Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-21 / 221. szám

2013. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT 5 KORKÉP A nőket előbb találják idősnek korosodó Az öregedés egyáltalán nincs korhatárhoz kötve, egyénileg változik Tevékenynek lenni, lélekben fiatalnak maradni, ez a titka annak, hogy a nyugdíjasévek ne legyenek keserűek. Sokan ezért csatlakoznak klubokhoz A saját jogú nyugdíjasok száma a megyében az ellátás havi összege szerint (Ft/fő) 11.406 fő 200.000 Ft felett 3.478 fő 5.266 fő 150.000- 199.999 Ft 120.000- 149.999 Ft 14.350 fő 19.321 fő 14.612 fő 4.211 fő 90.000- 119.999 Ft 70.000- 89.999 Ft 50.000- 69.999 Ft 30.000- 49.999 Ft 30.000 Ft alatt (Forrás: KSH) Nagy lehet a különbség nyugdíj és nyugdíj között Az idősödés folyamata az ön­értékelés és az önazonosság szerint van, akinél koráb­ban, másnál később tuda­tosul. Egy felmérés alapján azonban Magyarországon az idősek státusza az alacso­nyabbak közé tartozik. Hanoi E. - Venter M. Ki az idős? Az, aki demográ­fiai szempontból az idős kor­csoportba kerül, vagyis eléri a 65 éves kort? Esetleg a nyugdí­jazás az idős kor határa? Vagy a nagyszülővé válás? Ezekre a kérdésekre aligha adható pontos válasz, és a Demográ­fiai Portré 2012 öregedéssel foglalkozó fejezete sem adja meg, azonban rávilágít egy ér­dekességre. E szerint Magyar- országon a közvélemény - egy korábbi felmérés során - a nők­nél 60,8 évre, a férfiaknál 63,1 évre tette az időskorba lépés át­lagos életkorát. Az önbesorolás még ennél is árnyaltabb képet mutat. Egy 2008-ban végzett felmé­rés szerint a magyar népesség időskor-tudata eltér az európai átlagtól, noha mindkét esetben az 50-es éveik végén járók kö­rében kezd érzékelhetővé válni a magukat idősnek vallók ará­nya. De míg hazánkban 70-74 éves korra száz százalékossá válik ez az arány, addig az eu­rópai népességben az azonos korúak negyede még középko­rúnak tartja magát. Üdítő példák szerencsére nálunk is vannak. A hetven­éves Magdolna büszke rá, hogy még mindig elkérik a személyi igazolványát, ami­kor buszra száll, mert a sofő­rök nem hiszik el, hogy már elmúlt hatvanöt éves. Rá va­lóban igaz, hogy tíz évet, vagy talán még többet is letagad­hatna. Igaz, tesz is érte. A for­máját, mozgékonyságát nem nehéz karban tartania, hiszen egyedül él, és egy családi ház­nál mindig akad tennivaló a kertben, udvaron, ház előtt. Ha társaságra vágyik, akkor ellátogat a nyugdíjas klubba egy jó kis beszélgetésre, ol­vasgatásra. Hiába idős, a kül­sejét nem hanyagolja el: festi a haját, divatos ruhát hord - ha nincs pénze rá, akkor meg­varrja -, és mindig rendben van a frizurája és a körme is. Mint mondja, amíg az egészsé­ge megengedi, nem is lesz ez másképp, hiszen a rendezett külső minden korban egyfor­mán fontos. Az elmúlt húsz évben ráadá­sul jelentősen javultak az idős­korúak életkilátásai, jelenleg minden hatodik honfitársunk 65 év feletti. A várható élettar­tam kitolódott, ez a pozitívum viszont azt is magával hozza, hogy a társadalom elöregedő­ben van. Ma 10 gyermekre több mint 11 idős jut. Ezzel együtt az idősek státusza Magyaror­szágon - szintén európai ösz- szehasonlításban - az alacso­nyabbak közé tartozik, 25 or­tolna megye legtöbb települé­sén vannak nyugdíjas klubok. A kluboknak - amelyek közül sok egyesületi formában műkö­dik, tehát jogosult a személyi jövedelemadó egy százalékára, illetve önálló pályázati jogkör­rel rendelkezik - általában a helyi önkormányzat biztosítja térítésmentesen az összejövete­lekhez szükséges helyet, és gyakran nyújt anyagi támoga­tást is a működéshez. Cserébe szág közül a harmadik. A volt szocialista országokra jellemző ez, akárcsak az, hogy az idősek státuszát alacsonyabbnak tart­ják, mint a fiatalokét. A Demog­ráfiai Portré 2012 ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy re­latív hátrányuk mégis a leg­kisebb a kontinensen, vagyis a középkorúakkal való össze­hasonlításban a legcsekélyebb az elmaradásuk. Ennek az a - mondhatni szomorú - oka, hogy hazánkban minden élet­kori csoport helyzetét viszony­lag alacsonynak ítélték meg az európai felmérés során. A kuta­tásban egyszerre mérték az ob­jektív körülményeket, például anyagi helyzetet és társadalmi megítélést. a nyugdíjasok állandó és lelkes szervezői és résztvevői, gyak­ran fellépői is a helyi rendez­vényeknek, eseményeknek. Nem egy nyugdíjas szervezet, mint például az újiregi Piros Pipacs nyugdíjas klub, maga teremti elő működéséhez szük­séges anyagiakat, például csi­gatészta készítéssel, bodzagyűj­téssel, szüreteléssel Tevékeny­ségük az időskori aktivitás alapja. KSH adatai alapján megálla­pítható, hogy nagy különbség van nyugdíjas és nyugdíjas kö­zött a havi ellátás összegét, ennek folyományaként pedig az életminőséget tekintve. A legtöbben 70 és 90 ezer forint közötti összeget kapnak kéz­hez, amelyből egyedül megélni nagyon nehéz. A statisztikai adatok alapján a második leg­népesebb tábor azoké, akik havonta 50 és 70 ezer forint közötti összeget vehetnek kéz­hez, a harmadik legnépesebb csoport pedig az, amelyiknek tagjai 90 és 120 ezer forint kö­zötti nyugdíjat kapnak. Sajnos még mindig több mint kétszá­zan vannak Tolna megyében azok, akiknek a nyugdíja 30 ezer forint alatti összeg, ugyanakkor közel ezerötszá- zan havonta több mint 200 ezerforintos nyugdíjból gaz­dálkodhatnak. Példás munkája elismeréseként Nier Máté kapta a Széchenyi-dijat bonyhád „Kis széchenyisként fogadom, a házirendet mindig megtartom, jól tanulok, szor­gos leszek, hogy kaphassak sok dicséretet” - skandálták pénteken reggel a Bonyhádi Általános Iskola Széchenyi István Tagintézményének első osztályos diákjai a névadó tisz­teletére rendezett ünnepségen. A hagyományoknak megfele­lően az ifjak a fogadalomtétel után kapták meg a nyolcadiko­soktól az intézmény jelvényét, amelyet mosolyogva fogadtak és büszkén viseltek.- Névadónk életútja arra tanított meg bennünket, hogy azokból a kövekből, amelyek elénk gördülnek leleményes­séggel, összefogással lépcsőt építsünk - hangsúlyozta be­szédében Steiner Krisztián. A bonyhádi tankerület igazgatója emlékezett meg Széchenyi Ist­vánról, kiemelve a 222 évvel ezelőtt született gróf azon cse­lekedeteit, amelyek a ma élő ember számára is például szol­gálhatnak. Az ünnepi műsor és a koszorúzás után adták át a Széchenyi-díjat, amelyet Bősze István, az intézmény korábbi igazgatója alapított 1984-ben. Idén Nier Máté, az iskola 2013- ban végzett tanulója vehette át kiemelkedő tanulmányi, közös­ségi munkája elismeréseként. Mátét egykori osztályfőnöke, Kaufmanné Markóci Zsuzsan­na méltatta. A kitüntetéssel járó oklevelet, emlékplakettet és pénzjutalmat Szabó Béláné igazgató adta át a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban továbbtanuló fiatalembernek. A vándorserleget pedig nővére, Nier lanka nyújtotta át neki két puszi kíséretében, aki a ta­valyi díjazott volt. ■ Vízin B. Nier Máté az Idei díjazott Összefogják az időseket a nyugdíjasklubok A feldolgozóipar pezsdült fel a legjobban a megyében gazdaság Szakemberek szerint a mezőgazdasági beruházásokban is van fantázia, érdemes és lehet rá építeni Az országoshoz hasonlóan Tol­na megyében is élénkült a be­ruházási hajlandóság a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint. A megfigyelt megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2013 első félévében 20,9 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra, amely összeg folyó áron 2,3 mil­liárd forinttal, mintegy 13 száza­lékkal felülmúlta az előző év azo­nos időszakának eredményét. A beruházások teljesítményértéke egy lakosra vetítve 90 800 fo­rintot tett ki, az országosnak héttizedét, a megyék Budapest nélkül számított átlagának 93 százalékát. A megyék sorában Tolna a középmezőnyben - a ki­lencedik helyen - állt. A régió másik két megyéjében a tol­nainál lényegesen alacsonyabb volt a népességszámra vetített beruházási összeg. Baranyában 71 300 forint/fő, Somogybán 52 600 forinl/fő. Az ország na­gyobb területi egységeit tekint­ve a Dél-Dunántúl mind az egy lakosra jutó összeg (69.800 fo­rint), mind az országos teljesít­ményértékből képviselt hányad (5 százalék) alapján a hét régió közül az utolsó helyre soroló­dott. Anyagi-műszaki összetétel szerint az idei beruházásérték egyharmadát fordították épü­letek és egyéb építmények fej­lesztésére, 63 százalékot tett ki a gépek, berendezések, járművek A beruházások teljesítményértéke az év első felében (millió forint) értéke, és közel 4 százaléknyi rész jutott egyéb - ültetvények, erdők, tenyész- és igásállatok, telek, egyebek - beszerzésre. A beruházási teljesítményértéken belül az építésre fordított hányad lényegesen alacsonyabb volt, mint országos szinten, míg a gépek, berendezések, járművek beszerzésére jutó hányad szá­mottevően meghaladta az ország egészére jellemző százalékot. Dr. Fischer Sándor, a megyei iparkamara elnöke szerint, ahová mindenképpen érdemes befektetni, az a feldolgozóipar, amelynek nagyon kedvező az export-mérlege. A másik a mező- gazdaság, amelyre érdemes és lehet építeni. Az építőipar ugyan még mindig mélyrepülésben van, de harcolni kell azért, hogy a megye egykori húzóágazata ne menjen tönkre. A vendéglátásra és turizmusra is többet kell köl­teni, mert még mindig el van ma­radva a lehetőségeihez képest. A turizmus szempontjából kiemelt körzeteinket kellene még jobban erősíteni. Mind országos, mind megyei szempontból kiemelten fontos az oktatás és az egészség­ügy fejlesztése. Más uniós orszá­gok, például Finnország, példája jól mutatja, hogy érdemes az ok­tatásba befektetni, mert a magas színvonalú oktatás magas szín­vonalú gazdaságot produkál, és a ráfordított pénz biztosan meg­térül. ■ Venter M. » >

Next

/
Thumbnails
Contents