Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-03 / 205. szám

2 KORKÉP 2013. SZEPTEMBER 3., KEDD Munka a spanyol segélyért bányászok Külföldön is el kell fogadni a közmunkát a havi pénzért Munka a mecseki bányákban: sokan egykor itt kezdték, majd Spanyolországban folytatták Állami támogatás hiányában jött a csőd JEGYZET Magas iskola VIHAROS TANÉVNEK nézünk elébe - ezt még azok sem cáfolhatják, akik amúgy áhí­tattal csüngnek Hoffmann Rózsa szavain, ahányszor csak megnyilatkozik a té­vében. azt viszont, hogy valóban sorsfordító lesz-e ez a tanév, s hogy miként fog a történe­lemkönyvekbe bevonulni ez az időszak, még nem tudni. EGYELŐRE CSAK a szokásos lemez A-oldala megy: a kor­mány és az oktatásért felelős minisztériumi emberek sze­rint kábé isteni sugallatra cselekedtek az új tanügyi szabályok megalkotásánál, míg az ellenzők szerint ef­féle kártékony iskolarombo­lásra évtizedek óta nem volt példa. A lózungokon túl azonban azt látjuk, nincs még egy olyan terület '89 óta, mint az oktatás (és az egészségügy), amelynek átalakításával annyiszor, annyi módon próbálkoztak a különböző kormányok, miniszterek, államtitkárok, de eddig ab­ba sajnos mindenki bicskája beletörött. tán azért, mert sokszor a tartalmi, rendszerszerű, át­gondolt szakmai változások helyett a formára, a látvány­ra, beszerzésekre koncent-“ ráltak. Vagy csak az volt a fontos, hogy eltöröljék, ami korábban volt, s úgy lássék messziről, hogy történt va­lami. Pedig csak az oktatás színvonalával történt valami, nem jó irányban. nem mondom, hogy most is így lesz, de a sok kritika, amit a szakmai szervezetek képviselői megfogalmaztak, nem sok jót ígér. Persze lehet rájuk mondani, hogy semmi sem jó nekik, de ők hosszú évek óta csak szakmai érve­ket sorolnak. közben pedig megint be­csengettek, nem kevesen a könyvekkel bajlódnak, itt-ott még nincs igazgató, de leg­alább négyig lefoglalják a gyereket. BARANYA-TOLNAÚjra nehéz helyzetbe kerültek a koráb­ban Spanyolországban dolgo­zó mecseki bányászok. A vál­tozó foglalkoztatási szabályok értelmében ugyanis ellátásu­kért esetenként dolgozni is kellene. Kaszás Endre Több mint tízéves sikeres együtt­működés után idén márciusban fuccsolt be végleg a spanyol-ma­gyar bányász együttműködés. Amint arról akkor lapunkban beszámoltunk, a magyar, zömé­ben mecseki bányászok közül többen csak hosszadalmas kál­vária után jutottak hozzá 2-3 havi elmaradt bérükhöz. Most, fél évvel a bányaprojekt lezárása után újabb nehézségekkel kell szembenézniük a résztvevő vá: járóknak, aknászoknak, csillé­seknek.- A változó spanyol foglalkoz­tatási szabályok értelmében - a hazai szabályzáshoz hasonlóan- a kint regisztrált munkanélkü­lieknek is együtt kell működni­ük a munkaügyi hatóságokkal. Háromhavonta rendszeresen jelentkezniük kell, ha foglalkoz­tathatóságukat segítő képzést ajánlanak számukra, azon részt kell venniük, sőt, adott esetben a részükre kiközvetített köz- és közhasznú munkaprogramok­ban dolgozniuk is kell azért, hogy az ellátást megkaphassák- jutott el a hír lapunkhoz. Ez utóbbi érint érzékenyen több „spanyol-magyar" bányászt.- Az érintettek közül a legtöb­ben hazatelepültek, és csak az éppen esedékes regisztrációra utaznak ki, ugyanis a hivatal­ban nagyon szigorúan veszik a spanyolországi jelenlétet. E-mai- len is lehet jelentkezni, de csak spanyol elektronikus címről fogadják el a regisztrációt - be­szélt a kialakult gyakorlatról Várbíró Zsolt, a bányászokat ko­rábban kiközvetítő cég ügyveze­tő igazgatója. Nem kevés pénzről van szó, ugyanis hatévnyi munkavi­szony után két évig jár a munka­ügyi ellátás Spanyolországban. Az első periódusban (akár egy évig is) 1000-1100 euró (300- 330 ezer forint) a járadék, utána ennek az összegnek a 65-70 szá­zaléka. mint ismert, idén márciusban keserű véget ért a magyar, több­ségében baranyai, tolnai bányá­szok spanyolországi munkavál­lalása. A spanyol kormány nem támogatta tovább az ágazatot, így a magyar alvállalkozó is szerződést bontott. A speciális „vájvégjáték” előzményeként az év elején százhúsz magyar bá­nyász várta, hogy sorsa rende­ződjön a spanyol Leon tartomá­nyi szénbányában, La Roblán. Másfél hónapja nem kaptak fizetést, ráadásul a munkát szervező 2M Mecsek Marketing A spanyolországi magyar bá­nyászok példája - de egyre több más országbeli külföldi munkavállalás kapcsán is hal­lani hasonlókat - ráirányítja a figyelmet a legális és körülte­kintőfoglalkoztatás szükséges­ségére. Egy esetleges elbocsá­tás esetén ugyanis nemcsak a munkanélküli-ellátásra való Kft. a kilátástalan helyzetre va­ló tekintettel felmondta a szer­ződését az anyacég HVL bánya- vállalattal. a 120 fős csapatban voltak olyanok; akik januárban vették (volna) fel a munkát Az ő sor­suk rendeződött a legkönnyeb­ben, kaptak annyi pénzt, amennyiből meg tudták venni a hazafelé szóló repülőjegyet. a másik véglet viszont a ma­gyar bányászok egyharmada, akik az egész családjukkal együtt már hosszú évek óta kint élnek. jogosultsága tét, hanem adott esetben a nyugdíjellátás is. A jogszerző időt és az ellátás mértékét minden ország saját jogrendszerében szabályozza. a spanyol bányászkolónia több évet kint dolgozó tagjai - olya­nok, akik utóbb hazatérve, és a korhatárt betöltve már öreg­ségi nyugdíjra jogosultak -, a Hentesek is bajban más ágazatban is vannak baj­ban külföldön dolgozók: öt autó­val indultak Németországba va­sárnap délután azok a hentesek, akik három hónapon át Német­ország egyik legnagyobb húsipa­ri feldolgozójában dolgoztak, de. a végén nem kapták meg bérü­ket. Hétfő reggel már Pforzheim mellett voltak, ahol a Müller Fleisch üzeme van, és tüntetni kezdtek, hogy felhívják a figyel­müket helyzetükre. Korábban a régióból is nagyszámban men­tek ki dolgozni a húsiparba Né­metországba és Hollandiába. kint munkával töltött idejük alapján spanyol nyugdíjat is kapnak. Ennek nagysága, a ledolgozott évek arányában száztól néhány száz euróig ter­jed. a külföldi munkaszerződések megkötésekor ajánlatos tehát ezeknek a feltételeknek a meg­ismerése és legális teljesítése. Közösségteremtő, remek hangulatú falunap volt a grábóci grábóc - Nagyon fontos, hogy egy községben ne csak lakosok és házak legyenek, hanem ösz- szetartó közösségek, ugyanis ők építenek fel egy települést, egy megyét, egy országot. A telepü­lés életének újjászervezésében jelentős szerepe van ennek a kö­zösségteremtő kezdeményezés­nek is - emelte ki beszédében Potápi Árpád János, Bonyhád polgármestere, a térség fideszes országgyűlési képviselője a szombati grábóci falunapon.- Remek hangulatban telt az esemény, amelyet a szpon­zorok támogatásnak köszön­hetően tudott életre hívni az önkormányzat - összegezte Takács László polgármester. Minden korosztály találha­tott magának elfoglaltságot, a program részeként adták át a Tiszta, rendezett, virágos porta elnevezésű faluszépítő verseny jutalmazottjainak járó díjat. A rendezvény bállal zá­rult. ■ V. B. Mintha hazaériteztek volna a fellépők Medina Mintha hazajöttek vol­na az előadók, olyan oldott volt a légkör a Medinai Művészeti Napokon. Vén Attila polgármes­ter szerint az csak természetes, hogy mindegyiküket vissza is várják. A háromnapos rendez­vény csütörtökön ünnepi testü­leti üléssel kezdődött, de gyer­mek- és életmód programok, illetve rengeteg zene várta az érdeklődőket. A helyi csapatok mellett, mint amilyen például a Csurgó zenekar, fellépett a Sza­bó Balázs Band és a Sally Gar­dens is. A gyerekek Kovács Gá­borral kipróbálhatták, miként lehet pet palackból hangszert készíteni. Szombaton délelőtt a medinai és az erdélyi Nagy- szentmiklós önkormányzat képviselői nyilatkozatot tettek, melyben megfogalmazták szán­dékukat a hivatalos testvértele­pülési kapcsolat létrehozására. A horvátországi Borovóval vi­szont már szerződött a település ezen a napon, a hónap közepén pedig Borovóban is hitelesítik az okmányt. ■ B. K. A nyugdíjellátás miatt is fontosak lehetnek a kint töltött évek „Hagyományosan jól szerepelünk az egyetemi rangsorokban” interjú A Pécsi Tudományegyetem orvoskarának dékánja, dr. Miseta Attila az egységes képzés híve baranya-tolna A pécsi orvoskar a felvételi adatok szerint tovább­ra is népszerű a fiatalok köré­ben. Erről is beszélgettünk dr. Miseta Attila dékánnal.- Épp három éve van hivatalban dékánként. Mennyiben sikerült megvalósítani céljait?- Az első évemet arra szeret­tem volna fordítani, hogy fel­oldjam a rendszer feszültségeit. Ennek szellemében fontosnak tartom a tehetséges, fiatal kollé­gák elvándorlásának visszaszo­rítását, több ösztöndíj rendszert is kidolgoztunk és útjára indítot­tunk kari forrásból ennek érde­kében. Az idegen nyelvű képzési programjaink felfutása révén erre szerencsére sikerült saját erőből forrást biztosítani.- Sokszor felmerül, hogy a Klinikai Központot le kellene választani az egyetemről. Ön mit gondol erről?- Öröklött probléma, hogy Pé­csett az egyetemi klinikai háló­zat rendkívül széttagoltan, sok telephellyel működik, és bár szakmailag a Klinikai Központ és a Baranya megyei kórház in­tegrációja indokolt volt, ennek kivitelezése hiányosságokkal történt meg. A karnak komoly erőfeszítéseket kellett tennie an­nak érdekében, hogy konszoli­dálja a klinikum gazdasági hely­zetét, hiszen meggyőződésem, hogy jó klinikai hálózat nélkül ,A külföldi képzés révén tudunk talpon maradni' Miseta Attila jó orvosképzés sem létezhet. Az egységes, integrált orvosképzés híve vagyok, vallom, hogy ezt a nagy egyetemen belül is meg kell őrizni - nem véletlen, hogy a négy magyar orvosképző hely rendre az első 10 helyen végez a hazai felsőoktatási rangsorokon, a pécsi kar pedig hagyományo­san jól szerepel ezeken.- Hogyan látja az aktuális felső- oktatási reformot?- Minden kormány, de eseten­ként akár egy miniszter- vagy államtitkár-váltás is gyökeres változásokat hozott az elvek és a célok terén. A 2010-ben hiva­talba lépett, most már egy mi­nisztériumba tartozó oktatási és egészségügyi kormányzatnak nagy feladata volt ezt a keszeku- sza, túladminisztrált, rendszer helyrehozása. Az irányok jók, ám az a módszer, amely révén úgy akarunk változást elérni, hogy forráskivonással kénysze­rítjük öncsonkításra az intézmé­nyeket, nem működik. Ki kell mondani, hogy valóban vannak olyan intézmények, amelyek nem megfelelő szintűek. A pé­csi orvoskarnál maradva, 2008- hoz képest egymilliárd forinttal kevesebb állami támogatásban részesülünk, a külföldi képzés felfutása révén vagyunk képe­sek talpon maradni. Ezt azon­ban nem lehet a végtelenségig folytatni. * 4 í

Next

/
Thumbnails
Contents