Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-05 / 207. szám

4 TOLNAI JÁRÁS 2013. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Elkezdődik a tanév a Csillagvár tanodában bogyiszló A tehetséggon­dozás ugyanannyira fel­adata a bogyiszlói Csillag­vár Tanodának, mint a fel­zárkóztatás. A harminc hátrányos vagy halmozot­tan hátrányos helyzetű ál­talános iskolás két évig ké­pezheti magát a bonyhá­di Tolna Megyei Független Roma Civil Egyesület nyer­tes pályázatának segítsé­gével. A programban bo­gyiszlói tanárok segítik a falubeli gyerekeket, nem kizárólag romákat, a tan­évnyitót csütörtökön tart­ják. ■ B. K. Megújul a bogyiszlói egészségház bogyiszló A fűtést korsze­rűsíti, szigetelteti és a nyí­lászárókat is kicserélteti az önkormányzat az egész­ségházon. Tóth István Bo­gyiszló polgármesterw el­mondta, a felújítást a Jö- vó'nk Energiája Területfej­lesztési Alapítvány támo­gatja, a tizenkét milliós be­ruházás a napokban kezdő­dik. ■ B. K. Két téma köré épül a víkend programja tolna A Magyar Fotográfia Napja tiszteletére szeptem­ber 6. és 8. között a Beze- rédj Pál Szabadidőközpont szervezi a Fotós Víkendet. Az idei két fő téma „Hogyan lesz a fehérből kék?” illetve „Hajnali fotózás a tolnai Dü­na holtágon”. A témaveze­tők pedig Kiss Albert vala­mint dr. Kalotás Zsolt lesz­nek. A programot a tábor­ban készült képek virtuális kiállításával zárják a rende­zők. ■ B. K. Kalotás Zsolt Nívódíjat kapott Hoós Ernő hagyományok Egy az önkormányzat, a baráti kör és a kórus célja Hoós Ernő nemcsak a tolnai svábok értékeinek megőrzé­sét tartja szívügyének, de a megyei német nemzetiségi önkormányzat alelnöke is. A Tolna Megyei Németségért Nívódíjat a megyenapon vet­te át. Budavári Kata A Tolnai Német Nemzetiségi Ba­ráti Kör kórusa németül és Mun- dart-ban, azaz sváb nyelvjárás­ban is énekel. Ez utóbbival kap­csolatban mesélte Hoós Ernő, hogy volt olyan német kórusve­zetőjük, aki nem értette a szöve­get. A tolnai német nemzetiségi önkormányzat és a baráti kör el­nöke, aki ráadásul a megyei né­met nemzetiségi önkormány­zat alelnöke is egyébként szász származású. Még a nagyszü­lei települtek át először Bácská­ba, majd onnan került Tolna me­gyébe a család. Hoós Ernő felesé­ge azonban Puxler lány, rajta ke­resztül ismerte meg a sváb ha­gyományokat. Az egyesületbe is felesége vonta be a férfit, aki az­tán 1998-ban át is vette annak vezetését. - A baráti kört 1988- ban hat tolnai sváb alakította - tájékoztat az elnök. A szervezetnek, akárcsak a kórusnak, egyik legfontosabb feladata hagyományok megőr­zése mellett a kapcsolatok bő­vítése, ápolása. - A megyében talán az összes német szerve­zettel, önkormányzattal szoros­ra fűztük az együttműködés szálait, de a tatabánya-alsógal- lai, az óbudai, a békásmegyeri és a pusztavámi együttesekkel is rendszeresen látogatjuk egy­mást - mondja a tolnai vezető, de hozzátette azt is, hogy a német- országi Stutensee-vel is megma­radt a barátság. A német nem­zetiségi önkormányzat éven­te legalább négyszer ülésezik, a baráti kör tagjai minden hó­napban megbeszélést tartanak, de ilyenkor köszöntik a névna­posokat is. A kórustagok talál­koznak a leggyakrabban, heten­te próbálnak, és évente úgy hu­szonöt fellépésük van. A legsű­rűbb a karácsonyi időszak, ez az ünnep, illetve az anyák napja az a két nagy esemény, amikor az iskolásokkal együtt szerepel az együttes. A kórust 23-25 éne­kes alkotja, és Törkő József, Kel­Hoós Ernő: mindegy milyen szervezet rendezvényén gyűlnek össze a tolnai németek, mindig jó a hangulat ler Antal és Fojdl Antal harmo- nikások kísérik az énekszót. Ho­ós Ernőtől megtudtuk, tulajdon­képpen mindegy is, hogy éppen milyen szervezet rendezvényén gyűlnek össze a tolnai néme­tek, mindig jó a hangulat, ösz- szetartó csapatról lévén szó. Ho­ós Ernő elmondta, továbbra is azt szeretnék, ha tevékenysé­gük a németség hagyományai­nak, kultúrájának ápolása mel­lett az egész település érdekét is szolgálná. Jó példa lehet a mözsi idősek klubjának berendezése vagy az az egészségügyi preven­ciós csomag, amelyet a németor­szági belügyminisztérium és az országos német önkormányzat szociális bizottságának pályáza­tán nyert el a német nemzetisé­gi önkormányzat. A 24 órás vér- nyomásmérő, a labordiagnosz­tikai eszközök, illetve az erek állapotának felmérésére alkal­mas készülék segítségével ne­gyedévente orvosi szűrővizsgá­latokat végeznek, természete­sen nem csupán a német nem- zetiségűeknek. De defibrillátort is szereztek, melyet a tolnai Idő­sek Otthona kapott meg, illetve egy 9 fős Ford Transit kisbuszt és egy számítógépet. A telepü­lési önkormányzat mellett a né­met önkormányzat is alapítója volt a szintén összvárosi célokat szolgáló Tolnai Tudásért Közala­pítványnak. A szervezet a felső- oktatásban tanuló diákokat segí­ti. - A helyi németség természe­tesen résztvevője a tolnai prog­ramoknak, szervezőként, fellé­pőként is számíthat ránk a vá­ros - állítja Hoós Ernő. Négyes ünnep volt Tolnán augusztus 31-e NAGY NAP volt augusztus 31-e Tolnán. A Tolna Megyei Német Önkormányzat ekkor tartotta a városban a Tolna Megyei Néme­tek Napját. De szombaton volt a német nemzetiségi nap, a baráti kör 25. születésnapja, és ekkor ünnepelték azt is, hogy tíz évvel ezelőtt volt - hosszú idő után - az első német nyelvű szentmi­se a tolnai katolikus templom­ban. A rendezvényt az önkor­mányzat és a klub közösen szer­vezte, és vezényelte le. A misét Schindler Mátyás bajai plébá­nos celebrálta, csupán a köszön­tők hangzottak el magyar nyel­ven. A misét ebéd követte, egy hagyományos sváb ételt, a krumplihoklit szolgálták fel a vendégeknek. A csipetkét az asz- szonyok kézzel készítették előző­leg a „csipetke partyn”. A prog­ram délután felvonulással és a fellépők menettáncával folytató­dott. Az ünnepi beszédet dr. Jó- zan-Jilling Mihály, a megyei né­met nemzetiségi önkormányzat elnöke mondta, de a vendégeket Hoós Ernő, dr. Puskás Imre a megyei közgyűlés elnöke és dr. Sümegi Zoltán polgármester is köszöntötte. A kulturális műsor­ban pusztavámi, békásmegyeri, tatabánya-alsógallai, szekszár­di, mözsi, németkéri és tolnai fellépők szerepeltek. Meglepetés műsort a tolnai asszonyok, a Gefüllte Madilis adtak. Az esti sváb bálon egy fiatal dunaszent- miklósi csapat, a Lausbuben ze­nekar húzta a talpalávalót. Tolnai evezősök érdeme is a sok vb-érem A tolnai Sárkányhajó Club Egye­sület tagjai jócskán kivették a részüket a szegedi Sárkányhajó Világbajnokság magyar sikerei­ből. Kovács Gábor, az egyesület elnöke és edzője elmondta, hogy a klub 22 fiatallal képviseltet­te magát a különböző legénysé­gekben, volt sportolójuk az U18 mix, az U18 open, az U18 női, az U23 mix, az U23 open és az U23 női kishajóban. Az ötnapos ver­senyen 30 ország mintegy 3000 sportolója vett részt, köztük 330 magyar evezős. A futamokat a Tiszán, illetve a Maty-éren ren­dezték. Tolnaiakat érintő ered­mények. Tisza - 2000 m: 1. U18 mix, 2. U23 mix, 2. U23 open, 3. U18 női, 4. U18 open. Maty-ér -1000 m: 2. U23 mix, 2.U23 open, 3. U18 open. Maty-ér - 500 m: 2. U18 mix, 2. U18 női, 2. U23 mix, 2. U23 női kishajó, 2. U23 open, 3. U18 open. Maty-ér - 200 m: 2. U18 mix, 2. U18 női, 2. U23 mix, 2. U23 open, 3. U18 open. ■ H. E. A forráshiányt csökkentének a pályázattal megállapodást köt a tolnai ön- kormányzat a Raiffeisen bank­kal az állami adósságátvállalás második ütemével kapcsolat­ban. A bank vállalja, hogy kez­deményezi az államháztartá­sért felelős miniszternél a város 2012. december 31-i adósságá­ból az átvállalást követően még megmaradt adósságállomány állam általi átvállalását. Ennek összege svájci frankban úgy 1,6 millió, azaz átszámítva durván 400 millió forint. Ebből 210 mil­lió óvadéki betétben van, me­lyet lekötött a város, csak a ka­mathoz jutott hozzá. így tulaj­donképpen az államnak a fenn­maradó 190 millió forinttal kel­lene kisegítenie a járási székhe­lyet. A város emellett működő- képessége megőrzését szolgáló kiegészítő támogatást igényel. Az önkormányzat költségvetése forráshiányos, ezért van szük­ség az ún. ÖNHIKI-hez hasonló pályázat benyújtására a Belügy­minisztériumhoz. Tolna valami­vel több, mint 184 millió forint támogatást remél. ■ B. K. Tolna a sajátjában hisz bursa Tudni akarja az egyetemista, náluk miért nincs Időben érkeztek a könyvek tanév Bogyiszlón megszűnt az egyik telephely „miért nincsen Tolna városának Bursa Hungarica ösztöndíja?” Ezt a kérdést tette fel egy egye­temista. Mint írja, érthetetlen, hogy a Tolnánál kisebb települé­seken, például Murgán, Váralján, Bogyiszlón, Faddon, Gerjenben tudnak ezzel a lehetőséggel élni, és náluk nem. Úgy véli, a felső- oktatásban tanuló diákok magas száma azért nem lehet magyará­zat, mert Tolnánál nagyobb váro­sok, így Paks, Szekszárd, Dombó­vár, részt vesz a programban. A pénzügyi feltételek esetleges hi­ányáról pedig a következőket ír­ja: „jó, jó, tudom, itt nem nagy a gazdaságból származó adó, meg az ilyen-olyan bevétel, amihez én nem értek, csak kicsit fáj, hogy a mi önkormányzatunknak ennyi­re nem fontos a jövő nemzedékét támogatni, ösztönözni... segíte­ni!” A diák, mint leveléből kide­rül, tud a város saját ösztöndíjár­ól, de szerinte a magas átlag mi­att ezt nehéz elnyerni. Az e-maillel megkerestük Ap­■ ABursaHungaricába kerülő diákokat a felsőfo­kú tanulmányaik végéig támogatni kell pelshoffer Ágnest, Tolna alpol­gármesterét, aki elmondta, való­ban már évek óta a Tolnai Tudá­sért Közalapítvány támogatja évi egymillió forinttal a város egye­temistáit, főiskolásait. Azzal vi­szont, hogy az elvárások irreáli­san magasak lennének egy-egy pályázó esetében, nem ért egyet. A kuratórium ugyanis nemcsak azoknak ítéli meg az ösztöndíjat, akik az előző félévben jó tanul­mányi eredményt, legalább 4,2- es tanulmányi átlagot értek el, hanem hátrányos helyzetű, szo­ciálisan rászorult vagy fogyaté­kos hallgatóknak is. Az újra pá­lyázható ösztöndíjat mindig egy félévre lehet igényelni. Az al­polgármestertől megtudtuk, a Bursa Hungaricában azért nem vesznek részt, mert a rendszer­be bekerülő diákokat felsőfokú tanulmányaik végéig támogat­ni kell, akkor is, ha tizenöt évig egyetemisták. ■ B. K. a 2013/2014-ES tanévre 1550 kis- és nagydiák iratkozott be a tolnai tankerületben. A Sztá- ray Gimnáziumban, a tolnai Wosinsky-, illetve a bogyiszlói- faddi- és az ez utóbbihoz tartozó gerjeni iskolában időben, még augusztus közepén megérkez­tek a névre szóló tankönyv cso­magok. Brunn Györgyné, a tan­kerület vezetője elmondta, a pe­dagógusok száma az előző évhez hasonlóan alakul, senkit sem kellett elküldeni. A tárgyi felté­teleket illetően Bogyiszlón szűnt meg az egyik telephely, azaz a gyerekeknek kevesebbet kell vo­nulniuk egyik óráról a másikra, és az iskola fenntartása is keve­sebb pénzbe kerül. ■ B. K. Erre a tanévre 1550 diák iratkozott be a tolnai tankerületben

Next

/
Thumbnails
Contents