Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-21 / 221. szám

2013. SZEPTEMBER 21, SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR 3 Túrát terveznek a Holt-Dunához jövő szombaton A bátai Holt-Duna és a zsilip megtekintésére szervez túrát a Duna-Dráva Nemzeti Park szep­tember 28-án. A Bátai Holt-Du­na a gemenci tájegység mintegy 9 km hosszú holtága. A többi, hullámtéren elhelyezkedő hol­tághoz hasonlóan egészen az el­múlt évig a Duna főmedrének bevágódása miatt a korábbihoz képest csak magasabb árhullá­mok tudták vízzel feltölteni, il­letve az árhullámok levonultjá- val a holtágakban tárolt víz je­lentős része is visszafolyt. A hol­tág egy szakasza erősen feltöltő­dött, ezzel a vizes élőhelyek ki­terjedése csökkent. A részben világbanki támogatással meg­valósult rehabilitáció során a közvetlenül Báta mellett találha­tó 1 kilométeres mederszakaszt kotorták ki, az eredeti vízfelület visszaállítása céljából. A holtág végénél, ahol a holtágat táplá­ló fok kezdődik, egy zsilip épült, melynek feladata az, hogy az ár­hullámokkal érkező vízmennyi­séget a lehető leghosszabb ideig visszatartsa. ■ 1.1. Tudja, milyen egy 21. századi fiatal? milyen egy 21. századi fiatal? Erre keresi a választ a Diák­hitel Központ Zrt. által meg­hirdetett festészeti, grafikai és fotóművészeti pályázat, amelyen a középiskolás diá­kok és felsőoktatási hallga­tók indulhatnak. Az első há­rom díjazott egymillió forint értékben vihet haza asztali számítógépet, notebookot és iPad-et. A pályázatra október 28-ig magyar, közép- vagy felsőok­tatási jogviszonnyal rendel­kező hallgatók jelentkezhet­nek festészeti, grafikai vagy fotóművészeti technikával ké­szült alkotásokkal. A bekül­dött pályaművek előzsűrizé- sen esnek át, a továbbjutó mű­vekből ötfős szakmai zsűri választja ki a díjazott, illetve a későbbi kiállításon részt ve­vő alkotásokat. A győztes pá­lyaművek 2013 novemberé­nek második felében mutat­koznak be a nagyközönség­nek a budapesti A3 8 Hajó Ki­állítótermében. ■ Ha a sertés ingyen elvihető, hamar gazdára lel. Ha fizetni kell, senkinek sem kell. Igény tehát lenne a haszonállatok iránt, csak pénz nincs Bort, lat kaptak cserébe megélhetés Néhány óra alatt gazdára leltek az ingyenhízók Ingyen ajánlotta fel tíz ser­tését egy Tolna megyei há­zaspár. Csak az egyikőjük nyugdíjából élnek, így. már nem volt könnyű eltartani az állatokat. Pénzért ugyan­csak nehezen tudtak volna túladni rajtuk. Hanoi Erzsébet Ingyen kismacskát százával tukmálnának az emberre, ser­tést azonban viszonylag ritkán kínálnak fel ellenérték nélkül. Ám ez utóbbi sem példátlan. A minap bukkantunk az egyik internetes hirdetési oldalon ar­ra a felhívásra, amelyben egy Tolna megyei házaspár ily mó­don szeretett volna megválni hízóitól. Kíváncsiságunkban felhívtuk a megadott a telefon­számot, és még szerencse, hogy nem az állatokra ácsingóztunk, azok ugyanis a hirdetés megje­lenésének másnapján már rég új gazdáiknál voltak. Sőt, a férj azt meséli, hogy a délelőtti fel­töltés után, délig legalább nyolc­vanszor csöngött a telefonja, és minden hívó a sertések után ér­deklődött. A meghirdetett tíz jószág végül két helyre került, ötöt az egyik közeli faluba vit­tek el, a másik ötöt Baranyába. S bár ingyen kínálták őket, némi fizetséget, tűzifát és bort azért kapott érte a házaspár.- Éppenséggel el tudtuk vol­na őket tartani, kézit csókolom, de egy nyugdíjból élünk, és így nem könnyű - válaszolta a fér­fi, mikor az után érdeklődtünk, hogy miért döntöttek a fizetés nélküli a továbbadás mellett. Ki­derült, hogy korábban egy 100- 120 kilogrammos, heréit kan­disznót már kínálták eladásra az interneten, de akkor hiába nézték meg hatszázan a hirde­tést, komoly érdeklődő egy sem akadt. A gazda úgy látja, még ha KÖZZÉTETTÉK A SZOCÍálíS föl- program megvalósítására si­kerrel pályázó önkormányza­tok és szervezetek listáját. Tol­na megyében hat településnek ítélt meg anyagi segítséget az Emberi Erőforrás Támogatás­kezelő. Kötesd 2 millió 930 ezer, Decs 1 millió 839 ezer 800, Őcsény 500 ezer, Fadd 3 millió 499 ezer 459, Kistor­más 1 millió 400 ezer, Nagy- szokoly pedig 700 ezer forin­tot kapott. Előbbiek szociális lenne is igény a haszonállatok iránt, az embereknek egyre ke­vésbé van rá pénze. Falun is ke­vesebb helyen tartanak jószágo­kat. - Régen, a nyolcvanas éve­kig, a tsz időben szinte minden háznál volt disznó, amit le lehe­tett adni. Akkor is sokat kellett dolgozni érte, de megérte - em­lékezett vissza az idős férfi. A háztáji állattartás és nö­vénytermesztés alapjait sok he­lyen most próbálják ismét leten­ni, hogy ezzel könnyítsék a hát­rányos helyzetű családok megél­hetését. A szociális földprogram megvalósítására beadott pályá­zatok címei közül jó pár szintén földprogram címen, míg utób­bi kimondottan a baromfine­velési programjukhoz igényel­te a támogatást. MEGYÉNKBŐL EGYEDÜLIKÉNT Murga nem járt sikerrel, 750 ezer forintra benyújtott pályá­zatuk után egyetlen fillért sem kapnak. De a szociális földprogram több Tolna me­gyei településen támogatás nélkül is remekül működik, ezek mindegyike jól bejára­tott, évek óta létező program. ezt erősíti meg. Ilyen a „háztáji gazdaságok kialakítása kisállat- tartás megvalósításával és kony­hakertek létrehozásával", a „se­gítsünk magunkon”, a „gazda­szemlélet kialakítása” vagy a „vissza az állattartáshoz”. A tö­rekvések azonban nem támo­gatáshoz kötöttek. Gyulajon pél­dául már a harmadik éve fog­lalkoznak 9-10. évfolyamosok ilyen jellegű oktatásával. Az el­ső két tanévben a mezőgazdasá­gi orientáció jelent meg, míg et­től az évtől kezdve az állattar­tás is hangsúlyt kap. A korábbi évek eredményei megmutatkoz­nak, hiszen több diák otthon, az éveken át parlagon hagyott ud­varban folytatja a kertművelést- mondta el Lacza Zoltánné, a gyulaji iskola igazgatója. A falu­ban - számos más településhez hasonlóan - a közfoglalkoztatás­ban is a mezőgazdaságnak jut a legnagyobb szerep, és mivel a rávezető program elemei egy­másra épülnek, az iskolaudvar egy részét is felszántották, így az alsó tagozatos osztályok ott kertészkednek, és már az óvo­dában elkezdik az ilyen irányú nevelést. - Falun a föld jelenti a megélhetést, a legnagyobb érték- összegzett Kőműves Mónika tagintézmény-vezető. Hat Tolna megyei település kapott támogatást HÍRSÁV Rendkívüli véradás lesz a bank támogatásával dombóvár A Szent Lukács kórház és az OTP Bank helyi fiókja közösen szervez rend­kívüli véradást. Szeptember 25-én, szerdán 9 és 15 óra kö­zött várják az önkénteseket a kórház véradó állomásán, ahol a pénzintézet jóvoltából üdítővel, kávéval és aprósü­teménnyel vendégelik meg a véradókat, valamint kis aján­dékkal is kedveskednek ne­kik. ■ H. E. Megjelent az újabb antológia PAKS Megjelent a Kézjegy 19. antológia. A kötet 40 Tolna megyei író, költő munkáit ad­ja közre. Minden évbén kiad a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja egy ilyen gyűjteményt, amit a megye városaiban be is mutatnak az olvasóknak. A paksi bemutató szeptember 23-án fél 5-kor kezdődik a vá­rosi könyvtárban. A szerzők között paksiak, illetve a város­hoz valami módon kötődők is találhatók. ■ V. T. Egy hónapig látható a kiállítás grábóc Balogh László képe­it, verseit, írásait tekinthetik meg a grábóci könyvtárba lá­togatók. A szekszárdi amatőr festő, alkotó munkáiból a na­pokban nyílt kiállítás. Az ese­ményen Takács László pol­gármester köszöntötte a meg­jelenteket, Rotkay Zsuzsan­na iparművész tartott tárlat- vezetést. A helyi ifjúsági klub tagjai, Erlich János és a Harci Rozmaring Dalkör is hozzájá­rult műsorával a program si­keréhez. ■ V. B. Pillanatkép a megnyitón Hivatalosan is kezdetét vette az összefogás fesztiválja szekszárdi szüreti napok Színes programok sora várja a hétvégén a tolnai megyeszékhelyre látogatókat szekszárd - Az ehhez hasonló rendezvények azt a cél szolgál­ják, hogy azt az értékteremtő embert, közösséget köszöntsük és ünnepeljük, aki hajlandó ki­fejezni a tiszteletét azon teljesít­mény iránt, ami megszületik - emelte ki beszédében pénteken délután a Szekszárdi Szüreti Napok megnyitóján Varga Mi­hály. A nemzetgazdasági mi­niszter - aki a program fővéd­nöke - úgy vélekedett: az or­szág azzal, hogy az elmúlt évek­ben több alkalommal is szek­szárdi termelőt választott az év borászának, kifejezte tisztele­tét ezen csodás borvidék iránt.- Jól döntöttem az elmúlt négy évben, hogy minden alka­lommal eljöttem a fesztiválra, és jól döntött Magyarország is, hogy a 2014-2020-ig tartó EU-s közös agrárpolitika kérdései között a borászatot kiemelt ága­zatként szerepelteti - osztotta meg a hallgatósággal dr. Budai Gyula. A Vidékfejlesztési Mi­nisztérium parlamenti állam­titkára úgy fogalmazott, óriá­si diplomáciai sikert ért el ha­zánk: a következő hat évben közel 140 millió euró áll ren­delkezésére a borászoknak fej­lesztésre, ültetvény-telepítésre, vagy éppen szerkezet átalakí­tásra. - Ilyen nagyságú fejlesz­tési lehetősége még nem volt ennek az ágazatnak; az, hogy a szekszárdi borászok és ma­A megnyitó előtt szerb vezetőkkel folytatott egyeztetést a város ga a vidék sikeres, mi sem bizo­nyítja jobban, hogy hamarosan Moszkvában és Berlinben is be­mutatkozhatnak.- Idén két dolognak is örülhe­tünk: egyrészt, mert beköltöz­hettünk az Agóra épületünkbe, és ott végezhetjük a munkánkat csodálatos körülmények között, másrészt annak, hogy itt lehe­tünk ezen a gyönyörűen meg­újult Béla király téren - hang­súlyozta Matókné Kapási Júlia. A fesztivált szervező Babits Mi­hály Kulturális Központ vezető­je hozzáfűzte, a szüreti napok kezdetektől az összefogás fesz­tiválja, idén is nagyon sokan se­gítették ennek létrejöttét, ami­ért köszönet jár mindenkinek.- Felemelő érzés számom­ra itt állni, a megújult Béla ki­rály téren; ez a rendezvény kul­tikus jelentőséggel bír, minden évben nagyon várjuk, hiszen ezen az ünnepen Magyaror­szág legjobb borfesztiválját él­jük meg közösen kiváló nedűk kortyolgatása közben - mondta Horváth István. A megyeszék­hely polgármestere beszéde vé­gén Sebestyén Csabát szólítot­ta ki maga mellé, akinek Iván- völgyi Bikavére nyerte el 2013- ban a város bora címet. Az ün­nepség zárásaként jóféle vörös­bor került a poharakba, ame­lyek összekoccintásával hivata­losan is kezdetét vette a szüreti kavalkád. ■ V. B.

Next

/
Thumbnails
Contents