Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-25 / 224. szám

2 KORKÉP 2013. SZEPTEMBER 25., SZERDA JEGYZET MÁTÉ BALÁZS Balsors - lecserélve? úgy látszik, minden re­zsimnek fontos, hogy ne csak saját szóhasználata, hanem saját Himnusza is legyen. Egyfajta átváltozás, vagy inkább átváltoztatás alanyai vagyunk, aminek részeként bizonyos ki­fejezéseket, elnevezéseket szinte észrevétlenül újakra (vagy régiekre) cserélnek. Lásd Magyarország helyett haza vagy még inkább nem­zet, állampolgárok helyett magyar emberek (olykor magyar családok), valláso­sak helyett hívők, hivatalok helyett nemzeti hatóságok. És olykor kedves barátaim helyett hölgyeim és uraim, nyilván csak azért, hogy lás­suk, a rendszer önmagát is képes korrektúrázni. A sort még bőven lehetne bővíteni, messze nem teljes, és messze nem biztos az sem, hogy mindez rossz, sőt. azonban az már több mint furcsa, hogy megint új, hi­vatalos Himnusz-verzió ké­szült, amit a győztes magyar sportolók (és a magyar em­berek) tiszteletére játszanak majd le. Hiszen januárban a gyermekkórusos, a hagyo­mányos, valamint a Rúzsa Magdi által felénekelt válto­zatban is voltak már m ele­mek. Ugyan egyes, előzetes.! várakozásokkal szemben ebbe a feldolgozásba sem csempészték bele Orbán Viktor nevét, ám mégis VÁLTOZTATTAK A mŰVÖn. A Kádár-korszakban megszo­kott „majdnemsírós” helyett katonásan pattogós lett, s főképpen rövidebb. Azt, hogy Erkel Ferenc mindehhez mit szólna, nem tudni - nekem még akár tetszhet is, ha meg­szokom, s főleg akkor, ha nem cserélik le egy újabbra. azt legfeljebb akkor, pár­tolnám, ha egyúttal a „bal­sorsot" is száműznék, no nem a Himnuszból, hanem Magyarország (a haza, a nemzet, a magyar családok, hívek, hölgyek és urak stb.) életéből. A Csillag új lakója: P. L hsr Bándy Kata gyilkosa a szegedi fegyház legzordabb körletébe kerülhet a borvirág kantáta pécs-szeged A Szegedi Fegyház és Börtönben, is­mertebb nevén a Csillagban kell letöltenie büntetését P. Lászlónak. Bándy Kata gyilkosa hírhedt bűnözők közé került. Máté Balázs A Bándy Kata meggyilkolásá­ért életfogytiglanra ítélt, 27 éves P. Lászlónak legkevesebb negyven - pontosabban már csak 39 - évet kell leülnie az ország legszigorúbban őrzött fegyházában. Már át is szállí­tották Budapestről Szegedre. Lapunk a Csillagban raboskodó más elítéltek ügyvédjeitől szer­zett információkat arról, hogy milyen körülmények között tel­hetnek következő évtizedei. A férfit minden bizonnyal a fegyház legzordabb traktusá­ban, a Hosszúidejű Speciális Rezsimben (HSR) helyezik el, ahová a tényleges életfogytigla- nosokat, illetve a több évtizedre ■ Az alig kilenc négyzetmé­teres cellákban a rabokat negyed hatkor ébresztik ítélteket őrzik. Ez a körlet bör­tön a börtönben, a 2005-ben át­adott cellasort a Csillag legfelső szintjén alakították ki. A nem egészen kilenc négyzetméteres zárkák egyszemélyesek. A ra­bokat hajnali negyed hatkor ébresztik, hatig kell végezniük a tisztálkodással, ágyuk s egész cellájuk előírásoknak megfelelő rendbe rakásával. Következik a reggeli, majd a séta a tetőn ta­lálható sétaudvaron, ahonnan csak az ég látható. A rabok pá­rosával tartózkodhatnak az udvaron, sőt az egész körleten belül, még az úgynevezett kö­zösségi szobában is, ahol főz­hetnek vagy csocsózhatnak - a lehetőséget kiérdemlők. A napirend része a terápiás foglalkozás - akiknek engedé­lyezik -, az oktatás és a zárká­ban végezhető munka, jellem­zően dobozolás. Vacsora után este nyolckor van a takarodó, ami után a rabok tizenegyig tévézhetnek (minden zárká­ban van készülék), majd más­nap kezdődik minden elölről: P. László esetében legalább 39 éven át. szekszárd A hatalmas érdek­lődés miatt egy helyett két előadással, telt házas, zajos si­kerrel zajlott Mikó István-Kis Pál István: A vidám borisszák - borvirág kantáta című művé­nek ősbemutatója Szekszárdon, a Szüreti napok alkalmából. Kis Pál István szépíró min­den alkalommal igyekszik az irodalom műfaját felhasználva megteremteni a borünnepek hátterét. így született meg pél­dául a Szőlőhegyi Szatírikon című pásztorjáték, vagy A csoda című misztériumjáték. Mint a szerző mondja, a sorból hiányzott még egy mű, amely a szőlőhegyi mulatságok, tanya­bulik hangulatát idézi. Az eh­hez megfelelő formát azonban nem találta. Egészen addig, amíg a Magyarországi Szerb Színházban tavaly december­ben meg nem látta a Jászai Mari-díjas Mikó István szín­művész által jegyezett Robert Bums műből készült A vidám koldusok kantátát. Ekkor éb­redt rá, hogy a kantáta forma az, ami az elképzelt műhöz kell. Az ötletet tett követte, egy hét alatt elkészült a mű, amit elküldött Mikó Istvánnak, aki szintén egy jó hét alatt zenét írt hozzá és hangszerelte. A többi már a Lányi Péter vezette Muslinca kórus dolga volt, akik kiosztották a szólószerepeket, aztán begyakorolták a művet. A Szüreti napok előtt három komoly összpróba volt a zene­karral, és izgatottan várták a premiert. Az előadásra két nap alatt elkelt minden jegy, és a nagy érdeklődésre való tekintettel, két előadást kellett tartani, és biztos, hogy máshol és máskor is előadják majd a borvirág kantát. ■ Venter M. Részlet az előadásból P. Lászlót feltehetően a Hosszúidejű Speciális Rezsimben helyezik majd el a Szegedi Fegyház és Börtönben _.« - f iiU— Szökni reménytelen? az ERŐDÍTMÉNYRE emlékeztető szegedi fegyintézet rendjére hétszáz büntetés-végrehajtási dolgozó vigyáz. A szökés szin­te reménytelen, a biztonsági rendszer részeként a bástya­fal tetejét négyméteres magas­ságban éles dróthálóval is vé­dik, átmászni rajta lehetetlen, átvágja az emberi testrésze­ket. Lézeres mozgásérzékelő rendszer is pásztázza a kame­rák mellett a börtön területét. A filmekből ismert helikopte­res fogolyszöktetést sem lenne egyszerű kivitelezni, a levegő­ből érkező járművek leszállá­sának megakadályozása érde­kében drótokat feszítettek ki az udvarok felett. Akiknek mégis sikerült a szigorú őrzés ellenére a Csil­lagból is sikerült már megszök­niük raboknak: legutóbb ta­valy, amikor a börtönhöz tarto­zó üzemcsarnokból lépett meg egy férfi. Nem sokáig élvezhet­te a szabadságot, egy közeli irodaházban néhány perc múl­va elfogták. Ezt megelőzően 1985-ben próbálkozott sikerrel valaki. Egy tizenkét évre ítélt fogoly a Csillag udvarán - aho­va egy nyitva hagyott ajtónak köszönhetően jutott ki - vára­kozó autóbusz alvázán rejtő­zött el, egészen Kiskunfélegy­házáig utazott így, ahol kimá­szott a jármű alól, majd elve­gyült a járókelők között, de ké­sőbb felismerték és elfogták. Rémek és „marslakók” A csillagban őrzik a „balás- tyai rémként” elhíresült Szabó Zoltánt, aki négy nőt ölt meg a Szegedhez közel eső települé­sen. A „szentkirályszabadjai hurkos rém”, Ember Zoltán szintén ott raboskodik, ő öt fa­lubelijét gyilkolta meg. Balogh Lajossal, a „százhalombattai rémmel” szintén összefuthat P. László, 6 négy nővel végzett. Az ismert bűnözők közül Sze­geden raboskodik Weiszdorn Róbert, a „móri mészáros” is, ő 40 évet kapott. A kilenc ember­rel végző Magda Marinko - aki azt mondta a tárgyalásán, hogy a Marsról érkezett - Ti- szalökre való átszállítása előtt szintén Csillag-lakó volt. Itt az ősz, de még koránt sincs vége az idei partagfuszezonnak civilizációs ártalom Az allergiától nemcsak egyre többen szenvednek, de már egészen kicsi gyerekek is érintettek Hiába vége a nyárnak, még tart a parlagfűszezon. A pol­lenjére allergiások szeptember vége-október közepe tájékán számíthatnak csak tüneteik megszűnésére. A betegek szá­ma évről évre emelkedik - tud­tuk meg dr. Várszegi Dalmától, a Da Vinci Magánklinikán is szakrendelést folytató aller- gológustól -, ráadásul egyre több korosztályt érint. Míg ko­rábban elképzelhetetlen volt, hogy 5-6 évesnél fiatalabb gyerekeknél jelentkezzenek az allergiás tünetek, addig mára már nem ritka, hogy 3-4 éves kicsik is köhögnek, tüsszögnek a parlagfű miatt. Jellemzően azonban a 30-40 éves korosz­tály a szenvedő alanya a be­tegségnek. Dr. Várszegi Dalma kiemelte, a parlagfű-allergia1 civilizációs ártalmak követ­kezményeként is kialakulhat. A légszennyezettség, a dízel kipufogógázában lévő kén pri- méren károsítja a nyálkahár­tyát, aminek eredményeként a pollenek könnyebben jutnak az emberi szervezetbe, és ki­alakulhat a túlérzékenység. A rengeteg ízfokozó, színezék és állományjavító, amit éte­leinkkel elfogyasztunk, szin­tén károsítja a nyálkahártyát, és tovább ronthatja a tüneteket. Ezek mind-mind jelentősen nö­velik a parlagfű-allergia kiala­kulásának esélyét. ■ W. K. Dr. Várszegi Dalma allergológus MIK A TÜNETEK? Ha augusztusban erősen fo­lyik az orrunk, sokat tüsszö- günk, és viszket a szemünk, érdemes parlagfű-allergiára gyanakodni. Az is lehet, hogy ezek a tünetek egyáltalán nem jelentkeznek, viszont bő­rünkön, a ruhával nem fedett területeken - ahová a pol­lenek könnyen rátapadnak - ekcémás bőrelváltozásokat tapasztalunk. Idővel ezek a bőrelváltozások testszerte megjelenhetnek, úgynevezett „szóródás” alákul ki, ami szintén jele lehet a parlagfű­allergiának. MIKOR KELL ORVOS? Ha a patikában recept nélkül kapott szerek nem segítenek, orvoshoz kell fordulni. Az orrfolyás és szemviszketés annyira súlyosbodhat, hogy a munkavégzést is akadá­lyozza. Ilyenkor, illetve ha emellett még fáradékonyab­bak is vagyunk, lankad a fi­gyelmünk, és a fejünk is fáj, mindenképp fel kell keresni a szakorvost. Legsúlyosabb az asztmatikus tünetek megjele­nése, mint például az éjszakai makacs köhögés - ez esetben sürgős orvosi segítségre van szükség. MI A GYÓGYMÓD? Első a tüneti kezelés: tablettát, orr- és szemcseppet, súlyosabb esetben szteroidtartalmú szert ír fel az orvos. A bőrpróbára - amikor kiderül, hogy ponto­san mire allergiás a beteg - az őszi-téli, a pollenek szempont­jából nyugalmi időszakban kerül sor. Ilyenkor megálla­pítják a fő allergént, és jöhet az immunterápia: 3-4 éves kezelés során „kutyaharapást szőrével” alapon a szervezetet hozzászoktatják az allergén- hez. Az eredmény: 10-12 éves gyógyszer- és tünetmentes állapot. •1 » k \ I

Next

/
Thumbnails
Contents