Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-10 / 237. szám
2 2013. OKTÓBER 10., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP JEGYZET KASZAS ENDRE Hit, tan, kötelező? DÉLUTÁNI TENISZEDZÉSRE vittük gyerekeinket, amikor lányom osztálytársa hangos zokogásban tört ki az öltözőben, és minden próbálkozás ellenére sem mondta el bánatának okát. Anyukája edzés közben osztotta meg velünk a titkot: lánya előbb megeskette, hogy az igazat fogja mondani, majd rákérdezett, hogy tényleg a Jézuska hozza-e a karácsonyi ajándékokat. És ő besétált a csapdába. nyilván, a kislányban egy világ omlott össze, mert egy szempillantás alatt elveszett benne valami, amiben ő addig hitt. rögtön ez az eset jutott az eszembe, amikor a kötelező hitoktatás körül kialakult nézetkülönbségekről hallottam. Hiszen a témakör megközelítése már elnevezésében hibás. És nemcsak arról van szó, hogy ami kötelező, az már alaphelyzetben valamiféle ellenállást vált ki az emberből. Hanem sokkal inkább arról, hogy utasításra, vagy parancsra hinni valamiben nem lehet. Mert az nem megy. amit ft történelemben száL; • mos ismert, és emlékezetes eset M2Wiyiff,'#zt az élet y,yrf mindennapi példái is alátámasztják. Hiszen nem lehet tudni, hogy az embert, a gyereket hol fogja kézen, 1 egyáltalán kézen fogja-e a hit. Az iskolában a legkedvesebb osztálytársak közösségében, a templomban egy megindító példabeszéd hallatán vagy mondjuk a kórházban egy súlyos betegségből lábadozva, és még sorolhatnánk a lehetőségeket. más kérdés, hogy az iskola abban nagyon is segíthet, hogy felkészítse a gyerekeket a döntésben, a választásban. Hogy értse, tartalommal töltse meg a kérdést. Hogy ha eljön az idő, köny- nyebben adjon választ. De nem kötelezően. Jön a közmunka-kommandó? elhárítását- és más veszélyhelyzet esetén is bevetnék a munkásokat Az utóbbi években sok településen végeztek mezőgazdasági munkákat a közfoglalkoztatottak. A terményeket főként helyben hasznosították SZEKSZÁRD-BUDAPEST A jövőben katasztrófahelyzetekben munkaidőn túl is hadra fognák a közmunkásokat, például árvíz esetén - a túlmunkáért bérpótlékot kapnának. Máté Balázs Amennyiben az Országgyűlés elfogadja Pintér Sándor belügyminiszter javaslatát, akkor a : jövőtífen1 Ü1 közfoglalRoMtottak katasztrófahelyzetekben munkaidejük lejárta után is mozgósíthatók lesznek, többek között árvíz esetén a gátakra vezényelhetik őket. Mindeddig ezeket a feladatokat csak rendes munkaidejük időtartama alatt láthatták el az így foglalkoztatottak - a belügyminiszter javaslata ezt az adminisztratív gátat bontanák le. Arról nincs szó az előterjesztésben, hogy a rendkívüli munkavégzés teljesítése kötelező lesz-e, arról ellenben igen, hogy utána bérpótlék jár. Az eddigi jogszabályok semmilyen formában nem tették lehetővé a közmunkáStík'féhdkí- vüli munkaidőben történő foglalkoztatását - vagyis például éjszaka nem tölthettek (volna) hivatalosan homokzsákokat. Ugyancsak a katasztrófavédelmi helyzetek kezelésének gördülékenységét segítené elő az a javaslat, ami eltörölné az önkéntesek bejelentési kötelezettségét. Ezeket az időrabló nyilvántartásokat eddig a polgármestereknek kellett vezetniük. A közfoglalkoztatást érintő további hír, hogy országosan körülbelül kétszázezer ember dolgozhat tovább a november elsejéit' induló téli Rőzfóglál- koztatási programban. A foglalkoztatottak fele képzésekben vesz majd részt, másik fele pedig tényleges munkát fog végezni. Mindez újdonság, hiszen eddig télen jelentősen csökkent a közmunkások száma. Az átmeneti közfoglalkoztatásban várhatóan részt vesz majd a jelenleg így alkalmazottak egy része, de bevonnak hátrányos helyzetű álláskeresőket is. A képzések az érintettek igényeihez alkalmazkodó felzárkóztató, r ^szakmai felké^1 szítő, betanító' és szakmai végzettséget adó‘°jé11egőek :lésik nek annak érdekében, hogy a résztvevők elhelyezkedési esélyei azt követően a munkaerő- piacon növekedjenek. Csökkent a régióban a munkanélküliség a dél-dunántúlon jelentősen csökkent a munkanélküliek száma. Tolna megyében 13006 álláskeresőt tartottak nyilván júniusban, 2,2 százalékkal kevesebbet, mint egy esztendővel korábban. Májushoz viszonyítva még látványosabb, hat százalékos a csökkenés. Baranyában huszonnégyezren voltak állás nélkül, ebben a megyében mind az előző hónaphoz, mind 2012-höz képest több mint tíz százalékkal alacsonyabb volt ez a mutató. A kedvező adatok hátterében a közfoglalkoztatásba bevont emberek számának folyamatos emelkedése áll, Baranyában éves szinten mintegy tizenegy- ezer embert foglalkoztatnak így, Tolnában ugyancsak több ezren dolgoznak az önkormányzatok megbízásából. Ugyanakkor a szezonális ágazatok munkaerő-igénye is éreztette hatását, azonban ez csak időleges, hiszen ősszel általában elbocsátják a tavasszal felvett munkások többségét. Szűk ötvenezret vihetnek haza a segédmunkások a közfoglalkoztatásnak köszönhetően idén országos szinten több mint háromszázezren kaptak munkát, az állam 150 milliárd forintot biztosított erre a célra. idén január elsejétől a közfoglalkoztatásért járó havi bér teljes munkaidő esetén a szakképzetlen munkavállalók számára bruttó 75 500, szakképzettek esetén pedig bruttó 96 800forintra emelkedett. Bevezették a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bért, amely napi nyolc óra munkaidő esetén bruttó 106 480forint. mindezek alapján egy nyolc órában dolgozó segédmunkás nettó 49453, szakképzett kollégája 63404 forintot kereshet havonta. Munkavezetőként további 5-6 ezer forinttal nőhet a fizetésük. ÖSSZEHASONLÍTÁSKÉPP: 2013ban a teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó keresete Magyarországon 228 400forint. A méz kedvező élettani hatása és a méhcsípés volt a téma szekszárd Már hosszabb ideje egy témakör kapcsán két előadót hív meg a Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezete. Legutóbb a méhekről esett szó, két megközelítésben. Nagyernyei Attila méhész az emberiség számára nélkülözhetetlen méhek érdekes életéről és a különféle mézfajtákról tartott előadást, kiemelve a méz és a méhpem- pő kedvező élettani hatásait, mondta el kérdésünkre Szikla József, az alapszervezet elnöke. A másik előadó Forai Bernadett mentőtiszt volt, aki arról szólt előadásában, hogy mit kell tenni méhcsípés esetén. Mint megjegyezte, nagyon sokan nem ismerik a segélyhívó számokat, és nincsenek felkészülve arra, hogy röviden ismertessék a problémát, pedig ennek alapján tudják eldönteni a mentősök, hogy milyen jellegű segítségre van szükség. A sok hasznos tanács közül a legkézenfekvőbb, hogy ha méhecske kering a közelünkben, nem szabad csapkodni, mert a rovar azt támadásnak érzékeli. Ha már megtörtént a szúrás, csipesszel óvatosan el kell távolítani a fullánkot. A bőrpír ellen hasznos a borogatás. Az is hatékony, ha friss hagymaszeletet helyezünk a csípésre. A mentőtiszt elmesélte, találkozott már olyan balesettel, amikor motorvezetés közben szúrt meg valakit« méh, aminek veszélvés következményei lettek. Súíyésabtí tühetékÁse- tén orvoshoz kell fordulni. Aki allergiás a méhcsípésre, annak fontos, hogy mindig magánál hordja az ilyen esetekben már bevált és orvossal megbeszélt gyógyszert. ■ 1.1. Nagyernyei Attila méhész Hittan, közvetlenül a matematika előtt, a testnevelés után? tanulópénz Az esztétika tanszék vezetője azt vallja: a kötelezően választható hitoktatást hiba volt bevezetni Pécs A hitoktatás kormányzati bevezetése még mindig megosztja a szülőket - erről is beszélgettünk Heidl Györggyel, a Pécsi Tudományegyetem Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszékének vezetőjével.- Sokan azt mondják, hogy a „kötelező hitoktatás” kifejezésben a legnagyobb baj az első szó, azaz hogy kötelező.- Ez valóban probléma. Én tizenkét évig tanultam oroszul, mégsem tudok semmit - azért, mert kötelező volt ezt a nyelvet tanulni. De a hitoktatás más szempontból sem illeszkedik a jelenlegi oktatási rendszerbe.- Merthogy?- Kezdjük az elnevezéssel: a hittan pontosan úgy hangzik, mint a számtan vagy a mértan. Ez azt sugallja, hogy itt megszerezhető egy tudásanyag, amiből vizsgázni lehet, s a vizsga után továbbléphetünk. A hitoktatás célja azonban az egyházba való bevezetés, beavatás, amely nem lépcsőzetes elsőtől nyolcadikig. Ráadásul a hitoktatóképzéssel komoly problémák vannak, egyenetlen színvonalú ugyanis. Ez pedig azt jelenti, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a diák a megfelelő tudáshoz jut hozzá. Végezetül pedig a hit személyes dolog: nem lehet megtartani egy kötelező hittanórát a matematika után, a testnevelés előtt „Sokkal hasznosabb lenne fakultatívvá tenni úgy, ahogy eddig is volt’ akkor ugyanis a gyerekek pontosan úgy viszonyulnak majd hozzá, mint a többi órához. Ez pedig nagyon gyorsan visszaüt: éppen hogy elidegeníti majd a fiatalokat. Sokkal hasznosabb lenne fakultatívvá tenni úgy, ahogy eddig is volt.- Értem. De ott a választás: vihe- tem a gyereket etikára.- Igen, ám ez a kettéválasztás azt jelenti, hogy a hittannak nem része az etika és viszont. Ami abszurd. Ráadásul ez egy vagy-vagy helyzet: vagy az egyik, vagy a másik, olyan nincs, hogy egyik sem. Ez pedig pont azt öli ki a hitből, ami az egyik legértékesebb benne: a szabadságot. ■ F. Z. Vallásismeret is lehetne heidl györgy a kritika mellett alternatívát is megfogalmaz: hittan helyett taníthatnának vallásismeretet.- hiszem, hogy ez is működne. Több egyetemen is megvan már ehhez a szükséges képzés, azaz oktatók is lennének, akik be tudnák mutatni az összes világvallást anélkül, hogy bármilyen irányba kényszerítenék a fiatalokat. A Bibliaismeret pedig amúgy is része a történelem és az irodalom tanításának, úgyhogy szó sincs arról, hogy ez kiesne a rendszerből - egyszerűen a hangsúlyok kerülnének máshova.
