Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-28 / 227. szám

2013. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT 2 KÖRKÉP KASZÁS A ENDRE Egyetemes veszteség • A hírek szerint két év alatt hatezer fővel csökkent a Pécsi Tudományegye­tem hallgatóinak száma. Hogy ezt mivel - a kvóta csökkentésével, szakok kiiktatásával, az állami fi­nanszírozás szűkítésével, a fizetős konstrukció ki- terjesztésével - lehet, lehe­tett előidézni, lényegében mindegy is. ami nem mindegy, az a kö­vetkező. A hatezer fő a pécsi egyetem hallgatóinak közel egyötödét jelenti. Ez annyi ember, mint két baranyai kisváros, Boly és Sellye lakó­inak együttes száma. Vagy mondjuk 20-25 baranyai ap­rófalú lélekszáma. a veszteség mértékét más­ként is érzékeltethetjük, sajnos erre is van már ta­pasztalatunk. A hallgatói létszámcsökkenés mértéke ugyanis közel egybeesik azzal a számmal, ameny- nyi munkahely szűnt meg Pécsett néhány év alatt az Elcoteq sorvadásával, majd bezárásával. ÉS bizony, érdemes tovább­gondolni a várható tendencia hatását. Mert ha nem lesz ennyi hallgató, akkor bizony nem kell annyi albérlet sem, ennek a rétegnek a pénz­költése hiányozni fog a pécsi szórakozóhelyeken, az üz­letekben. Várhatóan oktatói állások fognak megszűnni, a kisebb egyetem működte­téséhez is kevesebb ember kell majd. MINDEZT AZÉRT szomorú leírni, mert a felsőoktatás gyengülésével gyakorlati­lag az utolsó, mindeddig jól kommunikálható erősségét veszíti majd el a város. Az erős ipar már a múlté. A biz­tos megélhetést nyújtó mun­kahelyek hiányában fiatalok ezrei hagyták és hagyják el a megyeszékhelyet. Most pe­dig az eddig méltán büszkén viselt „egyetemváros” titulus kaphat jókora léket. Kérdés, hogy a város hajója hány ilyen sérülést bír még. Két év, mínusz hatezer diák pte Évről évre kevesebb a hallgató a Pécsi Tudományegyetemen dél-dunántúl Ahogy azt sej­teni lehetett, jóval kevesebb diák kezdte meg tanulmá­nyait a Pécsi Tudományegye­temen, mint tavaly ilyenkor. Fülöp Zoltán A csütörtöki szenátusi ülésen jelentették be hivatalosan is a számokat - eszerint a 2013/14- es tanévre összesen alig több, mint húszezer diák iratkozott be (egészen pontosan 20.287). Persze húszezer ember még mindig jelentős tömeg, ám ér­demes helyén kezelni ezt a szá­mot - két évvel ezelőtt ugyanis még közel harminc százalék­kal több egyetemista volt a városban. (26.242) És az előző mondatnak a kulcsa valóban a „volt a városban” - a diákok ugyanis itt költötték a pénzü­ket, itt laktak albérletben, itt jártak szórakozni. (Bővebben lásd keretes írásunkat.)- Nyilvánvaló, hogy erre reagálnunk kell - mondta el lapunknak dr. Zeller Gulya ■ Nagyjából 300-350 millió forinttal kap kevesebbet a idén a pécsi egyetem rektorhelyettes. - Első kör­ben össze kell gyűjteni azokat a képzési formákat, amely­re senki sem jelentkezett, és egyszerűen szüneteltetni ott az oktatást. Aztán végig kell nézni a szakok, a képzések gazdasági mutatóit (hány di­ák'jár, hány órájuk van, há­nyán oktatnak ott, ez meny­nyibe kerül, és így tovább), s ez alapján megnézni, hogy az ráfizetéses vagy gazdaságos. Hangsúlyozom azonban, hogy a jövőjük elsősorban a karok döntésén múlik: amennyiben egy kar fenn akar tartani egy ráfizetéses képzést, s mögötte az oktatói gárdát, akkor azt megteheti - azzal a kitétellel, hogy ezt magának kell kigaz­dálkodnia. Rákérdeztünk a rektorhe­lyettesnél arra is, hogy ez a hatezer kieső diák mennyivel kevesebb pénzt jelent az ál­lamtól. Zeller Gyula elmondta: nagyjából 300-350 millió fo­rinttal kap kevesebbet a PTE, ám ez véleménye szerint kigaz­dálkodható. 6000 5000 A több ezer egyetemista hiányát minden bizonnyal a közösségi terek kihasználtságán is érezni lehet majd A PTE hallgatói létszámának alakulása karonként, 2011-2013 (fő) F7TF1 PP' 2013 Munkahely is kellene az, hogy kevesebb a diák a Pé­csi Tudományegyetemen, mint egy vagy két évvel ezelőtt, több okra is visszavezethető. Első­ként meg kell említeni a költ­ségtérítést: ez már önmagában sok fiatalt eltántorít a tovább­tanulástól. Ezenfelül a demog­ráfiai mutatók is azt jelzik, hogy kevesebb a tizennyolc éves, mint korábban. Ezekkel a tényezőkkel azonban minden egyetem küzd - a pécsi helyze­tet a gazdasági környezet is je­lentősen rontja. A városban ugyanis jelenleg nincs nyugodt ipari háttér, nincs még csak minimális szinten is biztatónak tűnő munkaerőpiac, amelyre alapozhatna egy tizenéves. Milliárdos kiesés A két ev alatt eltűnt hatezer egyetemista hiányát a város is érezni fogja, méghozzá kőke­ményen. Lapunk is sokszor írt már arról, hogy vannak olyan területek, amelyek kis túlzás-, sál az egyetemistákból élnek. A legegyszerűbb, ha elvégzünk egy gyors számolást! Egy egye­temista fiatal havonta a lak­hatással együtt körülbelül hat­van-nyolcvanezer forintot költ itt el. Az egyszerűség kedvéért számoljunk hetvennel, ezt szo­rozzuk meg hatezerrel, s végül kilenc hónappal - kiderül, hogy az idei tanévben nagyjá­ból 3,78 milliárd forinttal keve­sebb pénz jön Pécsre, mint 2011/12-ben. Fejleszteni is kell a jelenlegi helyzet azért az elő­remenekülés lehetőségét is fel­kínálja: ahogy Zeller Gyula rek­torhelyettestől megtudtuk, a „ki­futott” szakok helyett igenis le­het olyanokat indítani, amelyek­re van érdeklődés, amelyek hangsúlyosabban piacképesek.- a régiónak ugyanis vannak olyan adottságai, amelyeket hi­ba lenne figyelmen kívül hagyni- mondta a rektorhelyettes. - Ezenfelül végképp meg kell szüntetni a párhuzamosságo­kat. Az ugyanis nem megy, hogy mondjuk négy karon is tanítják ugyanazt. A korább rögzült struktúrákat meg kell szüntetni. Ez persze kemény lé­pésekkel jár, de nincs más út. A legrettegettebb szívbetegségről tanácskoztak az orvosok gyermekkardiológia Három operációból álló műtétsorozattal lehet átállítani a szívet az egykamrás működésre baranya-tolna Az egyik legsú­lyosabb szívfejlődési rendelle­nesség, a hipopláziás bal szív­fél szindróma volt a fő témája a Magyar Kardiológiai Társaság Gyermekkardiológiai Szekci­ója szokásos évi ülésének. Az elmúlt hétvégén Pécsett meg­rendezett tudományos tanács­kozást a dél-dunántúli kora­szülöttmentést is működtető Szívbeteg Gyermekekért Ala­pítvány szervezte, közölte dr. Masszi György, az alapítvány kuratóriumi elnöke, a pécsi Gyermekklinika gyermekkar­diológusa. A hipopláziás bal szívfél szindróma az egyik legnagyobb halálozással járó gyermekszív­betegség, ami súlyos kihívást jelent gyermekszívsebésznek és gyermekkardiológusnak egyaránt. Nem fejlődik ki a szív bal kamrája és a kiáramlást biztosító aorta, ezt teljesen kor­rigálni sebészileg nem lehetsé­ges, csupán egy három operáci­óból álló műtétsorozattal lehet a keringést stabilizálni. Ezek a gyermekszívsebészet legnehe­zebb, legtöbb halálozással járó műtétéi közé tartoznak, az első, életmentő operációt a születés után, egy hónapon belül el kell végezni, hogy az újszülött élet­ben maradhasson. A későbbi műtétek során egy különleges egykamrás keringést hoznak létre, ahol csak egy, az ép funk­A gyermekkardiológiai műtéteket a Gyermekszív Központban végzik el ciójú jobb kamra működik és keringeti a vért. E betegség miatt hazánkban átlagosan évente 10-15 gyer­meket kell megoperálni. A műtéteken kívül csak egy megoldás létezik, a szívátül­tetés, amely ma már Magyar- országon is elérhető egyes ese­tekben. Hazánkban a műtéteket és a gyermek-szívátültetést az Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjában végzik el. A konferencián dr. Szatmári András kardiológus, a Gyermekszív Központ vezető­je, és dr. Prodán Zsolt, a gyer­mekszívsebészet osztályveze­tője is előadott. ■ Babos A. Belgiumban is bebizonyította rátermettségét a móragyi lovas mórágy-lanaken Remek telje­sítményt nyújtva, a 14. helye­zést érte el Papp Péter Camilla lovával a belgiumi Fiatal Lovak Díjugrató Világbajnokságán. A Lanakenben zajló nívós meg­mérettetésen közel ezer, a világ számos részéről érkezett ver­senyző vett részt öt, hat, illetve hét éves lovával. Papp Péter azon kevesek közé tartozott, akik saját tenyésztésű lovukkal vették az akadályokat. A három napos versenyen azok kerültek a döntőbe, akik két pályát hi­bátlanul teljesítettek. A 20 éves mórágyi fiúnak ez nem sikerült, igaz, csak nüanszokon múlott a fináléba jutása. így a vigasz­ágon folytatta Camillával, ahol 165 lovas közül érték el az elő­kelő 14. helyezést. A fiatal lovast édesapja kísérte el a világbaj­nokságra, aki egyben edzője is.- Büszke vagyok a fiam­ra, nagyon szépen helytállt a pályán - nyilatkozta fapp Mihály. Azt is megtudtuk tőle, hogy Péter már gyermekként barátságot kötött ezzel a sport­ággal, kitartó, céltudatos fiatal­ember, aki a juniorok között a magyar bajnokságban is remek eredményekkel büszkélkedhet. Az édesapa kérdésünkre el­mondta, hazánkat összesen hét lovas képviselte Belgiumban, ők voltak azok, akik a minősítő versenyeken a legjobb teljesít­ményt nyújtották.- Természetesen itt nem ál­lunk meg, folytatjuk a közös munkát. JöVőfé a hát évés lo­vaknál szeretnénk minősítést szerelni, és kijutni a világbaj­nokságra, ezzel párhuzamosan pedig a hazai mezőnyben is minél jobb eredmény elérésére törekszünk - tette hozzá Papp Mihály. ■ Vízin B. Papp Péter Camilla lovával ; Nyolcszáz szívhiba : évente nyolcszáz gyermek : születik szívhibával hazánk- '■ ban, ez megfelel az európai át- \ lagnak. A magzati diagnosztika : fejlődése azonban sok segítsé- : get jelent a szülőknek a döntés­■ ben és a felkészülésben. Hagyo­■ mányt teremthet az egynapos : gyakorlati ultrahangos tanfo­: lyam, amelyet a pécsi Da Vinci : Magánklinika támogatásával ■ rendeztek meg szakorvosoknak. : Egyszerre négy ultrahanggépen : és rendelőben gyakorolhattak. ; Ráadásul a néhány, ügyeletet ■ ellátó kolléga kivételével szinte : minden magyar gyermekkardio- : lógus eljött Pécsre. A I i i 1 4

Next

/
Thumbnails
Contents