Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-09-01 / 33. szám
2013. SZEPTEMBER 1., VASÁRNAP SZTORI 5 Tűzről pattant abasári olimpikonok tűz van, babák! Magyarországon csak az önkéntesek között lehetnek női tűzoltók Fél perc, szó nélkül. Ezt kellett a legtöbbet gyakorolni az abasári tűzoltóknak ahhoz, hogy a harmadik legjobb lehessen női csapatuk az olimpián. Ők nem csupán versenyen, de a valóságban is oltanak, hivatásos tűzoltók azonban nem lehetnének. Fábos Erika Fél perc, szó nélkül. Ezt kellett a legtöbbet gyakorolni az abasári tűzoltóknak ahhoz, a harmadik legjobb lehessen a női csapatuk az olimpián. Ők nem csupán versenyen, de a valóságban is oltanak, hivatásos tűzoltók azonban nem lehetnének. Abasáron már 1955-ben volt egy olyan női tűzoltócsapat, amelyik a legjobb volt az országban. A mostani pedig harmadik lett a világon. Ehhez fél perc alatt kell összeszerelniük négy tömlőt és egy kismotoros fecskendőt. Ez fizikai munkaként sem könnyű és technikai érzék is kell hozzá jócskán, mégsem ez volt a legnehezebb benne. „Mindezt úgy kell kivitelezni, hogy közben nem szólhatunk egymáshoz, minden szó tíz hibapontot jelent ugyanis - mondja Fűzi Andrea, a csapat kapitánya. - Ezt elég sokat kellett gyakorolnunk, na nem feltétlenül azért, mert nagyon szeretünk fecsegni, hanem azért, mert ahhoz, hogy ez a feladat kivitelezhető legyen, nagyon összeszokott csapatra van szükség. Mindenkinek jó helyen kell állni és tökéletesen kell elvégezni a feladatát annak érdekében, hogy egy szót se kelljen szólni. Ezen a szerelési feladaton kívül még egy váltófutás a feladat, mégpedig egy elég nehéz akadálypályán.” A feladatot versenyhelyzetben hajtotta végre a tíz tagú csapat. Idén Franciaországban, Mulhouse-ban rendezték meg ugyanis a tűzoltók olimpiáját, ahol huszonkét ország 2300 versenyzője és több mint ötszáz* versenybíró szerepelt. Fűzi Andrea amúgy rangidős a bronzérmes csapatban. 1990 óta tűzoltó, és későbbi férje kedvéért, szerelemből lépett be az önkéntesek közé. „Először persze én is a pogáMagyar sikerek a tűzoltó-olimpián nyolc érmet szereztek a magyar egységek a franciaországi tűzoltó-olimpián. A legjobb eredményt a vértessomlói önkéntes tűzoltók érték el, akik országos csúcsot döntve nyertek aranyérmet a hagyományos versenykategóriában, hetvenhárom induló közül. A Komárom-Eszter- gom megyei tűzoltóraj első helyezése az eddigi legjobb magyar eredmény ebben a kategóriában. A magyar önkéntes tűzoltók közül Vértessomló és Kőszeg női csapata, valamint a Dorog férfiegysége ezüstérmet nyert, az abasári női önkéntesek, valamint a kőszegi féri- és korosztályos csapatok bronzérmet szereztek. I M I II Nagyon összeszokott csapatra van szükség. Mindenkinek jó helyen kell állni és tökéletesen kell elvégezni a feladatát. csasütésben jeleskedtem leginkább az egyesületben, de aztán elvégeztem azt a negyven órás tanfolyamot, aminek köszönhetően nem csupán sportpályákon, versenyek keretében érezhetem magam tűzoltónak, hanem valódi tűzesethez is vonulhatok. A csapatunk; legtöbb tagja ugyanis nem csupán sportolási céllal, vagy a jó közösség miatt jön hozzánk, hanem azért, hogyha kell, segíteni is tudjunk. Legutóbb két hete vonultunk tűzhöz, amikor Abasár és Gyöngyös között a Sárhegy égett.” Azt a szerelést, amit az abasári női csapat fél perc alatt csinált meg, a legjobb szlovén férfi raj 28 másodperc alatt teljesítette. A fizikai erő ugyanis nyilvánvalóan sokat számít ilyenkor. Éppen ezért van úgy, hogy Magyarországon nők csak önkéntesként mehetnek tűzhöz segítséget nyújtani. Hivatásos, vonuló női tűzoltó nincs hazánkban, lehet bármilyen erős és rátermett. Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltószövetség elnöke erről azt mondta: munkavédelmi szabályok miatt, a húsz kilónál nehezebb teher emelését minisztériumi rendelet tiltja a nők számára. Ez nem csupán a tűzoltóságra érvényes. Az anyag- mozgatási normákról rendelkezik, és előírja, hogy „18 évesnél idősebb nők sík talajon, kézben 20 kilót emelhetnek és vihetnek legfeljebb 60 méter távolságra”. Ezt pedig egy éles helyzetben tűznél, vagy műszaki mentésnél nem lehet garantálni. Másrészt egy beosztott tűzoltó védő- felszerelése légzőkészülékkel együtt 35 kilogramm súlyú is lehet, ami ugyancsak nem egy női szervezetnek való. Dobson Tibor szerint logisztikai gopdok is vannak a háttérben. A tűzoltóknál ugyanis 24 órás szolgálat működik, a laktanyák pedig nem alkalmasak nők fogadására, nincsenek külön öltözők, zuhanyzók. Másrészt az a hó'stressz, aminek egy tűzoltó egy komolyabb tűzesetnél ki van téve, nőgyógyászati szempontból veszélyes lehet, de az egész szervezet rosszabbul viseli, mint egy férfi. „Az önkéntes egyesületek minden településen komoly részt vesznek ki a tűzvédelemből és ott nők is végeznek tűzoltó munkát - mondta Dobson Tibor. - Az országban 1100 ilyen önkéntes csapat működik, ez tehát egy hatalmas és évszázados múltra visszatekintő mozgalom hazánkban. Minden egyesületben vannak hölgyek is, akik sokat tesznek a közösség életéért és többségük vonul is a férfiakkal, ha baj van. Az önkéntesek esetében azonban van arra lehetőség, hogy vigyázzanak rájuk munka közben, míg egy éles bevetést ez esetleg hátráltatna.” Ettől függetlenül a tűzoltóságokon dolgoznak nők, tűzrendészet! és adminisztrációs feladatokat látnak el, mentőkutyás feladatokban vehetnek részt és ügyeletet is adnak, de tűzoltóautóra, riasztáskor nem ülhetnek. Eddig mindössze egyetlen nő volt kivétel ez alól, aki megbízással tűzoltóparancsnok is lehetett. Heves városában másfél évig Medve Beáta irányította a laktanya életét. Húszezer magyar önkéntes tűzoltó van Magyarországon azelső önkéntes tűzoltó egyesület 1868- ban alakult meg Kőszegen, ők az ország „legrégibb” Önkéntes Tűzoltó Egyesülete megtisztelő címét viselik. Jelenleg 1100 ilyen civil szervezet működik az országban és több mint húszezer önkéntes dolgozik. A legidősebb tűzoltóautó idén márciusban lett ötven éves, a Tolna megyei Zombán még mindig hadrendben van, kiválóan ellátja a feladatát. a szervezett tűzoltás hazánkban elsőként 1835-ben Aradon, 1866-ban Sopronban, 1868-ban Esztergomban, 1870-ben Pesten kezdődött meg. 1871-ben alakult mega Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, amelynek elnökévé Széchenyi Ödönt választották. A hagyományok egyidősek az emberiséggel A tűzoltás egyidős az emberiséggel, de 15. századtól már eszközöket is kifejlesztette. Úgynevezett vízipuskát, a 17. századtól gólyanyakú fecskendőt használtak. 1672-BEN FELTALÁLTÁK 0 nyomÓ- tömlőt, és a fecskendők légkazánnal való ellátását, ezzel jelentős fejlődést érve el a tűzoltás terén. 1829-BEN AMERIKÁBAN elkészítették az első működőképes gőzfecskendőt, mely 629 liter vizet kb. 28 méter magasra tudott fellőni. Ettől kezdve hanyagolni kezdték a kézi erős működtetésű tűzoltási módszereket, és egyre jobban próbáltak a gépi meghajtásúnkra átállni. Magyarországon ezzel a gőzfecskendővel először 1873-ban, Pesten oltottak tüzet. A 20. század elején jelentek meg az első villamos-, és belső égésű motorral meghajtott fecskendők. Majd a bevált dugattyús rendszert felváltotta a centrifugál-szivattyú, amelyet a mai, korszerű gépjárműfecskendőkön is alkalmaznak. a ii. világháború után kezdték használni a porral, illetve habbal oltó fecskendőket. Esküvő: éljen az ifjú pár! Vagy mégse? MAKACS jószág az előítélet. Annyira, hogy az előítélet-kutatók úgy vélik: ez a jószág ellenáll a tapasztalatnak és a józan megfontolásnak. Akkor is ragaszkodunk hozzá, ha valóságérvényét bizonyos tények feketén-fehéren megcáfolják. mindez egy képről és a hozzá fűzött megjegyzésekről jutott az eszembe. A felvétel egy férfit és egy nőt ábrázol esküvői ruhában, amint a kamerába mosolyognak. Mit szoktunk ilyenkor mondani? Éljen az ifjú pár, sok boldogságot, ásó-kapa nagyharang válassza el őket. Igen ám, csakhogy ezen a fotón a 69 éves, hírneves, gazdag Andy Vájná és a 31 esztendős, hírnévtelen, továbbá valószínűleg egyáltalán nem gazdag Palá- csik Tímea látható. Ráadásul Amerikában, ott is Los Angelesben, a szintén híres és gazdag színész, Antonio Banderas villájában, ahol a szertartást megrendezték. ejnye már, no! - hördül fel a böcsületes magyar ember. „Ezek el fognak válni!” - „Nekem ugyan semmi szín alatt nem kellene egy ilyen dagadt pasas!” - „A csaj biztos csak a pénzéért meg a hírnevéért ment hozzá!” Ilyen és más hasonló „jókívánságok” sorakoztak a neten a fénykép alatt. A néhány ellenvéleményt, miszerint kinek mi köze hozzá, miért kötik össze az életüket, meg hogy itt nyilvánvalóan az Sí-faktor (Sí = sárga irigység) működik, nos, ezeket a szabadelvű hangokat elnyomta az előítélet robaja. Az előítéleté, miszerint ilyen körülményekkel, adottságokkal az őszinte érzelem ki van zárva. persze a korban és anyagiakban úgymond „összeillő” pároknál is előítélet az alapja a boldogságos örömujjongásnak. Csak az pozitív előítélet. Mert az ő esetükben hol a biztosíték, hogy akár néhány év múlva nem fognak elválni? Sőt, mint tudjuk, a házasságok jelentős részei végződik válással - és nem azért, mert az egyik fél ráébred, hogy képtelen hosszú távon elviselni a másikat csak a hírnevéért és a gazdagságáért. Míg vannak olyan férjek és feleségek, akik a kor és a társadalmi státusz különbségének dacára vagy azzal együtt jóban-rosszban kitartanak egymás mellett. Mint például Kodály Zoltán és Péczely Sarolta - 58 év volt köztük. Persze, amikor a 77 éves zeneszerző megkérte a 19 éves lány kezét, az pedig igent mondott, környezetükben szintén ment a károgás. Aztán mi történt? Mély hitvestársi sZeretetben éltek, akkorában, hogy Kodály a második feleségének köszönheti utolsó termékeny időszakát. Az asszony ma is nagy odaadással ápolja férje életművét. „A köztük feszülő másfél évszázadot közös szerelmük köti össze örökre”- írja róluk Nyáry Krisztián. mindezt azonban felesleges a kommentelők őrra alá dörgölni. Mert az előítélet nemcsak hibás vagy merev általánosításon alapuló vélemény, amit előre kialakítunk. Hanem a gondolkodás egyik jellegzetes tulajdonságának velejárója: a törekvés a gazdaságosságra. Tehát inkább a legkisebb ellenállás felé megyünk, azaz előre gyártott gondolatokat hangoztatunk úgy, mintha a sajátunk volna. Valljuk be, ez sokkal kényelmesebb, mint a fejünket törni, és kirukkolni valami eredetivel, csak ránk jellemzővel. egy hölgy az említett fotóhoz ezt a megjegyzést fűzte: „csak azt ne mondja nekem senki, hogy Palácsik Tímea szerelmes Andy Vajnába.” Ekkor már nem bírtam megállni, hogy ne riposztozzak: „képzeld, Palácsik Tímea szerelmes Andy Vajnába. Igaz, megmondta neki, jobban szeretné, ha nem volna hírneve meg pénze, de hát van neki, most mit csináljon? Üsse kő, legyintett, és hozzáment. Igaz, nem volt valami romantikus lépés tőle, hiszen az embert a pénze és a hírneve nélkül kell szeretni. De hát olyan romanti- kátlanezavilág!” A RADOS VIRÁG
