Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-27 / 226. szám

2013. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK 4 BONYHÁDI JÁRÁS Több generáció. Az idősebbek mellett a fiatalok is kötődnek hagyományaikhoz, a betlehemes fennmaradása is ezt tükrözi Szellemi örökségünk része betlehemes A mai fiatalok is hűen ápolják szép hagyományaikat HÍRSÁV Új ismeretekkel gazdagodtak bátaapáti A Nemzeti Radio- aktívhulladék-tárolóban zaj­ló aktuális és jövőbeli fel­adatokról, a betonkonténe­rek végleges elhelyezésé­ről és a Lakossági Ellenőrző Csoport munkájáról tartott előadást a napokban Bátaa- pátiban Bagdy László, a Tár­sadalmi Ellenőrző Tájékoz­tató Társulás (TETT) kom­munikációs referense öt he­lyi civil szervezetnek. A Kö­zösségi Házban megjelente­ket Darabos Józsefné polgár- mester, a TETT elnöke kö­szöntötte. ■ V. B. A használaton kívüli eszközök leadhatók bonyhád A már használa­ton kívüli, működésképte­len, a háztartásokban fel­lelhető elektronikai beren­dezések leadására nyílik le­hetőség szombaton Bony- hádon 8 és 13 óra között a Széchenyi István Általános Iskola parkolójában, illetve a BONYCOM Kft. II. számú, Mikes utcai telephelyén. Az akciót az önkormányzat a BONYCOM Kft. és egy vál­lalkozás szervezte meg kö­zösen. ■ V. B. A polgármester is gratulált Bori néninek bonyhád További jó erőt, egészséget kívánt Rozs Ádámnénak 90. születés­napja alkalmából Potápi Árpád János. A város pol­gármestere virágcsokor­ral, ajándékcsomaggal, ok­levéllel és Orbán Viktor mi­niszterelnök jókívánsága­it tolmácsolva köszöntötte Bori nénit, akinek három unokája és egy dédunokája van. ■ V. B. Az ünnepelt a polgármesterrel A csobányolás bekerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe. A bet­lehemes játék nemcsak egy karácsonyi népszokás, ha­nem a bukovinai székelyek etnikai hovatartozásának egyik kifejező eszköze. Vízin Balázs- A csobányolás nemcsak egy karácsonyi népszokás, hanem a bukovinai székelyek etnikai hovatartozásának egyik fon­tos kifejező eszköze, amely magába foglalja a gasztronó­miánkat, a viseletűnket, a val­lásosságunkat, a tradicioná­lis életmódunkat és az össze­tartozás üzenetét - nyilatkoz­ta Csibi Krisztina. A Bukovi­nai Székelyek Országos Szö­vetségének elnöke azt mondta, nagy örömmel fogadták a játék nemzeti jegyzékre való felvé­telét, amelyet komoly előkészí­tő munka előzött meg. A Szel­lemi Kulturális Örökség Igaz­gatóságához benyújtott össze­foglaló anyag mellé csatolták azt az ívet is, amelyet 13 500- an írtak alá, azonosulva a szö­vetség céljával.- Azt tartom a legfontosabb eredménynek, hogy ismét be­bizonyítottuk: a falvak olyan kultúrát őriznek a mai napig, amely életképes és komoly ér­téket képvisel. Erre lehet és kell is építeni! - vélekedett a szövetség elnöke. Hozzáfűzte, ahhoz, hogy ez hosszú távon így maradjon nagy szükség van a fiatalokra, hiszen a ha­gyományok megőrzésében, to­vább adásában kulcsfontossá­gú az ő szerepük. Csibi Krisz­tina úgy látja,.a jó cél érdeké­ben összefogásra és cselekvés­a csobányolás Krisztus szü­letését megjelenítő dramati- kus szokás, eredetileg házaló népi játék, mára főként a színpadon bemutatott változa­ta jellemző. A tíz-tizenkét szereplős játék résztvevői egy-két kivétellel mindenütt férfiak, fiúgyerme­kek. Míg régebben a házas emberek szokása volt, ma már főként a fiatalabb korosz­tály alkotja a csoportot, kiegé­szülve egy női kórussal, akik népviseletben kísérik a játé­kot. a vallásos jellege, adomány- gyűjtő és szórakoztató szere­pe mellett az utóbbi évtize­dekben a bukovinai székely- séghez való tartozás kifejezé­se, a hagyományok éltetése a célja. re ösztönözhetők az emberek, amely elengedhetetlen a vi­dék kultúrájának megmenté­se érdekében. Ezen törekvé­seikben - folytatta a szövet­ség vezetője - megerősítést és újabb erőt jelentenek az eh­hez hasonló elismerések, mert ezek azt az üzenetet továbbít­ják, hogy nemcsak a népcso­porthoz tartozóknak, hanem az országnak is fontos a kul­-A SZÉKELYFÖLDI eredetű szép karácsonyi népszokást a Bu­kovinában eltöltött másfél év­század, majd a rövid bácskai tartózkodás alatt, végül 1945 után a mai lakóhelyén: Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Pest megye településein is megtar­totta a közösség - világított rá Csibi Krisztina. A szövetség elnöke kifejtette: ahogy a betlehemes játéká­nak, úgy a történetének kö­zéppontjában is a szálláske­resés áll, hiszen a hagyomá­nyokhoz való ragaszkodásuk­ról, erős összetartozás-tuda­tukról ismert népcsoport két­százötven éves történelme alatt többször kényszerült ar­ra, hogy szülőföldjét, lakóhe­lyét elhagyva újabb és újabb vidékeken találjon otthonra. túrák jövője, a falvak szellemi öröksége.- A bukovinai székelyek nagy tisztelettel és alázattal vannak elődeik iránt. Egyre másra ala­kulnak új hagyományőrző cso­portok, élükön agilis, a kultú­rájukat szívből szerető vezetők­kel és tagokkal, amely ugyan­csak bizakodásra ad okot a jö­vőre nézve - zárta Csibi Krisz­tina. Tizennyolcra bővült a nemzeti jegyzék a bukovinai székely betlehe­mes játék négy másik elemmel együtt - a tápéi gyékényszö­vés, a szilvalekvárfőzés szat- már-beregi hagyománya, a kő­szegi „szőlő jövés” ünnepe, va­lamint a hagyományos halá­szat a Duna magyarországi al­só szakaszán - került fel idén a Szellemi Kulturális Örökség immáron tizennyolcra bővült Nemzeti Jegyzékére. A kihirdetés szövegét az el­múlt hétvégén vette át Csibi Krisztina, az országos szövet­ség elnöke Halász Jánostól, az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának kultúráért felelős államtitkárától a kőszegi Juri- sics-várban, a Kulturális Örök­ség Napjai országos rendez­vénysorozat megnyitóján. Ízelítőt adtak a kisvejkei gyümölcsléből kisvejke-budapest Dr. Faze­kas Sándor vidékfejlesztési mi­niszter is azok közé tartozott, akik megízlelték a kisvejkei Völgység Kincse Gyümölcs- feldolgozó Szociális Szövetke­zet által készített és bemutatott gyümölcsleveket a 76. Orszá­gos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállításon és Vásá­ron (OMÉK). - Örömmel töltött el, hogy mindenki elismerő­en nyilatkozott a Völgységi Za­matosról, óriási volt az érdek­lődés a standunknál - osztot­ta meg lapunkkal tapasztalata­it dr. Tóth György. A szövetke­zet igazgatósági elnökétől azt is megtudtuk, hogy a vidékfej­lesztési miniszter és az orszá­gos agrárkamara képviselője is támogatásáról biztosította azon elképzelésében, hogy a borver­senyekhez hasonlóan, a ma­nufakturálisan készülő, száz százalékos gyümölcsleveknek is legyen a közel jövőben egy mustrája, hiszen ezzel is nép­szerűsíthetik a magyar termé­keket. ■ V. B. Jó hangulatban telt a cikói kórustalálkozó cikó Kiváló hangulatban telt a napokban tartott cikói kó­rustalálkozó, amelyen a há­zigazdákon kívül a Dunatáj Népdalkor és Citerazenekar, a Tázlári Rozmaring Asszonykó­rus, a szeremlei Sugovica Nép­dalkor és a sükösdi Művelődé­si Ház népdalköre vett részt. Mint azt Bogos Jeromosnétól, a szervező székely-német ha­gyományőrző egyesület elnö­kétől megtudtuk, felkérés út­ján csatlakoztak ehhez a több állomásos programsorozathoz, amelyet az említett kórusok tartanak egymás között. Úgy fogalmazott, örömmel vesznek részt ebben, hiszen amellett, hogy új ismerősökre lelnek, gazdag kultúrájukat is megis­mertethetik a településekkel ezáltal. A fellépést követően vendégül látták a cikóiak a kó­rusokat. A finom ételek, italok elfogyasztása közben lehető­ség nyílt a kapcsolatok tovább erősítésére a kötetlen beszél­getések során - fűzte hozzá az elnök. ■ V. B. A szálláskeresés áll a történet középpontjában Dol-de-Bretagne-ban nyáron a Tavaszi szél volt a sláger ifjúsági tábor Sok élménnyel és hasznos információval gazdagodva tértek haza a nagymányokiak Franciaországból NAGYMÁNYOK-DOL-DE-BRETAGNE Lassan őszbe fordul az idő, de egy tucat nagymányoki szívét még melengetik a közelmúlt­ban szerzett nyári élmények: tíz ifjú két pedagógus kísére­tében nyolc felejthetetlen na­pot töltött Franciaország Bre­tagne tartományában. Négy nemzet fiai-lányai hatodik éve vesznek részt közös ifjúsági tá­borban, minden alkalommal más országban. A partnerváro­sok - Reichelsheim, Jablonka, Dol-de-Bretagne - és a Nagy- mányok-Reichelsheim Baráti Egyesület pályázatírói állítot­ták össze a nyertes projektet. Macsekné Herger Gabriella és Németh Tibor kísérőtanárok el­mesélték, ezek a táborok kiváló lehetőséget nyújtanak egymás országának, hagyományainak, kultúrájának megismerésére, a nyelvgyakorlásra és arra, hogy akár életre szóló barátságok köttessenek. Idén „A nap, a szél, az aktív környezetvédelem - vi­lágunk a jövőben” volt a téma. Dol-de-Bretagne városka az At­lanti-óceán partján fekszik, így szélből bőven kijutott, még szél­vitorlázni is tudtak a mányoki- ak apály idején. Ekkor mentek el gyalogosan a tüneményes szép­ségű Saint Michel szigetére is. Saint Maloban zsebpénzt kap­tak a növendékek, amiből ma­guknak kellett megoldaniuk az étkezésüket és önállóan közle­A csapat egy kellemes fürdőzés után, az Atlanti-óceán partján kedhettek a városban. Dinárá­ban szélerőművet néztek meg és kalandparkban tették próbá­ra bátorságukat. A magyar napon a hazai kör­nyezetvédelem is előtérbe került. Németh Tibor pedagógus ezen az estén vált igazi „sztárrá”: a Tava­szi szél vizet áraszt népdalt ad­dig ismételték, amíg az egész tá­bor együtt nem énekelte és ha­sonlóan sikeres volt az Európa című dal is. Szállásukon, egy helyi kollé­giumban a sportversenyek mel­lett kézműves foglalkozásokon is részt vehettek. Az egyik fel­adatuk az volt, hogy mozaikból készítsenek egy alkotást, ami az országukat jelképezi. A nagymá­nyokiak a Szent Koronát rakták ki. Ezek az alkotások a vendéglá­tó település polgármesteri hiva­talába kerültek, ahol Dol-de-Bre- tagne első embere állófogadáson köszöntötte a táborlakókat. A zá­rónap éppen a franciák nemzeti ünnepére esett, így a búcsú bu­lin még tűzijátékban is gyönyör­ködhettek a résztvevők. Hazafe­lé Párizson keresztül vezetett az út, ami szintén örök élmény ma­rad a csoportnak. Ahogy Fran­ciaország felé, úgy Nagymá- nyokra tartva is megszálltak Re- ichelsheimban, tekintettel a két­ezer kilométeres távolságra. A gyerekek és kísérőik abban bíz­nak, hogy jövőre Jablonkában új­ra találkozhatnak. ■ Vizin B. >» Ä * i l I

Next

/
Thumbnails
Contents