfolyama erősödött, ami csökkentheti az elsősorban európai központú, elszámolásukat euróbán végző társaságok exportbevételét. ■ VG
