Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-11 / 238. szám
4 BONYHÁDI JÁRÁS 2013. OKTÓBER 11., PÉNTEK Építő, időtálló a program üzenete együtt könnyebb Magukon és másokon is segítettek a nehéz sorsú családok PROMÓCIÓ Az Aparhanti Független Roma Egyesület szervezésében, a Nemzeti Együttműködési Alap 1,6 milliós támogatásával valósult meg a kisvejkei program HÍRSÁV Támogatják a rászorulókat grábóc Az önkormányzat idén is csatlakozott a Magyar Ökumenikus Segély- szervezet akciójához. Takács László polgármestertől megtudtuk, településük közel 700 kilogramm tartós élelmiszerekből álló csomagot kap november 7-én, amelyet Bonyhádon vesznek át. A kiosztásukról a község gondoskodik, erre november 11-én kerül sor. Az adományokkal a kis nyugdíjból- és a létminimum közelében élőket támogatják. ■ V. B. Ingyen jutott jó telekhez a község lengyel A település lebontatta a Petőfi utca 28. szám alatt lévő romos házat. Lőrincz Andrea polgármester hangsúlyozta, már életveszélyes volt az ingatlan, ezért döntöttek így. Hozzátette, az épület egyik külföldi tulajdonosa - a munkálatokért cserébe - az önkormányzatnak ajánlotta a telket, amely frekventált helyen van, ezért több variáció is van a hasznosítására: piacot, vagy közösségi teret alakítanak ki belőle. ■ V. B. Remek programok a világnapon BONYHÁD Az állatok világnapja alkalmából két programot is szervezett a Solymár Imre Városi Könyvtár. A kicsiknek Béres Erika kaposvári pedagógus játékos bábfoglalkozással készült. A felnőtt olvasóknak Korom Gábor, a Népszigeti Kutyasuli vezetője, a Tükör kutyakiképző módszer megalapítója tartott egy nagyon szórakoztató, humorral fűszerezett 50 perces előadást. ■ V. B. Korom Gábor előadás közben Három szervezet: az Aparhanti Független Roma Egyesület, a Habitat for Humanity és a Szociális Építőtábor Egyesület ösz- szefogásában valósult meg Kisvejkén az egyhetes építőtábor, amelynek eredményeként hat rászoruló család lakhatási körülményein tudtak javítani. Vízin Balázs A szemerkélő eső ellenére nyugodtan heverészett egy foltos macska Sárközi Jánosék udvarán. Még akkor sem állt odébb, amikor néhány méterrel tőle egy férfi bekapcsolta a festékkeverő gépet. A négylábún kívül senki sem lustálkodott, a hosszú vályogházba lépve azt látta az ember, hogy az épület minden szegletében dolgozik valaki. Az előszobán átsétálva találkoztunk a családfővel, aki éppen festett. - Itt nem volt korábban ajtó, de most már van, és milyen szép! - adott hangot örömének Sárközi János a mellette lévő új nyílászáróra mutatva. A bejárat felé haladva azt mondta, a program nélkül biztosan nem tudnának egyszerre ennyi mindent megvalósítani. Néhány házzal odébb, Sárközi Antalné is hasonlóképpen vélekedett. Aranka nem sokkal utánunk érkezett meg kislányával, Natasával. Az általános iskolás diák szégyenlős volt, nem szeretett volna nyilatkozni, de látszott rajta, hogy nagyon örül a házuk felújításának. Pláne, hogy az időközben az ajtón kilépő édesapjától, Antaltól megtudtuk: Natasá- ék szobáját is kifestik. A hétgyermekes családfő hangsúlyozta, náluk három helyiséget érint a felújítás, önerőből ők sem tudtak volna nekilátni a feladatoknak. - A feleségem itthon van a csemetékkel, én hat órában dolgozom a közmunka programban, a ház rendbetételére sajnos nem telik a családi kasszából - állapította meg a férfi, majd a szusszanás- nyi szünet után visszament tevékenykedni. Mialatt egy másik családhoz gyalogoltunk át Jákovics Vilmos világított rá a program céljára. A szervező Aparhanti Független Roma Egyesület (AFRE) elnöke úgy fogalmazott, ha csupán azt nézni az ember, hogy 150 ezer forint jut egy ingatlan rendbe tételére, akkor nem lehet kiemelkedőnek nevezni a kezdeményezést. De ha „mélyebbre ásunk” a programban, akkor több üzenetet is felfedezhetünk.- Az október 4-11. között tartott akcióba bevont hat, nagyon nehéz helyzetben lévő kisvejkei család bebizonyította: ha van lehetőségük, akkor tudnak és akarnak is tenni annak érdekében, hogy jobb körülmények között éljenek. Azzal, hogy egymás házánál is segédkeznek- A Habitat for Humanity egy lakhatási szegénységgel foglalkozó, ökumenikus keresztény civil szervezet. Legfőbb célunk, hogy a világon minden emberszámára elérhető legyen a tisztességes és fenntartható otthon - tudtuk meg Molnár Leventétől. A szervezet tagja is részt vett a kisvejkei programban, ottjár- tunkkor éppen az egyik családi pedig azt igazolják - és egyben tudatosul bennük -, hogy ösz- szefogva könnyebb boldogulni. Bízom benne, hogy egyre több olyan közösség alakul ki a jövőben - nemcsak Kisvejkén -, akik felismerik az összetartásban és az önkéntességben rejlő erőt, hiszen azt az élet minden területén kamatoztathatják - emelte ki Jákovics Vilmos. Amire befejezte a mondatát megérkeztünk a harmadik házhoz. Az egyre jobban zuhogó eső ellen a szebb napokat is látott épület tornácán találtunk menedéket. A sok vödör és szerszám kőház mennyezetét glettelte. Azt mondta, önálló kezdeményezéseik mellett jó szívvel csatlakoznak ezekhez az akciókhoz is.- A Habitat - folytatta - az érdek- képviseletet is fontosnak tartja: felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy ne engedjék el a nehéz sorsú emberek kezét - Ezek az emberek külső segítség nélkül nem tudják megoldani a problémájuzött szlalomozva, végül eljutottunk a bejárati ajtóig, ahol éppen Pintér Ádám lépett ki. A budapesti Szociális Építőtábor Egyesület lelkes önkéntese - akik segítve az AFRE célját a Habitat for Humanity mellett szintén szerepet vállaltak a program létrehozásában, lebonyolításában - arról biztosított, hogy jól haladnak a munkával, már csupán néhány simítás van hátra. Azt is megtudtuk tőle, hogy ők alapvetően az önkéntesek toborzásában, koordinálásában vállaltak szerepet. Mint ahogy azt teszik már jó néhány éve, ha ilyen jellegű kezkat, az ingatlanuk árának a sokszorosát kellene felújításra költeniük, ez nyilván nem kivitelezhető. Ugyanakkor azt is elmondjuk a családoknak, hogy vannak olyan munkák, amelyeket fillérekből is meg lehet oldani, ez esetben csak az akaraterejükre, a leleményességükre és összefogásra van szükség - fűzte hozzá Molnár Levente. deményezésekről van szó az országban. Tapasztalatait alapul véve kifejtette, az érintett családoknál sosem a munkakedvvel van gond, inkább a lehetőségek hiányoznak, hogy egyről a kettőre jussanak.- Mi most hat családon tudtunk segíteni a Nemzeti Együttműködési Alapnál elnyert 1,6 millió forintból, tisztában vagyunk vele, hogy csak itt Kisvejkén jóval több rászoruló van, reményeim szerint folytathatjuk a programot - hangsúlyozta Jákovics Vilmos. Az AFRÉ elnöke elismerően nyilatkozott a projektben közreműködő valamennyi önkéntes szerepvállalásáról, kiemelve, hogy mindenki társadalmi munkában segédkezett Kisvejkén. ■ Ön szerint hogyan lehet segíteni a rászorulókon? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Van, amikor elegendő az akaraterő, az összefogás és a leleményesség A falu egykori kiváló tanítójának állítottak emléket farkas János A napokban tartott baráti találkozón leplezték le a művelődési otthon homlokzatán lévő gránittáblát KISVEJKE Túl azon, hogy ismét köszönthették egymást a rég nem látott barátok, ismerősök, egy másik szívmelengető momentuma is volt a negyedik alkalommal tartott kisvejkei találkozónak, amelyen a településről elszármazottak és a ma is ott élők vettek részt. - A legutóbbi, két évvel ezelőtti rendezvényen Kontár Géza vetette fel, hogy miért nincs valakiről elnevezve az a művelődési otthon, ahol ezt a találkozót is tartjuk, arra jutottunk, hogy a község szeretett tanítója: Farkas János emléke előtt tisztelgünk - világított rá az előzményekre dr. Füller Imre. A program egyik szervezője - aki 1985-ben költözött el Kisvejké- ről - hozzáfűzte, a baráti ösz- szejövetelnél keresve sem találhattak volna jobb alkalmat az avatóra. Jakab Zoltán verse, Höfler József polgármester köszöntője és dr. Füller Imre beszéde után Farkas Jánosné leplezte le a község vezetőjével a gránittáblát. Nemcsak Ilonka néni, hanem a program közel 130 résztvevője is meghatódott az eseményen. Az avatót követően az elszármazottak bejárták a szép falucskát. Felkeresték a szülőházukat, az iskolát és azokat a helyeket, amelyekhez sok szép emlékük fűződik. A séta után az immáron Farkas János MűFarkas Jánosné, Ilonka néni meghatódott az ünnepségen velődési Otthonban folytatódott a program. A vacsora elfogyasztása közben és után ismét a nosztalgiázásé volt a főszerep: előkerültek a fényképalbumok és a közös élmények. A kitartóbbak még táncra is perdültek a kellemes zeneszó hallatán.- Felemelő érzés volt mindannyiunk számára, hogy újra láthattuk egymást. Több évtized elteltével is úgy örülünk a másiknak, mint fiatal korunkban. Az első találkozón alig több mint tíz ember vett részt, a mostanin már 130, ez is bizonyítja, hogy van létjogosultsága a folytatásnak - mondta örömmel dr. Füller Imre. ■ Vízin B. A község „lámpásai” DR. Füller Lmrétől megtudtuk, Farkas János és felesége, Ilonka néni 1949-ben került Kisvejkére. A szó szoros értelmében ők voltak a falu tanítói, hiszen nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is segítették, igazi „lámpások” voltak. Számos kulturális program, szakkör létrehozása fűződik a nevükhöz. Az '50- es években elhatározták, hogy a község elején lévő pajtából művelődési otthont építenek. Céljukkal sok helyi lakos azonosult és a példás összefogás eredményeként 1958-ban át is adhatták az intézményt, amely azóta is ezt a funkciót látja el.
