Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-10-20 / 40. szám
2013. OKTÓBER 20., VASÁRNAP GAZDASÁG 7 HIRDETÉS Pénzügyi Iránytű Az állam is támogatja az öngondoskodást Azokat a megtakarításokat, amelyek az öngondoskodást helyezik előtérbe, az állam adókedvezményekkel, támogatásokkal is ösztönzi. A támogatott célok között van a nyugdíj kiegészítése, az egészség megőrzése, a lakás-elő- takarékosság és a gyerekekről való gondoskodás is. A hosszabb távú megtakarításokra bizonyos esetekben kamatadó-kedvezményt is kaphatunk, ha pedig magyar állampapírokat vásárolunk, vagy ilyenekbe fektető alapokba tesszük a pénzünket, mentesülhetünk a kamatokra kirótt eho (egészségügyi hozzájárulás) megfizetése alól. A megtakarítási célok között vannak olyanok, amelyek nemzetgazdasági szempontból is fontosak, így támogatásuk hosszú távon az államnak is érdeke. Ilyen a nyugdíjra való felkészülés, az otthonteremtés, az egészség- megó'rzés, vagy a gyermekek számára történő előtakaré- kosság is. A támogatások révén - amelyek jelenthetnek például adókedvezményt, kamattámogatást - ezek a pénzügyi konstrukciók vonzóbbá „válnak a lakosság számára, egyben elősegítik, hogy a pénzügyi pozícióink javuljanak. Az önálló otthon megteremtése minden ember életében fontos, így azt az állam több csatornán keresztül is támogatja. A támogatott konstrukciók egyike a lakás-takarékpénztári megtakarítás, amely havi rendszeres befizetés mellett a megtakarítási idő végén kedvező hitellehetőséget is biztosít. A lakás-takarékpénztári konstrukció négy fő elemből tevődik ösz- sze: a rendszeres havi megtakarításokból, az utánuk járó betéti kamatokból, az állami támogatásból, és a Mire lehet használni a TBSZ-t? A „tartós Befektetési Szerződés” (TBSZ) lehetőséget teremt arra, hogy tartósan kezelt megtakarításunk hozama, jövedelme után a fizetendő adó mértékét - a standard 16%-os kamatadó+6 százalékos eho mértékét - 10, illetve 0 százalékra csökkentsük - tájékoztatták lapunkat a CIB Banknál. Ha az ügyfél a TBSZ-számlára befizetett összeget legalább a számla megnyitásának évét követő 3. év végéig a számlán tartja, és csak a harmadik év végén vagy a negyedik, illetve ötödik évben kívánja kivenni, úgy ezen, tartósan kezelt megtakarítások hozama, jövedelme után fizetendő adó mértéke - 16+6 százalék helyett -10 százalékra csökken. Ha viszont a számla tulajdonosa az azon elhelyezett pénzét a számla megnyitásának évét követő ötödik év végéig nem csökkenti, úgy az ötödik év végén a számlán lévő összeg után jóváírt kamatra, árfolyam- nyereségre, osztalékjövedelemre vonatkozóan teljes adómentességet élvez. lakáscélú kölcsön felvételének lehetőségéből. Az alapesetben 4 éves előtakaré- kossági konstrukció keretében tehát a rendszeresen befizetett összegek után állami támogatást igényelhetünk, amelyet kedvezményes hitelfelvételi lehetőség egészít ki. Az éves állami támogatás mértéke 2013- ban az adott évben befizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb évi 72 ezer forint lehet. Kifejezetten a nyugdíjcélú megtakarítások elhelyezését támogatja az állam a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) konstrukcióján keresztül. Ennek lényege, hogy a számlára tetszőleges ütemezésben és meny- nyiségben helyezhetünk el pénzt. Az egyéni befizetések után adókedvezmény jár, amely jelenleg az adott évben befizetett összeg 20 százaléka, de maximum 100 ezer forint. Ha a számla tulajdonosa 2020 előtt éri el a nyugdíjkorhatárt, az adókedvezmény összege évente maximum 130 ezer forint lehet. Az adókedvezményt az adóhatóság utalja közvetlenül a nyugdíj-előtakarékossági számlára. Az államnak alapvető érdeke a polgárai egészségének javítása, illetve fenntartása is, ezért az egészségpénztári konstrukcióhoz is támogatást biztosít. Az egészség- pénztári tagok a hatályos adózási szabályok szerint az egyéni befizetéseik 20 százalékát - legfeljebb évi 100 ezer forintot - visszaigényelhetnek a személyi jövedelemadóból, amelyet egyéni számlájukon írnak jóvá. Az egészségpénztári megtakarítás további előnye, hogy a munkáltatók részben vagy egészben átvállalhatják a tagdíj fizetését, és további hozzájárulásokat is tehetnek, emellett az egyéni számlánkon lévő összeg erejéig kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatások vehetőek igénybe. Pénzügyi Iránytű Jól kell választani befektetési alapot is Milyen az ideális alap? „A BEFEKTETÉSI alapok kiválasztásához csak befektetési céljaink és kockázatvállalási hajlandóságunk ismeretében lássunk hozzá. Érdemes alaposan végiggondolni, hogy milyen hozammal lennénk elégedettek, és azért mennyit vagyunk hajlandók reszkírozni. Főleg, ha nagyobb összegű befektetésben gondolkodunk, érdemes lehet kikérni profi szakember tanácsát” - javasolja Kokas Norbert, a Generali Alapkezelő értékesítési vezetője. „Bármelyik befektetési alapot is választjuk, fontos, hogy ne csak a múltbeli hozamok alapján hozzuk megdöntésünket. Az adatok sokszor impozánsak lehetnek, de ezek nem jelentenek garanciát a jövőre nézve. A várakozások legalább ilyen fontosak, melyeknél érdemes a szakemberek véleményére támaszkodni. Javasolt megtakarításainkat a különböző típusú alapok között is megosztani (kockázatos és kocká- t zatmentes), ezzel csökkentve az esetlegesen nem várt veszteségek lehetőségét. Azok számára pedig, akik a banki be- • tétek alternatíváját keresik, kizárólag a pénzpiaci alapokat ajánljuk" - hangsúlyozta Kokas Norbert. Az alacsony betéti kamatok miatt sokan tették át megtakarításaikat befektetési alapokba. Kellemetlen csalódás is érheti azokat, akik pusztán a visszatekintő hozamok láttán döntöttek így, ezeknél a konstrukcióknál nem lehet ugyanis előre megmondani, hogy menynyi lesz a jövőbeni hozam. Az alapoknak számos fajtája van, érdemes válogatni köztük a befektetési időtáv és a vállalt kockázat figyelembevételével. Az utóbbi időben folyamatosan csökkenő betéti kamatok miatt is egyre népszerűbbek a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek. A befektetési alapok a háztartások megtakarításainak, illetve a vállalatok átmenetileg szabad pénzeszközeinek összegyűjtésére és befektetésére szakosodott pénzügyi közvetítők. A befektetési alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, amelyet az alapkezelő (általában bankok vagy biztosítók közreműködésével) hoz létre, és folyamatosan kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg, melyeket az alapkezelő a befektetési jegyek vásárlói számára értékesít. A közös vagyontömegből egy adott napon az egy befektetési jegyre jutó hányadot az egy jegyre jutó nettó eszközérték, vagyis a befektetési jegy árfolyama mutatja meg. A befektetési alapok legfőbb előnye, hogy a háztartások és vállalkozások - akár egyenként kisössze- gű - megtakarításaikat az alapkezelő szakértelmének és tájékozottságának köszönhetően egyszerűbben, alacsonyabb költségek mellett, és a befektetési kockázatok megosztásával fektethetik be az értékpapír- és ingatlanpiacokon, és ezáltal az egyenként kisösszegű, és szétszórt megtakarítások bekerülnek a gazdaság vérkeringésébe. A befektetési alapok megkülönböztetésének legfontosabb szempontja az alap által folytatott befektetési politika, amely azt mutatja meg, hogy az alapban összegyűjtött megtakarításokat milyen típusú és kockázatú eszközökbe fektetik be. Ennek alapján pénzpiaci-, kötvény-, részvény-, vegyes-, ingatlan- és speciális alapokat különböztethetünk meg. A visszaválthatóság alapján nyílt és zárt végű alapokról lehet beszélni: előbbieknél a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, utóbbiaknál pedig a vásárlás nem folyamatos, hanem csak egy adott időszakban, jegyzés útján lehetséges. Visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. A garantált, illetve tőkevédett alapok ezenkívül garanciát vállalhatnak a teljes tőke megtérítésére veszteség esetén is, illetve minimális hozamra vonatkozóan is nyújthatnak garanciát. Fontos megjegyezni, hogy a hozamok jellemzően együtt járnak a kockázattal, ami a befektetés értékének, a befektetési jegyek árfolyamának ingadozásában mutatkozik meg. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb elérhető hozamok párosulnak, ezért a befektetési döntés meghozatalánál mindig a két tényezőt együttesen kell figyelembe vennünk. A befektetési alapok hozamai a bankok betéti kamataihoz hasonlóan nyilvánosak, a gazdasági sajtóban és az interneten egyaránt hozzáférhetőek. Mindezek alapján, mielőtt befektetési alapot választunk, tájékozódjunk, hogy az alap milyen eszközökbe fekteti vagyonát, és hogy ezen eszközök értékének alakulása milyen tényezőktől függ, hiszen a befektetési jegyek árfolyamát is áttételesen ezek fogják alakítani. Bár az alap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőre nézve, azért érdemes erről is információt gyűjteni, ösz- szehasonlítani más, hasonló befektetési politikájú alapok teljesítményével. Mivel a magasabb várható hozam általában magasabb kockázattal is jár, mérlegeljük, hogy mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni. Emellett tájékozódjunk az egyes alapokhoz kapcsolódó költségekről és díjakról, mivel jelentős eltérések is lehetnek. www.penziranytu.hu A Pénziránytü Alapítvány kezdeményezésére megvalósuló „Pénzügyi Iránytű Programot” támogatják: ^EGON Allianz © ING Ab k&h © BUDAPEST BANK MetLifé mKb BANK E CIB BANK (Jj otpbank Cltl & ponnonio ERSTE É Posta Biztosító .Uíi.'j* Gazdasági • • Versenyhivatal PROVIDENT GENERAL! Biztosító X ßAjv?sen Takarék
