Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-16 / 267. szám

2013. NOVEMBER 16., SZOMBAT KÖRKÉP 5 Munkával küzdenek a jövőért jubileum A modernitás embere a zenében konzervatív, és szeret biciklizni Dr. Horváth Béla: a szőlész-borász mérnök képzést szeretnénk beindítani Az egyetemi hagyományok­nak megfelelően ünnepel­ték meg a PTE Illyés Gyula Karán a dékán, dr. Horváth Béla egyetemi tanár 60. szü­letésnapját. Munkatársai és tudós kollegái tanulmány- kötetet állítottak össze a tisz­teletére „Szépet, jót, igazat akarva” címmel. Ihárosi Ibolya szekszárd Az egyetem rekto­ra a Crescit sub pondere palma, vagyis a Teher alatt nő a pálma elnevezésű díjat adományozta dr. Horváth Bélának, az Illyés Gyula kar dékánjának szüle­tésnapja alkalmából. - Feleme­lő és meghitt volt az ünnepség- mondta a lapunknak adott in­terjúban a díjazott. - Minden te­kintetben arra törekszem, hogy ugyanúgy működjék a szek­szárdi kar, mint az ország bár­melyik felsőoktatási intézmé­nye, s lehetőség szerint ugyan­olyan igényességgel is, tehát a felsőoktatási hagyományokat is át kell örökítenünk.- Némiképp túl az emberélet út­jának felén, mit tekint legna­gyobb sikerének?- Az ünnepségen volt egy ve­títés, az első képen, mint kócos falusi kölykök ültünk egy hosz- szú pádon. A fotózás kedvéért mindenki cipőt vagy szandált viselt, de ez akkoriban nem volt mindennap így. Tehát számom­ra a társadalmi felemelkedés nem jelszó, hanem egyrészt sa­ját személyes tapasztalat, más­részt meggyőződés, hogy csak a tudás, a műveltség és a kultúra képes az egyes embert és közös­ségeit felemelni. Éppen ezért si­kernek tartom, hogy egy archa­ikus falusi közösségből elindul­va egyetemi professzor, kutató, tudós és világlátott ember let­tem. A Pécsi Tudományegye­tem rektor-helyetteseként a mai Pécs egyik büszkeségét, a lü- dásközpont létrejöttét az egye­tem részéről én koordináltam.- A siker másik fele a tudomány.- Azt mondják, nincs buda­pesti vagy vidéki tudomány, de az azért pem mindegy, hogy az ember milyen feltételek közt dol­gozik, kutat. Az intézményünk­ben elsőként kandidáltam, majd habilitáltam és az, hogy me­gyénkben mindmáig egyetlen akadémiai nagydoktor vagyok, szintén siker. De talán még fon­tosabb, hogy megbecsülnek a kollégáim, akikkel együtt az el­múlt évtizedekben felemeltük ezt az intézményt arra szintre, ahol egy fejlett felsőoktatási in­tézménynek léteznie kell. Vol­tak a kar életében válságkorsza­kok, s talán munkabírásomnak is köszönhetően kétszer is sike­rült felállni a padlóról. Amikor először főigazgató lettem 3 fo­rint 70 fillér volt a kasszában. Másodszor az egyetemi integrá­ció vitt anyagilag padlóra min­ket, de amikor 2006-ban lekö­szöntem, mert három ciklusban egymás után nem lehet ugyanaz a vezető, 385 millió forint meg­takarítással adtam át a kasszát, amiből aztán az új épületszárny épült. Ami a magánéletet illeti, van két, a maga szakterületén sikeres fiam, és boldog házas­ságban élek a feleségemmel, kö­zel negyven éve.- Azt egy József Attila kutatótól nem kell kérdezni, ki a kedvenc költője. Még kiket olvas szívesen?- Nagyon szeretem Adyt. A modernitás emberének tekin­tem magam, ebből követke­zően a modernitás költői áll­nak hozzám legközelebb. Sze­retem a szláv irodalmat, példá­ul Szergej Jeszenyint, az ameri­kaiak közül pedig Bemard Ma- lamud-ot vagy a ma élő egyik legnagyobb írót, Philip Rothot. A magyar irodalomtudomány­ban úgy tartanak számon, mint akit elfogadnak a népiek és az urbánusok is. Ezért meg kell említenem még egy költőt, Illyés Gyulát, akit méltatlanul nem ismer és nem eléggé sze­ret a magyar olvasóközönség. Ha erőm engedi, szeretnék ró­Névjegy prof. dr. Horváth Béla DSc, egyetemi tanár 1953-ban szüle­tett Bogyiszlón. 1977-ben végzett a József Attila Tudományegyetem magyar-orosz szakán, 1992 óta az irodalomtudomány kandidá­tusa, 2011-től a Magyar Tudomá­nyos Akadémia doktora. Nyelvtu­dás: német középfok, angol alap­fok, orosz felsőfok. Munkahelyei: la majd egy nagymonográfiát megírni.- Zene?- Imádom a klasszikus rock zenét, s a komoly zenében is a 1976-1984 Petőfi Sándor Gimná­zium, Bonyhád, középiskolai ta­nár. 1984-1990 Kaposvári Tanító­képző Főiskola Szekszárdi Kihe­lyezett tagozata tanszékvezető, 1992-2005 tanszékvezető főisko­lai tanár, 1995-2006főigazgató, 2005- 2010 egyetemi tanár, inté­zetigazgató, 2007-2010PTE rek­tor-helyettes. 2010-PTE Illyés klasszikusokat hallgatom, nem igazán érintett meg a XX. szá­zad zenéje. Szeretem az operát, számomra a legnagyobb éne­kes Pavarotti, még a fürdőszo­bában is gyakran őt hallgatom. Gyula Kar, egyetemi tanár, dé­kán. Számos szakmai szervezet tagja. Tudományos szakmai elis­merések, díjak: Illyés-plakett (2007), MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Ezüst Plakett (2007), Príma Díj (2006.), Széchenyi Ist­ván Ösztöndíj (2002 - 2005.), Tu­dományszervezésért (2001.) Fele­sége Papp Ibolya, két fiuk van.- Mire jut még ideje?- Nagyon szívesen utazom, kirándulok. Szerintem a leg­nagyszerűbb létforma a turis­táé, aki szabad és állandóan új élményekkel találkozik. És imádok biciklizni.- Két válsághelyzetről már esett szó. Kérdés, hogy a harmadikat túléli-e az Illyés Gyula Kar?- Nem hivatalból, meggyő­ződésből mondom, túl fogja él­ni. Ennek a megyének joga és szüksége van egy felsőoktatá­si intézményre. Ma a forráski­vonás miatt nehéz helyzetben, gyakorlatilag az összeroppanás szélén van a magyar felsőokta­tás. A nemrég kapott pénz csak egy lélegzetvételre volt elegen­dő, s nem tudjuk, milyen lesz az új felsőoktatási törvény. Szá­munkra több út is lehetséges, de a jövőbe nem látunk, sok a tőlünk független tényező. Min­denesetre dolgozunk a jövőért. A szőlész-borász mérnök kép­zést szeretnénk új, jövőt bizto­sító profilként beindítani, a Ter­mészettudományi Karral közö­sen. Az akkreditációs anyagot beadjuk a decemberi szenátu­si ülésre, s ha az akkreditáci­ós bizottság jóváhagyja, már a következő tanévben indítjuk a szakot. Ehhez kapcsolódva szőlészeti-borászati centrumot tervezünk kialakítani, amely képzésből, továbbképzésből és szakmai tevékenységekből áll majd, támaszkodva a szekszár­di borászokra és borászatokra.- Mennyivel csökkent a jelentke­zők száma?- Az egész országban csök­kent, hiszen elbizonytalanod­tak a szülők és a fiatalok, ráadá­sul a felsőoktatás-politika nem preferálja a társadalomtudomá­nyokat, nálunk pedig úgyszól­ván csak ilyen képzés van. Hu­szonöt százalékkal kevesebben iratkoztak be, mint tavaly, ami nagyjából megfelel a PTE átla­gának.- Mekkora létszámleépítésre kell számítani?- Csak három főről van szó. Az oktatói létszám a korábbi ve­zetői időszakban nagyon leépült, tehát már nincsenek tartalékok, de azért fejlődünk, sőt új embe­reket is felvettünk és nem terve­zünk további leépítést. Erdélyi kömtatért akiváló történelemtudás budapest-szekszárd A szek­szárdi Garay János Gimnázium Libertini csapata nyerte a „For­rásközpontú történelem” elne­vezésű versenyt. Az országos történelmi műveltségi vetélke­dőt a Nemzedékek Tudása Tan- könyvkiadó és a budapesti Né­meth László Gimnázium szer­vezte középiskolás diákok szá­mára. A több mint 300 nevezett csapatból a döntőben a legjobb tíz mérhette össze tudását az ér­tékes díjakért. A fődíjat, az erdé­lyi körutazást végül szekszárdi gimnazisták érdemelték ki, aki­ket dr. Gesztesi Enikő készített fel a versenyre. Az áprilisban in­dult háromfordulós versenysoro­zat kifejezetten kilencedikes di­ákoknak szól, akik a verseny so­rán nem csupán tárgyi tudásuk­ról adtak számot, hanem arról is, hogy már 15-16 évesen hoz­záértő módon képesek különbö­ző forrásokat elemezni. A dön­tő egyik legnépszerűbb feladata szerepjáték volt: ugyanazt a kor­szakot egy férfi és egy női törté­nelmi személyiség szemszögé­ből kellett bemutatniuk. A leg­nagyobb sikert azonban a „800 másodperc alatt a Föld körül” nevű feladat aratta, amelyben kevesebb, mint negyed óra alatt kellett a csapatoknak bejárniuk az ókori és középkori történelem minél több helyszínét. ■ B. K. Újrahangolás miatt állt le a sugárzás tolna megye A digitális átállás második ütemében érintett te­rületeken az adóállomások át­hangolása több szakaszban zaj­lik. A megyében november 14- én Bonyhádon, 15-én Szekszár- don került erre sor. Emiatt 8 és 18 óra között a televízióban semmilyen műsor nem volt látható, mivel az adótorony­ban erre az időre leállt a su­gárzás - tájékoztatott a Nem­zeti Média- és Hírközlési Ható­ság. Az áthangolás és az újra­indítás után a televíziók és a set-top-boxok újrahangolására volt szükség, ezt követően min­den eddigi televíziós csatorna a megszokott kép- és hangmi­nőségben fogható. ■ H. E. Egy pár, közös hobbival fotókiállítás A fiú nem csak a lányba szeretett bele Játékos hagyományőrzés német ki mit tud? Ügyesen szerepeltek a bonyhádi fiatalok Paks Szabó Sára és Farkas Atti­la fotói láthatóak a Csengey Dé­nes Kulturális Központ panorá­ma kiállítójában. Kiállításukat Halász-Tisza Veronika nyitot­ta meg. Sára ötödéves festőmű­vész hallgató a Képzőművészeti Egyetemen, 2013-ban Erasmus ösztöndíjat nyert, hogy fotó­zást és festészet tanuljon Finn­országban. Párja, Farkas Atti­la az informatika területén van otthon, de beleszeretett a fotó­zásba és a digitális utómunká­ba. Mint mondja, olyan dolgo- » kát is láthatóvá tud tenni, ami f a szemnek egyébként láthatat- i lan. A negyven fotóból álló ősz- | szeállítást január 3-ig láthatja a < közönség. ■ Vida T. Sokan voltak kíváncsiak a fiatal pár fotókiállításának megnyitójára bonyhád Hat csoportos és tíz egyépi produkciót értékelhe­tett az Udo Pörschke és Mar- kovics Mihályné alkotta zsűri a Solymár Imre Városi Könyv­tár hagyományos Német Ki Mit Tud?-ján. A bonyhádi intézmé­nyek mellett a mórágyi általá­nos iskola képviseltette magát az eseményen. Az egyéni ka­tegóriában a BÁI Vörösmarty iskola növendékei brillíroz­tak: Mándity Hédi nyert, őt Hu­ger Attila és Stein Félix követ­te a dobogón. Míg a csoportok­nál BÁI Vörösmarty 2. B., Mór­ágy 2-3. osztály, Vörösmarty 1. C. sorrend alakult ki, a BÁI Szé- J chenyi iskola 2. osztálya pedig I különdíjat kapott. ■ V. B. Remek produkciókkal rukkoltak elő a diákok a városi könyvtárban « I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents