Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-18 / 244. szám

amm 2013. OKTOBER 18., PÉNTEK 2 ' KASZÁS a ENDRE Drága otthon, kétes érzés az embert jó érzéssel tölti el az a gondoskodás, amivel a kormány az otthonaikat önhibájukon kívül elveszí­tő családokon igyekszik segíteni. Olyan embereken, akik általában elvesztették munkájukat, minden jö­vedelmüket, majd miután képtelenek voltak fizetni számláikat, banki törlesz­téseiket, elvesztették ottho­naikat is. a szakmai zsargonban igazán találó kifejezést találtak arra, hogy mivel kell nekik szembenézniük: kényszerintézkedés. A szó ridegségét csak fokozza az érintettek száma, csaknem 25 ezer ilyen család van ma Magyarországon. a számoknál maradva ér­demes egy kicsit górcső alá venni a megmentésükre in­dított központi programot. A belügyi tárca az elmúlt három év alatt két és fél- milliárd forintot fordított a rászorulók számára bé­relhető új otthont teremtő ócsai lakóparkprogramra. Az eredmény eddig nyolc­van új lakás, aminek va­lamivel több mint a felébe be is költöztek már. Ebből azért nem nehéz kikalku­lálni, hogy darabonként ed­dig több mint 31 millióból jöttek ki az ócsai szociális bérházak. jó-jó, hogy a lakásonkén­ti bekerülési költség az új otthonok számának gyara­podásával csökkenhet, de ha egy kicsit tovább kalku­lálunk, ha mind a huszon­ötezer kárvallott lakásáról gondoskodni akarnak, az bizony sok ezermilliárd fo­rintba kerül majd. ha pedig abba is belegon­dolunk, hogy mindez zö­mében az olyan adófizető polgárok befizetéséből tör­ténik, akik közműszámlái­kat és hiteleiket is fizetik - segítő szándék ide vagy oda -, már nem is olyan jó érzéssel tölti el az embert ez a fajta gondoskodás. KORKÉP ■HHNMSNHMNHfittli SHSMHMBHnHHHnNHfflMHi Mahart: szárnyakat kap? tervek A vidéki célpontokat is bekapcsolnák a dunai személyszállításban A Duna baranyai és tolnai szakaszán is élénkebb lehet majd a személyforgalom a tervek szerint mohács-budapest A dunai személyhajózás fejlesztése, a vidéki turisztikai célpontok felvétele az útvonalak kö­zé - ezek az állam tervei a Mahart most megvásárolt személyhajózási cégével. Máté Balázs Megvásárolta az „állam a Ma­hart PassNave Szémélyhajózási Kft. 51 százalékos részesedé­sét. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter az ügylet legfőbb céljaként a dunai sze­mohácson az önkormányzat már esztendőkkel ezelőtt tervbe vette egy új logisztikai központ és a közforgalmú teherkikötő kialakítását. A nagyszabású - a Mahart most bejelentett meg­vásárlásától természetesen telje­sen független - beruházás tervei elkészültek, amint lehetőség kí­nálkozik uniós források elnyeré­sére, a város belevág a kivitele­zésbe. az elképzelések szerint az ipa­ri parkban, közvetlenül a hat­árkikötő mellett 5,2 hektáros mélyhajózás, a kikötők fejlesz­tését jelölte meg. Amint fogal­mazott, Budapestre mintegy kétszázezer turista érkezik üdülőhajóval évente, s a jövő­ben meg kívánják teremteni annak lehetőségét, hogy a tu­ristautak ne csak a fővárosba koncentrálódjanak, hanem be­kapcsolják a vidéki turisztikai célpontokat is. A hajózási társaság flottája jelenleg Huszonkét hajóból áll, köztük négy szárnyashajó is található. Menetrend szerint a fővárosból Bécsbe, a Dunaka­nyarba közlekednek, alkalom­területen három hajóállásos konténer- és darabáru rakodá­sára alkalmas kikötőt alakíta­nak ki. A létesítmény alkalmas lenne 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók fogadásá­ra, valamint nagy súlyú rako­mányok kiemelésére, berakásá­ra, azok közúti, vasúti továbbí­tására. A program részeként egy több mint tízezer négyzetméter alapterületű logisztikai közpon­tot is kialakítanának. A beruhá­zás összességében mintegy ti- zenhatmilliárd forintba kerül. szerűen többek között Pozsony­ba, Soltra indítanak járatokat. A hajók bérelhetők is, a legkisebb, ötvenszemélyes szárnyashajó­val például hétszázezer forin­tért lehet elhajózni Budapestről Mohácsra és vissza. Bár konkrétumok egyelőre nincsenek, a "vidéki turiszti­kai célpontok" közé minden bi­zonnyal a fővárostól délre eső települések is bekerülhetnek. Mohácsra az elmiílt évtizedben a hajózási társaság kísérleti jel­leggel már indított csoportok számára igénybe vehető szár­nyashajó-járatokat. a mohácsi vízi határátkelőhe­lyen évente rendre több mint fél­ezer üdülőket szállító jármű for­dul meg, a százhúsz-százhar- minc méter hosszú úszó szállo­dákon összességében ötven-hat- vanezer, jellemzően külföldi tu­rista utazik. a hajók utasai azonban Mohá­cson és másutt sem költenek el sok pénzt, gyakorlatilag el sem hagyják a fedélzetet. A hajókon a legtöbb szolgáltatás - az étke­zéstől a fodrászaton át az uszo­dáig - elérhető, az utaztatásukat A kezdeményezés akkor sike­resnek bizonyult, s az is felme­rült, hogy (a hatvanas években már bevált minta alapján) heti rendszerességgel közlekedje­nek a járatok. A válság azon­ban ezt az elképzelést felülírta, kérdés, most lenne-e megfelelő érdeklődés. Szárnyashajóval Budapestről Mohácsra egyébként az út há­rom és fél óra hosszúságú, A jegyek a felnőtteknek oda-vissza 10 800, míg a gyer­mekeknek kevesebb mint öt­ezer forintba kerültek 2007- ben. szervező társaságoknak pedig az az érdekük, hogy ezeket a vízi járműveken vegyék igénybe a vendégeik. Akkor is hasonló a helyzet, ha a program része a városnézés vagy valamilyen tu­risztikai attrakció felkeresése, utána ugyanis azonnal vissza­viszik a turistákat a hajókra. Vagyis azok a települések, ahol kikötnek a hajók, mindebből nem sokat profitálnak, dacára annak, hogy sok helyütt próbál­koznak például helyi termékek kikötői értékesítésével. Magyarok és németek az európai egyesítés hídépítői Magyarok és németek - az európai egyesítés hídépítői - ezzel a címmel tartott nem­zetközi szimpóziumot tegnap Szekszárdon A Német Kultúra Kelet-Európábán Alapítvány, a Magyarországi Németek Or­szágos Önkormányzata és a Konrad-Adenauer-Stiftung. Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért fele­lős államtitkára Magyarország kisebbségpolitikájáról és a ma­gyarországi németek szerepéről tartott előadást. A magyarorszá­gi németek jelentősége Magyar- országon címet viselő témakör­höz prof. dr. Gerhard Seewan (Pécsi Tüdományegyetem), Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormány­zatának elnöke és Komáromy Andrea, Magyarország svájci nagykövetének helyettese fejtet­te ki véleményét. A magyaror­szági németek Németországban betöltött szerepéről, ennek je­lentőségéről Edwin Warkentin államtitkársági előadó, dr. Fata Márta (Dunai Svábok Történeti és Néprajzi Intézete, Tübingen) és dr. Ralf Thomas Göllner, a regensburgi Magyar Intézet helyettes igazgatója mondta el gondolatait. Arról is szó volt, hogy a kisebbségek, különösen a magyarországi németek ho­gyan járultak hozzá az európai egyesüléshez. ■ Gy. M. auívJm * >J Jl. Az óvoda miatt nyolcmillióval nőtt a kiadás gerjen Az óvoda önkormányzati fenntartás alá kerülése miatt módosította idei költségvetési rendeletét a testület. A bevételi és kiadási oldal ennek következ­tében 146 millió forintról 154 millióra nőtt. Máté Dénes pol­gármester az ülésen a TEIT-ben végzett munkájáról és a társulás első háromnegyedévi tevékeny­ségéről is beszámolt. Arról is döntöttek a képviselők, hogy idén is benyújtja az önkormány­zat a szociális tűzifa pályázatot. Az önkormányzat 150 000 forint önrész biztosítását és a szállítás költségeit vállalja. ■ V. T. Teherhajó-kikötőt, logisztikai központot építenének Tízezrek érkeznek, de alig költenek Egy egyszerű cumisüveg-melegítővel indult a segítési akció gyermekklinika A dunántúli központként működő intézményben évente százezernél is több beteget látnak el Valószínűleg nincs a régióban olyan család, amely legalább egyszer ne fordult volna meg a pécsi Gyermekklinikán. És olyan sincs, amelyik ne akart volna valamiképpen köszöne­tét mondani az ott dolgozóknak valamiért. A pécsi intézményben a hála tényleg az egyik kulcsszó. A ke­zelések végén a családok nagy többsége úgy búcsúzik el az or­vosoktól, hogy nem győzi meg­köszönni a segítséget. Ám ez a megköszönés és hálálkodás néha furcsa félreértésekhez is vezethet.- A történet messziről in­dul - kezd bele dr. Cholnoky Eszter, a pécsi Gyermekklinika radiológus szakorvosa. - Az ultrahanghoz használt zselét mi fel szoktuk melegíteni, hogy ne legyen olyan kellemetlen a kicsiknek, illetve hogy ezzel is enyhítsük ennek a szituáci­ónak a furcsaságát. A langyo- sításhoz cumisüveg-melegítőt használunk, amiből kettő is van. Az egyik azonban elrom­lott a napokban. Nem akartunk azonnal újat venni, ez ugyan­is tipikusan egy olyan eszköz, amit sok háztartás „kinő”. Úgy­hogy arra gondoltunk, megkér­dezzük az ismerőseinket a fa- cebookon, hátha van valakinek otthon. így indult a történet, és fordult egy olyan irányba, ami­re nem is gondoltunk volna. A pécsi Gyermekklinikán a régió betegeit is fogadják Az üzenet azonnal körbeszá­guldott a közösségi hálón, és tucatszám érkeztek a melegítők. Aztán kibővült a kör: az egyik hozzászóló megkérdezte, hogy van-e még valami, amire szük­sége van a klinikának.- Készítettem egy listát azok­ból az eszközökből, amelyek vagy elfogytak, fogyóban van­nak, vagy elromlottak - tette hozzá Cholnoky Eszter. - Bár hangsúlyoztam, hogy alapban minden létfontosságú eszkö­zünk megvan, mégis, lett egy olyan olvasata a kiírásnak, mintha nálunk rengeteg min­den hiányozna a betegek ellátá­sához. Erről azonban szerencsé­re szó sincs. ■ F. Z. Sokan jelentkeztek cholnoky eszter elmondta: maga is meglepődött azon, mennyi felajánlás érkezett né­hány nap alatt.- roppant boldoggá tesz engem is és a kollégáimat is, hogy mi­lyen sokan akartak és akarnak nekünk segíteni. Talán mert tudják: valójában nem nekünk, hanem a többi betegnek segíte­nek azzal, hogy a mi munka- körülményeinket jobbítják meg néhány egyszerű adománnyal, őszintén szólva én még mindig eufóriában vagyok azért, hogy ilyen sokan jelentkeztek, és re­mélem, ez az eufória még jó ide­ig meg is marad majd. j t r t I « r

Next

/
Thumbnails
Contents