Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-04 / 232. szám

2013. OKTÓBER 4., PÉNTEK ____________ GAZDASÁG MM H Közbeszerzés: elterjedt a csalás Olaf A piaci ár felett megállapított érték a visszaélések leggyakoribb módja Körbenyeréses esetek (a vizsgált ügyek közül) ■ Esetek száma ■ Esetek aránya (%) Franciaország Magyarország Olaszország Litvánia Hollandia Lengyelország Románia Átlag. FORRÁS: PWC Felgyorsulhat a közbeszer­zési eljárásokra vonatkozó uniós jogszabályok felül­vizsgálata, miután egy nem­régiben bemutatott elemzés megállapítja: a teljes közbe­szerzési költségvetések 3-4 százalékát teszi ki a korrup­cióval esetlegesen érintett közpénzek értéke. Braunmüller Lajos - Tar Gábor Akár a 2,2 milliárd eurót is elér­hette 2010-ben a korrupcióval érintett uniós vagy állami köz­pénzek összege nyolc EU-tag- államban, köztük Magyaror­szágon - derül ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megbízásából készült jelentés­ből. A közel 400 oldalas, a PwC és az Ecorys tanácsadó cégek által készített tanulmány öt na­gyobb szektort (köztük közút- és vasútépítés, szennyvíz- és vízkezelési beruházások) vizs­gált meg véletlenszerűen kivá­lasztott nyolc EU-tagállamban. Magyarország mellett Francia- ország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Ro­mánia és Spanyolország szere­pelt az összeállításban. Az elemzésnek a valószínű­síthető korrupciós gyakorlato­kon alapuló becslése szerint a teljes közbeszerzési költség- vetések 3-4 százalékát teszi ki a korrupcióval esetlegesen érintett közpénzek értéke. „El­ső ránézésre ez magasabb ér­ték annál, mint amit az Euró­pai Bizottság két évvel ezelőtt megállapított” - mondta Al- girdas Semeta, a csalás elleni küzdelemért felelős EU-biztos, aki az Európai Parlament által szervezett, a korrupció elleni küzdelemről rendezett ehe­ti konferencián mutatta be az elemzés eredményeit. A brüsz- szeli testület két éve csupán a közbeszerzések értékének egy százalékára becsülte a korrup­cióval érintett összegeket. A mostani szám azért magasabb - magyarázta Semeta -, mert a friss elemzésben azokat a szek­torokat vették vizsgálat alá, amelyek leginkább ki vannak téve a korrupciónak. A biztos egyben kiemelte azt is, hogy a bizottság megvizsgálja majd, hogy az uniós tagállamok mi­ért csak kilenc gyanított vagy bizonyított, EU-forrásokat érin­tő korrupciós ügyet jelentettek be tavaly. A jelentés készítői - más módszerek mellett - a nyolc or­szág 192 közbeszerzéses esetét vizsgálták meg részletesen a korrupciótól leginkább sújtott ágazatokban. Az esetek részle­tes vizsgálatakor elkülönítet­tek 96 olyan esetet, amelyben a korrupció kimutatható volt, vagy bizonyos szabálytalansá­gokból annak meglétére követ­keztettek. Ezzel ez a vizsgálat a legkiterjedtebb a témában, amely eddig az EU-ban készült. Az OLAF-elemzés szerint a leggyakoribb módja a köz­pénzekkel való visszaélésnek, hogy mesterségesen jóval a piaci ár felett állapítják meg az adott közbeszerzés értékét. Pél­daként említi a jelentés azt a közbeszerzést, amelynél erede­tileg 4,32 millió eurós plafont AZ ÁREGYEZTETÉS és a piac­felosztás keresztezése a „kör- benyerés" („bid rigging''), amely a jelentés szerint több országban, és különösen Magyarországon rendkívül elterjedt módszernek számít. Az ilyen esetekben a verseny­társak abban állapodnak meg, hogy az egyes pályáza­tok során mindig más nyer. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a témában kiadott (rá­szabtak meg, de az egyetlen pá­lyázó 5,4 millió euróért vállalta volna el a munkát. Az új eljá­rásban ugyanez az ajánlattevő végül elvállalta 4,32 millióért, ám később 1,08 millió euróval - vagyis pont a különbséggel - nőttek a beruházás költségei. „Pár évvel ezelőtt nagy vihart kavart az az angol eset, amikor építőipari cégek egymással összebeszélve folyamatosan sa szerint a módszer árulko­dó jele lehet az a tény, hogy az előzőleg reális ajánlatot adó szereplők most hirtelen szinte egységesen megemelik áraikat, és ilyen módon egyetlen értékelhető ajánlat marad, mely egy kicsit min­dig magasabb, mint a meg­előző időszakban, de még elfogadható, ezért az ajánlat­kérő kénytelen eredményes­nek nyilvánítani. emelték az ajánlattételi áraikat különböző közintézményeket érintő felújítások esetében” - mondta lapunknak Dagonya András közbeszerzési ügyvéd, európai uniós szakjogász. Az OLAF megbízásából ké­szült tanulmány bírálta, hogy a vizsgált országokban a közbe­szerzési eljárások nem átlátha- tóak, és túlságosan szétaprózó- dottak. Az elemzés kritikaként fogalmazta meg azt is, hogy nincs olyan szervezet, amely a közbeszerzési eljárások alatt lépne fel a korrupció ellen. „Je­lenleg is folyik a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálata, aminek éppen az a célja, hogy jelentősen csökkentse a kor­rupciót, annak kockázatát” - emelte ki Dagonya András. Hozzátette: a magyar jogba várhatóan két-három év múlva lesznek átültetve az új szabá­lyok, amelynek tervezeteiről a jövő héten rendeznek Budapes­ten nemzetközi konferenciát. Összebeszélő versenytársak Duplázódott: jól fogy az állampapír rekord A kisbefektetők kedvence - Sosem volt még ennyi belőle a lakosságnál Az egész világot veszetyezteti az amerikai vita Washington Az egész világ- gazdaságot fenyegeti, ha az Egyesült Államok döntéshozói­nak nem sikerül megegyezni az adósságplafonról - közölte Christine Lagarde. A Nemzet­közi Valutaalap (IMF) vezér- igazgatója szerint egy olyan helyzet, amikor az USA nem képes törleszteni adósságait, jóval nagyobb kockázat, mint a mostani részleges leállással. Londoni elemzők arra figyelmeztettek: miközben folyamatosan javulnak a fel­zárkózó gazdaságok, köztük a közép-európai feltörekvő térség növekedési kilátásai, az amerikai államadósság-törlesz­tési leállás veszélye azonban most már a régió legfőbb növe­kedési kockázatává vált. Washingtonban lapzártán­kig még mindig nem sikerült előrelépni a költségvetés ügyé­ben, amely miatt kedd reggel óta részben leállt az amerikai államgépezet. A republikánu­sok tartják magukat ahhoz, hogy el kell halasztani az egészségbiztosítási reformot, Barack Obama demokrata el­nök ezt elutasítja. ■ VG A befektetési alapok mellett az állampapírok váltak a kisbe­fektetők kedvenceivé az idén. Ezeket a hitelpapírokat sokáig nem kedvelték a hazai háztar­tások, a komolyabb felfutás a náluk lévő állományban 2012 elején kezdődött, akkor alig 745 milliárd forintnyi volt állampa­pírból a lakossági értékpapír- számlákon. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint július végén már ennek bőven több mint a duplája, 1680,6 mil­liárd forintnyi állampapírt tar­tott a lakosság. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) még frissebb közzétételei szerint pedig azóta is valószínűleg növekedett ez a volumen. Augusztusban 46,9 milliárd forintnyi friss meg­takarítás érkezett kifejezetten lakossági állampapírokba, és szeptemberben is keresettek lehettek ezek az értékpapírok. A tőzsde honlapjára feltett tájé­koztatások szerint az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstár- jegyből (KKJ) 92,61 milliárd forintnyit jegyeztek le a kisbe­fektetők a hónap folyamán, a Féléves Kincstárjegyből (FKJ) pedig több mint 3,5 milliárd fo­rintnyi fogyott el. A kincstárjegyek népszerű­ségét az sem csökkenti, hogy a kamatuk egyre alacsonyabb, ezen a héten már mindössze 4 százalékos kamattal lehet jegyezni az KKJ-t, az FKJ pe­dig mindössze 3,75 százalékos éves bonuszt fizet. A hasonló futamidejű intézményi állam­papíroknál persze ezek a ka­matok jobbak, az egyéves disz­kontkincstárjegy referenciaho­zama jelenleg alig haladja meg a 3,5 százalékot. A legmagasabb hozammal jelenleg a Prémium Magyar Államkötvényeket (PMÁK) le­Háztartások állampapír-állománya (milliárd forint) 1800 VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB hét megvásárolni, ezek közül egy 2016-ban és egy 2018-ban lejáró sorozat jegyezhető most, mindkettőnek 5,2 százalékos a kamata az aktuális kamat- periódusban. Ezek a kötvények 3 százalékpontnyi prémiumot fizetnek egyébként az inflá­ció mértékén felül. A már nem kapható PMÁK-ok befekte­tői kifejezetten dörzsölhetik a markukat, az aktuális kamatok ugyanis ezeknél az értékpapí­roknál még magasabbak. Ami szintén jó hír lehet az ál­lamnak, hogy a lakosság nem csak közvetve, de közvetlenül is boldogan finanszírozza az adósságot. A befektetési alapok között is népszerűek az állam­papírba fektető konstrukciók, ennek egyik eredménye, hogy július végére korábban soha nem látott mennyiségű, 1144,8 milliárd forintnyi állampapírt tartottak az alapok. Ezen belül a kötvények állománya 476,9 milliárd forint volt, ami szintén történelmi rekordnak számít. Ráadásul a közeljövőben is számítani lehet arra, hogy ez a volumen még tovább növek­szik. Számos alapkezelő indí­Kelendő volt a kötvény HÁROM ÁLLAMPAPÍR-AUKCIÓT tar­tott tegnap az ÁKK. A három-, az öt- és a tízéves futamidejű papíro­kat is többszörösen túljegyezték az elsődleges forgalmazók, a leg­nagyobb kereslet egyébként az ötéves kötvényekre volt. A három- és ötéves kötvénynél több ajánla­tot fogadott el az ÁKK a meghir­detettnél. Az aukciós átlaghozam a hároméves kötvénynél 4,48, az ötévesnél 4,99, a tízévesnél pedig 5,75 százalékos lett Mindhárom állampapír aukciós hozama csök­kent a megelőző aukció óta. tott ugyanis olyan pénzpiaci és kötvényalapokat, amelyek vállalták, hogy legalább 80 százalékban csak forintban ki­bocsátott állampapírokat tar­tanak, így befektetőik mente­sülnek a hozamra kivetett eho alól. Nemrég döntött új pénz­piaci alap indítása mellett az OTP Alapkezelő, a Pioneer egy rövid kötvényalapot indított el, a legfrissebb ilyen konstrukció pedig a K&H állampapíralapja a piacon. ■ H. B. 7 HÍRSÁV A magyarok harmada él szegénységben MAGYARORSZÁGON A 2011-ben a teljes népesség 32,4 szá­zalékát, azaz megközelítően 3,2 millió embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesz­tettség - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kuta­tásából. Legveszélyeztetet­tebbek a munkanélküliek, akiknek 77,3 százaléka; az egyszülős háztartások, amelyeknek 57,5 százaléka, valamint a három és több gyermeket nevelő családok, amelyeknek közel fele élt a relatív szegénységi küszöb alatt. A lakosság 4,9 százalé­ka, azaz 481 ezer ember élt mélyszegénységben. ■ www.vg.hu/szegeny Hol keresnek a legtöb­bet Budapesten? a fővárosban és Pest me­gyében a magánszemélyek összesen 3267 milliárd fo­rint jövedelemre tettek szert 2012-ben - közölte tegnap a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgató­sága. Tavaly tízezerrel több magánszemély szerzett jö­vedelmet mint 2011-ben, a jövedelmek összege egy év alatt 71 milliárddal emelke­dett. Az éves átlagos bér 2 millió 504 ezer forint volt. A főváros XII. kerületében (Hegyvidéken) valamint Budaörsön élők keresnek a legjobban, míg a XXI. kerü­letben (Csepelen) és Nagy­kőrösön lakók y/sz^ekhaza a legkevesebbet. ■''MTI Még mindig korlátok Sanghajban több mint ezer szektorban korlátozzák, illetve tiltják a külföldi befektetést a sang- haji szabadkereskedelmi övezet területén - derült ki a zónát érintő lista nyilvá­nosságra hozatala után. A dokumentum 19 iparágban állított akadályt a külföldi befektetőknek, minden mást illetően ugyanakkor azok a kínai állampolgárokkal és hazai cégekkel egyenlő elbánást élveznek majd. Az úgynevezett negatív vagy fekete lista kitiltja a külföldi tőkét többek közt a média iparágából, a szerencsejá­ték-üzletből, tilos számukra internetkávézók alapítása, lottójátékok meghidetése vagy a génmódosított növé­nyek termelése. ■ MTI Lampedusa: Brüsszel lépéseket sürget NAGYOBB ERŐFESZÍTÉST sür­get a tagállamok részéről a menekülteket érintő tragé­diák ügyében az Európai Bizottság, amely egyúttal részvétét fejezte ki a Lampe­dusa közelében történt hajó­baleset miatt. A tragédiában legalább 130 bevándorló halt meg. Brüsszel szerint a bal­esetek úgy előzhetőek meg, ha azonosítani lehet az ilyen hajókat, és baj esetén gyor­san segítséget lehet nyújtani nekik, amiben a december­ben induló úgynevezett EU- ROSUR rendszer is segíthet, másrészt ha sikerül hatéko­nyabban fellépni az ember- csempészek ellen. ■ VG 1 i * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents