Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-21 / 246. szám

2013. OKTÓBER 21. HÉTFŐ 13 ÉLETMÓD - TUDOMÁNY Személygépkocsik száma és a gazdasági fejlődés motorizáció Az autók számá­nak növekedése követi egy or­szág gazdasági fejlődését. Ha az egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) 4000 USA dollárt csak alulról köze­líti meg - mint például Horidu- rasban - az autótulajdonosok száma csak lassan emelkedik. Eme küszöb átlépése után fő­leg egyenletes jövedelemel­oszlás esetén, megkezdődik a középosztály kialakulása. Innentől kezdve.az autótulaj­donosok száma kétszer olyan gyorsan nő, mint az egy főre eső GDP. A fejlődés csak ak­kor kezd el ismét lassulni, ha az egy főre eső GDP eléri a 14 000 dollárt, például Orosz­ország jelenlegi színvonalát: ekkor ugyan tovább nő az au­tópark, de csak az egy főre ju­tó jövedelem növekedésének ütemében. Az átlagosan 30000 dollár­nyi jövedelemmel rendelkező országok esetében az autók száma beáll a középső érték­re. Az OECD-hez tartozó or­szágok esetében a személyau­tók sűrűsége az ezer lakosra jutó 650-800 járműnél éri el a maximumot. Kínában az egy főre eső GDP ma közel 7600 dollár - ők a gyors motorizál- ódás fázisában találhatók. Ha Egyelőre tovább nő a zsúfoltság ' a globális gépjárműállomány előreláthatólag 2030-ra túl­lépi a kétmilliárdos határt, akkor csak Kínában például több autó futhat az utakon mint 2000-ben az egész vilá­gon. Ázsia autópiaca azonban a becslések szerint még akkor is csak a 15-45 százalékos te­lítettséget fogja elérni. ■ A növekedés lázában a vidéki India gyakran feledésbe merül - külföldön is. Pedig az indiaiak közel 70 százaléka vidéken él Az ébredező óriás India Valós az esély, hogy egyszer tényleg leelőzi Kínát Szubkontinens, a világ leg­nagyobb demokráciája és ha­marosan a Föld legnépesebb országa - Indiáról szuperlatí- vuszokban beszélhetünk A parlament vendégszónoka nem fukarkodott a nagy sza­vakkal: Az Indiai Köztársaság nem feltörekvő küszöbország többé, hanem világhatalom. Régi civilizációja évezredeken át formálta a világot. Legendás szabadságharcosa, Mahatma Ghandi nagy lelke pedig az em­beriséget változtatta meg azzal, amit a békéről, a toleranciáról és a szeretetről üzent neki. így jellemezte az Egyesült Államok elnöke, Barack Oba­ma 2010 novemberében a dél-ázsiai államot Újdelhiben, a parlament tagjai előtt. Minden bizonnyal nem csak udvarias­ságból, hanem a gyümölcsöző közös jövő reményében. „India úgy fog fejlődni, mint Kína az elmúlt két évtizedben” - vetíti előre Jagdish Bhagvati, a Vezető indiai közgazdász a New York-i Columbia Egyetemről. Annyi biztos, hogy emberek­ben a dél-ázsiai óriásállam nem szenved hiányt. lelenleg több mint 1,2 milliárd a népesség­szám, és az indiaiak fele 25 év alatti. Az ENSZ prognózisa ér­telmében már 2020 végén több indiai él majd a földön, mint kí­nai, mert az 1,34 milliárd lakost számláló népköztársaságban lassul a népességnövekedés. 2100-ban pedig az 1,5 milliárd indiaival már csak 940 millió kínai áll majd szemben. Tény, hogy Kína az az óriás, amelyik a szuperhatalommá vezető úton halad. Óriásbiro­dalom, ahol sokkal kevesebb a szegény, a munkanélküli és az analfabéta, mint Indiában. Eh­hez járul még India magasabb államadóssága. Hogy jövede­lemadókból sikerülhet csökken­teni, jelenleg nem túl valószínű: az indiaiak fele a mezőgazda­ságban dolgozik, többnyire ön- ellátóan, míg a teljes lakosság­nak nem egész egy százaléka fizet jövedelemadót. És mégis: India demokrá­cia, ahol jogállamiság van, és a magántulajdon védelmet élvez. Ami jót tesz a gazdasági fellen­dülésnek is. A gazdaság sokkal kevésbé függ a kiviteltől, mint a kínai. Ráadásul India már a globális pénzpiac válsága előtt szabályozta és egy szigorú ha­tóság felügyelete alá helyezte bankrendszerét. Ezért árthatott A hihetetlen ellentétek országa VILÁGVISZONYLATBAN Indiában van a legtöbb mil­liomos és milliárdos - miköz­ben sok fejlődési mutató az afrikai országokét sem éri el: az emberek'egyharmada ke­vesebb mint egy euróból él egy nap. Ugyanennyien van­nak, akik nem tudnak írni-ol- vasni. És a 30 év alattiaknak mindössze két százaléka ren­delkezik szakmai képesítés­sel. A munkanélküliség sta­tisztikailag majd tíz száza­lék; rengeteg ember dolgozik a feketegazdaságban, szabá­lyozatlankörülmények kö­zött. A problémák miatt az állam­óriás az ENSZ fejlődési skálá­ja, a Human Development Index szerint csak a 119. he­lyen áll a felmérésben szerep­lő 169 ország között. a krízis az országnak viszony­lag keveset - a növekedés 9-ről 6 százalékra esett vissza. A 2010/2011-es gazdasági évben ismét 8,5 százalékot ért el. A fellendülés hordozója a gyorsan növekvő középosztály, amely fogyaszt, és egyre jobban keres. A tagjait alkalmazó vál­lalkozások egyre becsvágyóbb terveket szőnek. így a Tata kon- 1 szern, amelynek motorrészlege 2008-ban rendkívül olcsó au­tót állított elő, a Nanót, s ha a tömegpiacra nem is tört be ve­le, még ugyanabban az évben megvásárolt két luxusmárkát, a laguart és a Rovert, és most megfizethető elektromobilokat kínál a nemzetközi piacon. A Világbank szerint India a század közepére a világ harma­dik legerősebb népgazdaságá­vá válhat Kína és az Egyesült Államok után. Pedig India első miniszter- elnöke, Dzsaváharlál Nehru tulajdonképpen szocialista tár­sadalommá akarta alakítani országát. Részlet: A Geo magazin 2013/04. számából la evolúció nem feltétlenül lassú folyamat biológia Kipróbálni, elvetni és továbbfejlődni: a komplex élet­formák kifejlődéséhez időre van szükség, évmilliók telnek el közben. Az odáig vezető úton azonban egy fontos lépés - az egysejtűből a többsejtűvé alaku­lás - valószínűleg sokkal gyor­sabban ment végbe, mint eddig gondolták. Már akár 60 nap is elegendő volt hozzá, mondja William Ratcliff. Munkatársai­val a University of Minnesotán dolgozó kutató kémcsőben sör­élesztőt (Saccharomyces cerevi- siaé) késztetett turbóevolúcióra. Ratcliff kísérleteiben az egy­sejtűeket táplálékoldatba he­lyezte, finoman összerázta és 30 Celsius fokon növesztette. A reakció: néhány óra alatt az élesztőgombák ivartalanul, úgynevezett sarjadzással vagy bimbózással szaporodni kezd­tek. Egy kis bimbó először szin­te az anyasejt méretére növek­szik, majd leválik arról. Képes a gyors evolúcióra Hogyan fejlődtek ki azon­ban így a többsejtűek? Sehogy! Két további „összetevőre” van ugyanis ehhez szükség: mu­tációra és szelekcióra. Ratcliff a természetes helyett mester­séges szelekcióval segítette a kis kolóniát. Mindig amikor viszonylag nehéz, nagyobb élesztőrészecskék telepedtek meg centrifugája alján, ezeket kihalászta és friss tápoldatba helyezte. 60 nap és 350 élesz­tőgenerációval később a meg­lepő eredmény: a mikroszkóp alatt kiderült, hogy az anya- és a leánysejtek együtt maradtak. Nyilván a szelekció hatására, a kezdetben nagyon ritka mutá­ciók - a többsejtű „különcök” - végül elszaporodtak. ■ Kedvező visszahatás szociológia Vita a külföldi munkaerő alkalmazásáról A világ szinte minden nem­zetgazdaságában vitatkoz­nak arról a kérdésről, hogy milyen hatással van a gazd- sági rendszerre az, ha kül­földi munkaerőt foglalkoz­tatnak. John Gibson és David McKenzie szociológus fordí­tott szemszögből nézik a dol­got. Ők az elsők, akik szisz­tematikusan vizsgálták azt, hogy milyen hatással van a vendégmunkások anyaorszá­gára az általuk végzett kül­földi munka hozadéka. Az eredmény azt mutatja, hogy óriási. A kutatók 450 háztartást vettek górcső alá a csen­des-óceáni Tongában és Vanuatun. A szemrevételezés során azt vizsgálták, hogy milyen hatása volt ezen or­szágok háztartásaiban egy új-zélandi szezonális munka- programnak. A hét hónapos program biztosítja, hogy a cé­■ Aki segíteni akar, az ve­gyen fel külföldi szezo­nális munkaerőt. Űj-Zé- landon bevált gek az országban átlagosnak számító béreket fizessék, és hogy az alkalmazott mun­kaerő ne maradjon tartósan Új-Zélandon. Például a mun­kaadóknak ki kell fizetniük a visszaköltözés költségeit. A kutatók megállapították, hogy a munkavállalók anya­országa jelentős anyagi ha­szonra tesz szert. A vendég- munkások háztartásaiban a haza küldött pénz nyomán az egy főre jutó kereset akár 39 százalékkal is emelkedett, szemben azokkal a családok­kal, ahol senki sem dolgozott külföldön. Emellett hosszabb távon a családok gondolko­dásmódja is változni látszott: nagyobb arányban küldték a fiatalokat középiskolába. A kedvező hatások tehát jóval erősebbek azoknál, amelye­ket egyszerű pénzügyi segít­ség vagy mikrohitelek nyúj­tása esetén mértek. ■ Kedves Olvasónk! Amennyiben további, hasonlóan érdekes írásokra is kíváncsi, rendelje meg a GEO magazin egy darab, ingyenes példányát! roba Regisztráljon a WWW. weboldalon 2013. október 24­vagy hívja a (06-40) 510-510-es telefonszámot ______2013. október 24-ig, 8-17 óra között! A jelentkezes után a lapot egy heten belül eljuttatjuk önhöz. Az ajánlat ^ a készlet erejéig érvényes. ^ Az akció 2013. október 24-ig, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2012/7-8. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.axelspringer.hu/elofizetesek oldalon. Akciókód: 2482

Next

/
Thumbnails
Contents