Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-25 / 224. szám
2013. SZEPTEMBER 25., SZERDA Közel a kamat felezése MNB Az alacsony infláció mellett a Fed döntése is segített Módosították az idei költségvetést elfogadta az Országgyűlés az idei költségvetés hatodik módosítását. A változtatásra egyebek mellett a pedagógusbér-emelés finanszírozása, az E.On magyarországi gázüzletágának megvásárlása és a takarékszövetkezeti integrációval összefüggő tőkeemelés miatt volt szükség. Az idei büdzsé bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege pedig 16 376 milliárd forintra nő, így a tervezett hiány 1050 milliárd forintra változik. ■ MTI Elutasítja a fordított adózást az NGM A NEMZETGAZDASÁGI Minisztérium az informatikai ágazatban egyelőre nem látja indokoltnak a fordított adózás bevezetését. A tárca ezt azzal indokolja, nem rendelkeznek olyan adatokkal, amelyek szerint az ágazatban a fordított áfafizetést szükségessé tevő csalás lenne. A fordított adózás tervéről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára beszélt egy konferencián. Vályi-Nagy Szabolcs azt mondta, a tervezet élvezi Brüsszel támogatását és hamarosan elkezdődik a jogszabály előkészítése. ■ VG Újabb hétmilliárd ao* a fővárosi közlekedésre A kormány a közösségi közlekedés működésének finanszírozására újabb 7 milliárd forintot biztosít a fővárosnak - nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Eredetileg 10 milliárd forint áll rendelkezésre a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozására, ám a kormány és a főváros közötti egyezség kimondja, hogy a kormány lépéseket tesz a Budapesti Közlekedési Zrt. zavartalan működésének fenntartása érdekében, ennek jegyében augusztusban már 7 milliárd forint rendkívül támogatást nyújtottak. ■ MTI A tizennegyedik egymást követő hónapban is csökkentette a kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, és ezzel gyakorlatilag felezték a kamatszintet tavaly augusztus óta. Hornyák József Ismét 20 bázisponttal csökkentette 'tat irányadó kamatszintet az MNB Monetáris Tanácsa, így 3,6 százalékra süllyedt a ráta. Ez volt a tizennegyedik egymást követő ülés, ahol mérsékelték a kamatot. A döntés összhangban volt a legtöbb elemző várakozásával, ám a múlt hónapban az MNB eltért a nemzetközi viszonylatban megszokott 25 bázispontos léptéktől, és azóta nehezen prognosztizálható a lépés. Tavaly augusztusban még 7 százalékon állt a ráta. Matolcsy György elnök és Balog Ádám al- elnök korábban 3-3,5 százalékos kamatcélról beszélt. Egyre több jel utal ugyanakkor arra, hogy megoszlik a döntéshozók véleménye. Augusztusban öten támogatták a 20 bázispontos, ketten a 10-es csökkentést. Azt nem lehet tudni, most egységes volt-e a tanács, hiszen Matolcsy megszüntette a kamatdöntéseket követő sajtótájékoztatókat. A makrogazdasági adatok alapján nem kell aggódnia a tanácsnak, ám az infláció még a következő rezsicsökkentést figyelembe véve is fejtörést okozhat. Augusztusban 1,3 százalékra süllyedt az infláció a júliusi 1,8-ról, az év utolsó hónapjaiban pedig ennél alacsoaz újabb kamatvágás nyomán folytatódhat a lakossági forintbetéti kamatok csökkenése a hitelintézeteknél, így a megtakarítások egy részének átvándorlása alternatívformákba, elsősorban befektetési alapokba. A jegybank legfrissebb statisztikái szerint a háztartások betétjeinek átlagos kamatlába 3,42 százalék volt júliusban, amely több mint 3 százalék- pontos csökkenést jelentett az egy évvel korábbi, 6,57 százalékos szinthez képest. nyabb szint is elképzelhető. Az idényjellegű hatásokat kiszűrő maginfláció ugyanakkor 3 százalékon, éppen az MNB célszintjén alakult. A kamatvágások terét inkább a pénzpiaci folyamatok korlátozhatják, ám elemzők szerint az amerikai jegybank eszközvásárlásának fenntartásával közelebb kerülhet a 3-3,5 százalékos kamat. A kamatdöntést.követő közlemény szerint a monetáris tanács úgy látja, A forinthiteleknél visszafogottabb mértékben olvadnak a kamatok: a lakáshiteleknél 9,50 százalékos átlagos értéket mutatott ki júliusra az MNB, amely 2,5 százalék- ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A lakossági hitelpiac viszont most nem elsősorban a forintkamatok szintje, hanem a visszafogott kereslet miatt mutat gyenge teljesítményt, amin a jegybanki vágások - legalábbis rövid távon - kevésbé tudnak segíteni. m B. M. hogy „az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre”. Az MNB friss inflációs jelentése szerint idén 0,7, jövőre pedig 2,1 százalékos gazdasági növekedés várható. Ezzel összhangba került a kormány prognózisával az MNB előrejelzése, és a központi bank kissé optimistább lett az elemzőknél. Három hónapja még az idei évre 0,6, jövőre 1,5 százalékos növekedést vártak. Az idei évre 2, jövőre 2,4 százalékos inflációt vár az MNB. Júniusban rendre 2,1 és 3,2 százalékos pénzromlást vetítettek előre. A központi bank tehát a cél alatti inflációra alapozhatja a további monetáris lazítást. A pénzromlást vélhetően az újabb rezsicsökkentés tarthatja alacsonyan, miközben a gazdaság bővülését a Növekedési Hitelprogram segítheti. Elemzők szerint a 2000 milliárd forintos program is jelentős monetáris lazításnak felel meg, és növeli a forint esésének kockázatát. Százezren tartoznak még az agrárkamarai tagdíjjal csaknem 100 ezer tagdíj- bevallásra vár továbbra is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a késlekedők hozzávetőleg 90 százaléka a legalacsonyabb fizetési kategóriába tartozik, nekik 2-5 ezer forintnyi tagdíjat kellene fizetniük. A NAK emlékeztet: a szervezet korábban már meghosszabbította a tagdíjbefizetés határidejét augusztus végére, miután az érintettek egy része csak a múlt hónap közepén kapta meg az értesítést a fizetési kötelezettségről. Ez utóbbi kör azonban csak 60 ezres létszámú, mostanáig azonban ennél jóval többen, mintegy 100 ezren maradtak el a tagdíj- fizetéssel. A NAK közölte: nem célja, hogy az adóhatósággal szerezzen érvényt a kamarai tagságra vonatkozó törvényi kötelezettségnek, ezért a szeptembert még türelmi időnek nyilvánítja. A továbbiakban azonban - figyelmeztet a szervezet - az adóhatóság keresheti meg a mulasztó tagokat. Tagdíjfizetési késedelem esetén a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő, de legalább évi 10 százalékos mértékű késedelmi kamatot kell fizetniük a késlekedőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának jelenleg majdnem 330 ezer regisztrált tagja van, az eddig bevallott tagdíj mintegy 3 milliárd forint, a befizetések folyamatosan érkeznek a NAK számlájára. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényt egy éve fogadta el a parlament. A a cél az volt, hogy egységes agrárkamarai szervezet jöjjön létre, amelyben tagok a mező- gazdasági termelők, a feldolgozók és a kereskedők is. A tagság kötelező, a kisebb termelők az 5 ezer forintos regisztrációs díjat fizetik, a nagyobb tagok árbevétel-arányosan legfeljebb egymillió forintot. A tagoknak egyenlő súlyú szavazataik vannak. ■ B. L. Tovább esnek a betéti kamatok Korkedvezmény: nem sérti az alkotmányt a megszűnés Nem teljed az egynapos sebészet egészségügy Főleg financiális okai vannak a lemaradásnak AB az Alkotmánybíróság (Ab) javarészt elutasította a korkedvezményes szolgálati nyugdíjak megszüntetésével kapcsolatos beadványokat - közölte a testület. A főként rendőröket, katonákat érintő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyebek mellett arról rendelkezett, hogy 2012 januárjától az 57 évesnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok a személyi jövedelemadóval (szja-val) csökkentett összegű ellátást kapják, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség úgynevezett szeniorállományába. A 2011 novemberében elfogadott törvény megszüntette a korhatár előtti nyugdíjakat: 2012. január 1-jétől ilyen ellátás nem állapítható meg, a még folyósított ellátásokat pedig már nem a társadalombiztosítás, hanem a költségvetés fizeti. A megszüntetés alól kivétel a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye. Az átalakítást egy 2011. júliusi alkotmánymódosítás tette lehetővé, amely kimondta, hogy a korhatár előtti nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthatók vagy - a kedvezményezettek munkaképessége esetén - megszüntethetek. ■ Magyarországon napjainkban is csak a műtéteknek csekély hányadát látják el egynapos sebészet keretében, holott ha erre több pénzt adnának, még a várólistákat is csökkenteni lehetne - állítják szakértők. Az egynapos sebészet Magyar- országon a nemzetközi trendekkel ellentétben nem terjedt el, és ezt a szakemberek elsősorban anyagi okokra vezetik vissza, de az ellátási forma terjedéséhez számos más feltétel sem adott. Kovácsné Balogh Ildikó, a békéscsabai kórház kontrollere az ÍME szaklapban publikált elemzésében rámutatott: miután 2007-ben egy pályázaton keresztül jelentős többletforrást biztosítottak az egynapos sebészet beindítására, csaknem duplájára, 4,6-ról 8,2 százalékra nőtt az összes műtéten belül az ilyen beavatkozások aránya. Hatvan százalékos növekedést eredményezett a 2011 első felében az a volumentöbblet, amit az intézmények csak egynapos ellátásban felhasználható tevékenységre használhattak fel. E növekedés ellenére is csupán 10-15 százalékra emelkedett az egynapos beavatkozások aránya - írja a GYEMSZI dél-alföldi igazgatója. Mészáros János szerint a korábbi évek jó tapasztalatai azt mutatják, hogy évi 7-8 milliárd forintból jelentős mértékben növekedhetne az egynapos ellátások száma. Ezzel nem csak a fekvőbeteget ellátó osztályok terhelése és a kórházak kiadása lehetne csökkenteni, de egyes területeken - például a szürke- hályog-műtéteknél - a várólisták is rövidülhetnének. Az Állami Számvevőszék egynapos sebészetről szóló jelentése is erre jut, ám egy felmérés azt mutatta: az egynapos sebészet legfontosabb gátló tényezője a kedvezőtlen finanszírozási környezet, de különösen az idős betegek számára a házi betegápolás miatt nem is vonzó ellátási forma. ■ H. É. Külföldön jóval gyakoribb kezelés az egynapos sebészetben élen járó Kanadában már 2007-ben is az összes műtét 87 százalékát ambulánsán végezték. Ugyanakkor több európai országban, így Svédországban, Norvégiában, Dániában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is elérte vagy meghaladta az egynapos sebészeti beavatkozások aránya az 50- 55 százalékot. ehhez képest Magyarországon a legjobb években is a műtéteknek csak a tizenöt százalékát végezték ambulánsán. % I i
