Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-11 / 262. szám
KORKÉP 2013. NOVEMBER 11., HÉTFŐ JEGYZET FÜLÖP ZOLTÁN Kézből etetett egyetemek a mostani felsőoktatási rendszer olyan, mint egy jó bűvésztrükk: semmit sem értünk belőle. Vagy ha mégis, abban nincs sok köszönet- amikor ugyanis lehull a lepel, akkor kiderül, hogy szánalmas játszmák működnek, s az számít csak, ki hogyan fekszik politikailag, ki mennyire tud lobbizni, s ki hajlandó keresztülvinni mindent, amit fentről mondanak. ne féljünk kimondani: kézből etetés van itten, de a kegyetlen fajtából - ha valami miatt nem tetszel, akkor nem kapsz semmit, s végignézzük azt is, hogy meg- döglesz, abból tanul majd a többi. úgy fest, ez a kéz most újra villantani fog: részint kancellárokat nevez ki, amely még az egyetemi autonómia látszatát is kiradírozza, részint meg újabb kiemeléseket tesz a rendszerbe, hogy legyenek egyenlőbbek is az egyenlők között. Jelenleg még kérdés, mi lesz a pécsi egyetemmel, az azonban bizonyos: ha nem lesz egyenlőbb a PTE, akkor kimondhatjuk, hogy a kormányzat úgy kompletten lemondott a Dunántúlról, too Lesz egy erős fővárosi régió, egy erős kelet-magyarországi (Debrecen) és egy erős dél-magyarországi (Szeged)- és ezzel párhuzamosan egy olyan beiskolázottság, amely minden, csak nem racionális. Gondoljunk csak bele: eddig ha egy szombat- helyi tizennyolc éves például erős jogi karra akart menni, akkor voltak lehetőségei a választásra - ám ha a pécsi egyetem másodvonalba szorul, akkor máris csökkent az opciók száma, marad Budapest, hiszen a többi város hét-nyolc órányi vonatozásra van. igen, örült ez a rendszer. De akkor sem lenne jó kikerülni belőle. Mert akkor aztán mindennek vége lenne. Kancellár és kiemelés Universitas Az egész eddigi felsőoktatási rendszer megváltozhat Pécs Több olyan minisztériumi koncepció is ki- szivárgott a közelmúltban, amely alapjaiban változtatná meg az eddigi felsőoktatási rendszert. Ezekről kérdeztük Zeller Gyulát, a Pécsi Tudományegyetem gazdasági, stratégiai és kommunikációs ügyekért felelős rektorhelyettesét. Fülöp Zoltán- Kezdjük azzal, amelyről talán a legkevesebbet tudunk: a hírek szerint már a közeljövőben kancellárokat nevezne ki az egyetemek élére a minisztérium. Mi lenne akkor a rektorral?- Induljunk onnan, hogy alapvetően azért nem ördögtől való ez a felvetés. Hogy mást ne mondjak, Angliában, vagy éppen az Egyesült Államokban ennek komoly hagyománya van, ám persze, hogy nálunk ez még szokatlan. Á lényeg egyszerű: a kancellár felel az intézmény gazdasági ügyeiért, míg a rektor reszortja az oktatás és a kutatás. A kancellár egyfajta tejhatalmú megbízott, akié a teljes gazdasági kontroll, de együtt dolgozna egy felügyelő tanácscsal, amely szakemberekből, például a helyi nagyvállalatok vezetőiből állna fel. yiixaov *io ló ue- Rendben, értjük. Egy kérdésünk van: mi lesz az egyetemi autonómiával? ' - Ne álltassuk magunkat: ez csak egy eszme, egy idea. Nagy, lényegi kérdésekben a minisztérium dönt. Gondoljunk csak bele: maga a kifejezés, hogy „költségvetési támogatás” is roppant beszédes, hiszen van egyfajta negatív áthallása - olyan, mint amikor az apa ad egy kis zsebpénzt a gyerekének, hogy költse el valami okos dologra.- Jó, de hát tényleg ez van, nem? A minisztériumé a pénz, ezért nyilván diktálni szeretne.- És a minisztérium kitől kapja a pénzt? Az adófizetőktől. Szóval nem ilyen egyszerű ez a helyzet. Félreértés ne essék, én nem utasítom el élből ezt a felállást. Azt gondolom, Hallgatók a pécsi egyetemen - kiemelt intézmény lesz-e? teil > jíejűuj rißdt riß riß/go !9Ji ß Zeller Gyula rektorhelyettes Indulnak az egyeztetések a közelmúltban több cikk jelent meg a helyi és az országos sajtóban arról, hogy a Pécsi Tudományegyetemen komoly leépítések várhatóak a közeljövőben. Erről is megkérdeztük a rektorhelyettest, aki lapunknak elmondta: valóban van erről szó, s az oktatói gárdát is érinti. zeller gyula ugyanakkor azt is elmondta, hogy ez mindösz- szesen kevesebb mint ötven embert érint, s közülük sem mindegyik oktató, azaz nincs szó arról, hogy ennek azonnal komoly következményei lennének a tanításban. Az egyeztetések hamarosan megkezdődnek a közalkalmazotti tanáccsal. vannak még kidolgozásra váró területek, de összességében lehet, hogy működőképes lesz ez a rendszer.- Térjünk akkor rá a másik, talán az előzőnél is lényegesebb kérdésre. A kiszivárgott koncepció, s ezt lapunk már korábban megírta, tartalmaz kiemeléseket az oktatási intézmények között: a minisztériumi elnevezés szerint ezek lennének a nemzeti tudományegyetemek. Úgy tudjuk, hogy az egyik verzió szerint három felsőoktatási intézményt emelnének ki, a másik szerint négyet - az a plusz egy pont a Pécsi Tudományegyetem...- így van, s nyilvánvalóan azért küzdünk, hogy mi is csatlakozzunk a Szegedi Tudományegyetemhez, a Debreceni Egyetemhez és az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez, azaz mi is nemzeti tudomány- egyetem legyünk.- Persze alapban is jó bármilyen kiemelés részese lenni, de azért konkretizáljunk kicsit! Miben más ez, mint a kutatóegyetemi cím? Vagy egészen pontosan: mennyivel jelent ez több pénzt?- Ilyen mélységekig még nem jutott el az egyeztetés, szóval pontos számokkal nem tudok szolgálni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem nagyságrendi lenne az elmozdulás, de többet kapnánk, mint eddig. b.- És hát minden forintnak örülni kell, ez tudjuk jól. De mégis: mi lesz, ha a PTE végül nem kerül be a kiválasztottak körébe?- Legkésőbb 2014. január elsején kiderül, hogy kiemeltek vagyunk-e. Amennyiben nem, akkor egy év múlva biztosan azok leszünk.- Összefüggésben van ez azzal, hogy jövőre rektorválasztás lesz?- Egyáltalán nincs.- És az országgyűlési választásokkal?- Azokkal sem.- Akkor min múlik?- A minisztériumon. Náluk pattog a labda. Nyilván mi lobbizni fogunk, de a döntés Budapesté. Istennek adtak hálát a megújult toronysisakért Felsőnánán felsőnána Istentiszteleten adtak hálát szombaton délután a felsőnánaiak az evangélikus templom újjáépített toronysüvegéért. Ahogy Sefcsik Zoltán lelkész fogalmazott: a fél évvel ezelőtti baljós vihar végül valami újat indított el, utólag úgy tűnik, az Úristen térítette őket magukhoz. A balesetveszély elhárítása durván 3 millió forintba került, de a műemlék- védelem hatására itt nem álltak meg, hanem további 11 millió forintért látható és nem látható részeket egyaránt felújíttattak a toronyban. A torony belsejének kitakarítása, az állagmegóvó munkák, a két leszakadt gerenda és a mennyezet rendbetételéhez sokan nyújtottak segítséget. Az evangélikus országos egyház, az egyházmegye, de a Tarr Kft. és a Paksi Atomerőmű is hozzájárult a költségekhez. A Felsőnána Jövője Alapítványhoz pedig hívektől és másoktól is érkezett adomány, több, mint egymillió forint. Az ünnepi istentiszteleten három hittanos, egy kislány és két kisfiú a sokak által akár filmekből is ismert Az Úr az én pásztorom kezdetű 23. dávidi zsoltár első néhány sorát mondták el, majd szintén rendhagyó módon Sefcsik Zoltán vetített képek mellett olvasta fel Németh István Lizbeth nevű őséről szóló novelláját, felidézve a Tolna megyébe települő németek alakját, sorsuk nehézségeit. Gáncs Péter püspök igehirdetésében arra hívta fel a figyelmet, hogy hálásak lehetnek Istennek, mert elindult egy gyógyulási folyamat. A templomban ugyanakkor még sok a tennivaló, megkopott az épület azért még most is létező szépsége. ■ B. K. Megújult a templom toronysisakja A lakók bizonyulnak a fejlesztések legjobb minőségellenőreinek fórumokA szabadtéri fogadóórákon mindig felmerült a Járdák, utak, játszóterek állapotának kérdése Sok panasz a rongálókra szekszárd A hatodik szabadtéri fogadóóráját tartotta pénteken késő délután Horváth István, Szekszárd polgármestere, most éppen a Mátyás király és a Zrínyi utca kereszteződésében. A város vezetője elmondta, a fórum célja, hogy helyben tájékozódjanak. A felvetéseket rögzítik, és mindenkinek igyekeznek érdemi választ adni, illetve megoldást találni a felmerülő problémákra. Ahogy Horváth István fogalmazott: a lakók a legjobb minőségellenőrök. Ezt elsősorban a már befejezett beruházásokra, ezen belül is például a felújított járdákra értette. Járdából egyébként ebben a városrészben, a 2. számú választókörzetben épült a legtöbb, öt kilométer. A településvezető emlékeztetett, hogy megválasztásukkor azt ígérték, legalább tíz kilométer gyalogos utat építenek, és ezt nemcsak betartják, de mintegy három kilométerrel meg is fejelik. A polgármester kíváncsi volt, mit szólnak a városrészben élők a nagy beruházásokhoz. A strand, a megújult Ágéra és városközpont egyértelmű tetszést váltott ki a válaszok szerint. Azt is elismerték a lakók, hogy a megyeszékhely nagyot lépett előre a hulladék- szállítás területén, de volt, aki azt kérte, hogy a Zrínyi utcai Garay általános iskola előtti n Sokan - elsősorban nyugdíjasok - voltak kíváncsiak a beszámolóra szelektívhulladék-gyűjtő szigetet vagy helyezzék egy másik helyre vagy kerüljön alá beton, hogy rendesen lehessen takarítani a környékén. A kérdések között szerepelt a Pollack pálya ügye is. Egy férfi elmondta, az a szóbeszéd járja, ide kerül a faddi gyermekotthon. Horváth István polgármester elmondta, valóban felmerült ez a lehetőség, illetve a volt laktanya is szóba került, de országgyűlési képviselőként inkább amellett emelne szót, hogy az otthon maradjon Faddon, renoválják, már csak azért is, mert az ott élőknek munkahelyeket biztosít az intézmény. ■ B. K. EGY-EGY SZABADTÉRI fogadóórára átlagosan negyven városlakó volt kíváncsi. A legutóbbin sem volt ez másként. Az esetek többségében járdák utak, vízelvezetők építésének, javításának szükségességére hívták fel a szekszárdiak a polgármester figyelmét. De sokszor szóba került a játszóterek ügye. A lakók sokat panaszkodtak a játékokat tönkre tevő vandálokra. A Zrínyi és Mátyás király utcák sarkán tartott megbeszélésen a megjelentek arról is beszéltek, hogy ebben a kereszteződésben elviselhetetlenül nagy a forgalom.
