Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-24 / 223. szám

A magyar-szerb agrárkapcsolatok erősítéséről egyeztettek szekszárd Szerbia Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízgaz­dálkodási Minisztériumának államtitkára, Danilo Golubovic és helyettese, Nenad Katanic lá­togatott a megyeszékhelyre.- Nagyon fontosnak tar­tom, hogy minél több fórumon felhívjuk a figyelmet az érté­keinkre, a Vidékfejlesztési Mi­nisztériummal együttműködve szervezett diplomáciai találkozó is remek lehetőséget biztosít erre - mondta Horváth István polgármester a találkozón. A városháza tárgyalótermé­ben tartott sajtótájékoztatón dr. Budai Gyula elsőként azt emel­te ki - kapcsolódva a Szekszár­di Szüreti Napokhoz -, hogy az eredmények tükrében a szőlé­szet-borászat Magyarország leg­sikeresebb ágazatának tekint­hető, s ebben komoly érdeme van a szekszárdi borvidéknek is. A Vidékfejlesztési Miniszté­rium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a magyar diplo­mácia sikerének köszönhetően a 2014-2020 közötti időszakban a hazai borászok közel 140 millió euró uniós forrást tud­nak majd lehívni. Dr. Budai Gyula kijelentette, Szerbia felé is szeretne nyitni hazánk, a kapcsolatépítés egyik lépcső­fokaként novemberben fórumot szerveznek üzletembereknek Újvidéken, amelyre szekszárdi borászokat is várnak. Danilo Golubovic reményét fejezte kj, ,hpgy tovább pjftnkül a jövőben, a szerb-magyar agrár- kapcsolat A szekszárdi borokról megjegyezte: azok egészen kivá­lóak, amelyet az eredmények is tükröznek. Emellett köszönetét mondott, hogy Magyarország támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását. ■ Vízin B. 2013. SZEPTEMBER 24., KEDD A járási hivatalok is elrendelhetik a tolvajok körözését változások Egyes esetekben a helyszíni bírság helyett akár figyelmeztetéssel is beérhetik a rendőrök Szigor hó, ár esetén a közelmúltban levonult du­nai árhullám során több példa is volt arra, hogy teherautók­kal megpróbáltak behajtani a sofőrök a lezárt útszakaszok­ra, nehezítve ezzel a mentési munkálatokat. Az ilyen esete­ket még szigorúbban ítélik meg a jövőben. Veszélyhelyzet (amit például rendkívüli hava­zás esetén is kihirdethetnek) alkalmával a 7,5 tonna meg­engedett legnagyobb össztö- meget meghaladó járművekkel közlekedő szabályszegők nem­csak bírságra, hanem jogosít­ványuk időleges bevonására is számíthatnak. PÉCS-SZEKSZÁRD-BUDAPEST Módosították a szabálysérté­si eljárásokról szóló, a közel­múltban elfogadott törvényt. A változtatások eredménye­képp egyes esetek enyhébb, más kihágások súlyosabb kö­vetkezménnyel járhatnak. A szabályozás fiatalkorúak- ra vonatkozó bekezdései az előbbi kategóriába esnak: ed­dig őket akár több százezer forintra is büntethették, szep­tember elsejétől viszont a pénz­bírság felső határa ötvenezer forint. A legsúlyosabb, elzárás­sal is büntethető szabálysértés esetében a rájuk vonatkozó pénzbüntetési plafon százezer forint lett. Megengedőbb lett a törvény a helyszíni bírságok esetében is. A határ továbbra is ötven­ezer forint, azonban az eddi­giekkel szemben az ebbe a körbe tartozó ügyeknél a rend­őröknek újra van mérlegelési lehetőségük: ha a vétkesek elis­merik a szabálysértést, s ha az egyenruhások úgy ítélik meg, hogy elegendő a figyelmeztetés is, akkor nem kötelező a bírság kiszabása - ez azonban csak a valóban csekély súlyú szabály­szegések esetén alkalmazható. Szigorodtak viszont az elő­írások a tulajdon elleni sza­bálysértésekre vonatkozóan. A lopások ismeretlen helyen tartózkodó elkövetőit már kö­A mérlegelés lehetőségét is visszakapták az Intézkedő rendőrök rözhetik is. A keresést pedig a január óta működő járási hi­vatalok is elrendelhetik azok esetében, akiket szabálysér­tési elzárásra ítéltek, de nem jelentek meg a büntetés-végre­hajtási intézetben. Mindettől azt várják, hogy a kisebb sú­lyú bűncselekmények elköve­tői mihamarabb rendőrkézre jussanak, illetve minél előbb megkezdjék büntetésük letöl­tését azáltal, hogy az ügyinté­zést felgyorsítják. Az elkövetők által okozott ká­rok megtérítésére is nagyobb az esély azáltal, hogy szeptember­től a nem fizetőktől a bírósági végrehajtás alapján hajtják be a tartozásukat. ■ M. B. 2 KORKÉP BABOS ATTILA T11 ff •• • ■ . Eloszor ut, aztán kérdez ....mint a kerék meg a kor­mány, meg a mindenható kormány”, a kemény rockot játszó Tankcsapda-szöveg ugrott be a Parlament tegna­pi üléséről szóló közvetítést olvasva. Merthogy e dalban is szerepel, hogy „először üt, aztán kérdez”. ezt mondta az LMP-s Szél Bernadett tegnap, a kor­mányt bírálva. Rá mondta nemrég egy Meszes állam­titkár: attól, hogy szép, nem következik, hogy okos is. széllel állítólag most egy másik honatya „viccelődött”, miszerint: „csak téged”. Már­mint, csak őt ütnék kérdezés nélkül. Nem oly rég egy má­sik LMP-s nőnek hintette el egy jobbikos, hogy akár az ágyába vinné, állítólag leg­alábbis. ez ek kirívó példák, sőt, talán a jéghegy csúcsai. Ám sem­miképp sem egyedülállóak, s jelzik: a Tisztelt Házban időnként milyen színvonalú diskurzus és munka folyik. Illetve, hogy egy ország ügyeinek folyásába kik is szólhatnak ma bele. A tisztelt Házban ugyanis, akárkik is ülnek, kisebb, vpgy nagyobb mértékbeiy,^ tízmillió ember sorsáért fele­lősek, s befolyásolhatják^;,,^ a nagy baj, hogy nem bízha­tunk a jövőben, nem legyint- hetünk, hogy van még egy bő fél évük, utánuk talán jobbak jönnek. A politológu­sok szerint ugyanis minden idők legdurvább választási kampánya jöhet jövőre. És igazuk lehet: elég megnéz­nünk, mi történt Baján. Egy kisvárosban, egy időközi vá­lasztáson, és utána: téboly és mocskolódás. szóval nincs bizodalmám ma a jövőt illetően. Mert aki részt vesz egy őrült, durva kampányban, annak gyo­morbajai vannak. És végül, mi marad nekünk? Talán, amit a dalban a Tank­csapda mond: „Nincs sem­mim, nincs helyem, csak a fejem, hogy a falba verjem”. Oszmán városra leltek szulejmán szultán Rendkívüli felfedezés Szigetvár közelében szigetvár-turbék Szulejmán kegyeleti türbéjét keresték, és egy egész oszmán kori település maradványait talál­ták meg Szigetvár határában. Kaszás Endre Mint arról röviden már hírt ad­tunk, egy oszmán kori telepü­lés maradványaira bukkantak a régészek Szigetvár mellett.- Szulejmán türbéje még nem került elő, de a város megtalá­lásának köszönhetően közelebb kerültünk hozzá. A türbe he­lyének pontos meghatározásá­hoz további vizsgálatokra van szükség - mondta dr. Pap Nor­bert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Ta­nulmányok Központjának igaz­gatója, a kutatócsoport vezetője. A szakember kiemelte: az 1570-es években épült és az 1680-as évek végén elpusztult város felfedezése azért különle­ges, mert az oszmánok általában nem hoztak létre településeket, a meglévőkbe költöztek. Tur­bókhoz hasonló várost ez idáig senki sem talált a hódoltságkori Magyarország területén, létre­jötte egyértelműen Szulejmán szigetvári halálához köthető, más indok nem képzelhető el. A témában végzett korábbi kutatásokat téves információk hátráltatták, vezették félre. A most feltárt új adatok sok dol­got a helyére tettek, MÍPt arra a szakemberek rámutattak, 1566. szeptember 6-áh, Szulej­mán szultán a szigetvári kato­nai ostromtáborban hunyt el, amelyen belül a szultáni tábor a vártól keletre, a zsibóti-turbé- ki szőlőhegyen állt. Az ostrom elején az előre felállított szul­táni sátor (és körülötte a tábor) egy tóparti, a várhoz jóval köze­lebb álló területen helyezkedett el, amely valószínűleg nem volt Kispeterd * ü—- %­Botykapeterd Nagy Szulejmán portréja Tizíano Vecellío követőjének munkája Két nap különbséggel halt meg a két hadvezér ZRÍNYI MiKLÓ^ /5ó(5,-6a/J két és félezer katonával egy hónapon kerysztül állt elleti a Béy$ elfog­lalására készülő I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a fokozódó veszte­ségek miatt a magyar csapat létszáma háromszázra fogyat­kozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és heves harc közben elestek. Az elmúlt nyolc hónapban folyta­totfy^sgájatok alapjp^jpeg-,.,,, állapítható: Szulejmán szeptem- bepMürU,katonai ostwmtá- borban hunytéi, halálát48 na­pig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemet­ték, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé ké­sőbb ugyancsak több dokumen­tumban említett dzsámi, dervis­kolostor, kaszárnya és más léte­sítményépült. elég biztonságos. A szultán a vár alá érkezését követően rö­vid időre inkább a nagyvezíri sátorba költözött be. Később települt át a szőlőhegyen kiala­kított, a vártól kicsit távolabb fekvő végleges táborba. A szultáni táborhelyet megje­lölték, és egy gyümölcsöskerttel hozták összefüggésbe. Később annak felügyeletét a szigetvá­ri szandzsákbégre és a halveti dervisekre bízták, s két közeli falut (Becefa és Csütörtökhely) rendeltek ki a terület gondo­zására - állítják a kutatók. Va­lószínűleg 1573 és 77 között a hely fölé türbe épült, amely 1692-ig biztosan fennállt, ak­kor lebontották. Tévesek azok a feltevések, hogy a türbe helye az Almás-patak mentén elterü­lő alacsony fekvésű térségben keresendő. A terület a korban vizes, mocsaras, építkezésre al­kalmatlan volt. A feltételezést a források sem támasztják alá. Az írott források értelmezé­sével, majd az azt követő terep­bejároson jelentős kiterjedésű, 3-4 méter mély védelmi célú árokkal körülvett oszmáni te­lepülést sikerült azonosítani a zsibóti szőlőhegyen, amely városias képet mutat. Az eddi­gi megfigyelések alapján egy jómódú, balkáni és török kerá­miát használó népesség lakta. Már az eddigi felszíni vizsgála­tok alapján is jól látszik, hogy elszórtan luxuscikkekre utaló nyopiok is megfigyelhetők (kín nai porcelán, perzsa fajansz, üveg), továbbá ezüst éremlelet is előkerült. Az írásos emlékekben Tur- béknak nevezett város behatá­rolható, feltárásához azonnal hozzálátnak. Már pénteken tárgyalások kezdődtek a Török Együttműködési és Koordiná­ciós Ügynökség képviselőivel a további munkákról és azok esetleges támogatásáról. SZAKÉRTŐNK TANACSAI HEGYI ZSUZSA, a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Marketing­igazgatóságának vezetője- A műveltebb, vallásos törökök is­merik és számontartják Szulejmán kapcsán Szigetvár nevét. Számukra a türbe, és Szulejmán szívének meg­találása az igazán nagy figyelmet érdemlő kérdés. A most nyilvános­ságra hozott régészeti szenzáció a világon egyedülálló. Eddigi török vendégeink nagyon nyitottak és fogékonyak voltak a térségünkben megőrzött török építészeti kincsek­re. Elismeréssel értékelték, hogy ezek állapota régiónkban sokkal jobb, mint számos iszlám országban vagy vallási közösségben. Turisz­tikai szolgáltatássá kell fejleszteni ezeket az adottságokat. Útvonalak kialakításával, török nyelvű behívó marketingeszközökkel, helyi, török nyelvű információval, törökül be­szélő idegenvezetőkkel, a törökök vallási és ezzel összefüggő étkezési szokásait ismerő és nyújtó szállodák és éttermek kellenek. ti i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents