Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-16 / 216. szám
2013. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ KORKÉP 5 Esőben is fesztivál az Atomfiitás sport Ezernél is több induló rótta a város utcáit, a nevezetességeknél is megfordultak A legkisebbek versenyének a rajtja, ezen hatszáz métert sprinteltek, futottak le az indulók Kovács Mihály pincéjébe sokan betértek a Kenyér-, hal-és borünnepen A kitartó eső sem tántorította el a futókat, ezeregyszáznál is többen vettek részt szombaton a második Atomfutáson. A versenyt élőben az interneten is követhette a közönség. A Csík zenekar esti koncertjén is telt ház volt. Vida Tünde Paks Alig ért véget a tavalyi, első Atomfutás, szervezői már hozzá is fogtak az idei verseny előkészületeihez. Hosszú hónapok munkája csúcsosodott ki szombaton, amikor elstartoltak a futók. Idén nem a „normál” futótávokkal kezdték, hiszen egy újabb, embert próbáló versenyszámmal toldották meg az eddigieket. Beiktattak egy sok-sok akadállyal nehezített pályát, ahol hét kilométert kellett megtenniük a nevezőknek szó szerint árkon, bokron át. Nagyjából százan vállalkoztak a feladatra, köztük jó néhány hölgy is. A futók között volt a verseny életre hívója, Scheffer István is, aki hatodikként ért célba. Az első a 26 esztendős budapesti Tóth Ádám lett, nagy fölénnyel, nagyjából 3 percet vert rá a második helyen befutó deszki Schmidt Péterre. A legjobb Tolna megyei eredmény, a negyedik helyezést érő 36 és fél perc, egy tizenhét esztendős paksi fiú, Koleszár Zoltán nevéhez fűződik. A nőknél a püspökladányi Szentpéteri Diána nyert olyan jó eredménnyel, hogy a férfiaknál is az első hatba kerülhetett volna. A legjobb Tolna megyei eredmény Mátrai-Kovács Diának köszönhető, a dombóvári futó nyolcadikként ért célba. A pálya, hűen elnevezéséhez brutális volt, hol szalmabálákból, hol farönkökből épített akadályt kellett leküzdeni, hol az ürgemezei tavon átkelni, a végén még egy traktort is meg kellett mászniuk a versenyzőknek. Mindeközben sűrűn esett az eső, ami szintén nem könnyítette meg a dolgukat. Az eső ellenére sokan buzdították a futókat a helyszínen, de otthonról is figyelemmel kísérhették az érdeklődők az eseményeket, mert élőben közvetítették azt az interneten keresztül és a versenyközpontban is volt egy óriási kivetítő, ami bepillantást engedett a távolabb történtekbe. Az ASE csarnok szomszédságából délben indult a mezőny, miután a nevezők Béres Alexandrával melegítettek. Mons- part Sarolta, Kovács Kokó István, Kovács Antal olimpiai és világbajnok cselgáncsozó és több élsportoló társaságában startoltak el a futók. Az atomerőmű kommunikációs igazgatója idén is az erőmű vezetői staféta egyik tagja volt, Volent Gábor biztonsági és Cziczer lá- nos üzemviteli igazgatóval osztozott a 31 kilométeres távon. Előbb a leghosszabb távon indulók rajtját követhették a nézők. A 3 MarAtom-ot, azaz 31 kilométert futók átszelték a várost, hol szőlőültetvényen, hol a Duna-parton, hol az atomerőműben és az odatartó bicikliúton haladtak. Lehetett kisebb 14, 7, 3 és 5 kilométeres távot is választani, a kicsiknek pedig 600 métert kellett megtenniük. A legifjabb nevező, aki természetesen szülői segédlettel teljesítette, csupán egyesztendős, míg a legidősebb Kenyér Imre volt. A budapesti futó, aki éppen nyolcvanesztendős, a leghosszabb távon indult, amit 4 óra 34 perc alatt sikerült teljesítenie. Elsőként a vonyarcvashegyi Németh Gábor ért célba alig 2 óra alatt, míg néhány másodperccel mögött a szekszárdi Czencz Péter. A leggyorsabb hölgy ezen a távon a 19.-ként célba érő Waligóra Marian volt, aki Lengyelországból érkezett az Atomfutásra. Nem ő volt az egyetlen külföldi résztvevője a programnak, érkeztek nevezők Szerbiából is. Scheffer István, a verseny szervezője, aki a brutálfutás után a 31 kilométert is lefutotta, azt emelte ki, hogy rendkívüli összefogással született meg a fesztivál. Mint mondta, ebbe beleérti a város ön- kormányzatát, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t, az Atomerőmű SE-t csakúgy, mint azt a több mint háromszáz segítőt, akik a frissítőpontokon, a versenyirodában, vagy másutt tettek a program sikeréért. A napot a Csík zenekar teltházas élőkoncertje zárta. Többen családostul érkeztek, átadják a futás szeretetét a gyerekeknek a négy és féléves Körmöczi Zé- tény Zoltán először indult az Atomfutáson. Azt mondta, jó volt, még az sem zavarta, hogy esett az eső. Édesapja elkísérte a távon és a válaszadásban is segített kisfiának, elárulta, hogy már tavaly eldöntötték, hogy futnak most. Mint kiderült, Zétény egy évvel fiatalabb, Budapesten élő unokatestvére, Sisak Bence is ott volt a futók között, őt nagymamája kísérte el. - Mama megint futunk? - kérdezte célba érkezés után. A beszélgetéshez közben csatlakozó nagypapa, az atomerőműben dolgozó Körmöczi Zoltán elárulta, sok-sok évvel ezelőtt ugyanígy elindult egy futóversenyen, Pakson az akkor talán háromesztendős fiával. A Tolnai Népújság akkor készült beszámolóját azóta is őrzi. KAPINYA DIÁNA hét kilométeren indult Elárulta, hogy édesanyja kezdett el futni, az ő unszolására neveztek életük első versenyére. Rapinyáné Szilágyi Erzsébet valamikor aktívan kézilabdázott, teniszezett, három éve fut. Először kétszáz métert tett meg, ma már heti háromszor tíz kilométer az adagja. - Nekem nagyon tetszett, csodálatos volt, nagyon jól éreztem magam - mondta Erzsébet A Kenyér-, hal- és borünneppel volt teljes a hétvége HARMADÍZBEN RENDEZTÉK meg a Kenyér-, hal- és borünnepet, ami mintegy körül ölelte az Atomfutást. A program már pénteken elkezdődött. Leber Ferenc alpolgármester megkoszorúzta a Dunát, majd egy maroknyi csapatfáklyákkal indult a Sárgödör térre, ahol a Szekszárdi Jazz Orchestra adott koncertet. Rögtön a tér alján Kovács Mihály présháza állt tárt kapukkal. Benkő Zita és Ihrcsányi Zsolt is „itt kötöttki”. Budapestről járnak rendszeresen Paksra, miután megismerkedtek Berek Gabriellával és párjával. Ha tehetik, a Sárgödör tér minden programján részt vesznek, legyen szó bormustráról, Szent Iván éji Mámorról, vagy másról. Azt mondják, Pakson olyan kedves, barátságosfogadtatásra leltek, mint még sehol másutt. Hűen őrzik gyönyörű hagyományaikat a bálaapátiak szüreti mulatság Jó kedvből, remek programokból és finom borokból sem volt hiány szombaton bátaapáti - Mi hagyománytisztelő emberek vagyunk, ezért ma este nem ihatunk mást, csak bort, abból is a legjobbat! - vélekedett humorosan egy asztaltársaság szombaton Bátaapátiban, a rendezvénysátorban ülve. A vidáman mu- latozók szemmel láthatóan betartották fogadalmukat, mert ottjártunkkor is éppen egy új palackot nyitottak meg, majd kínálták egymást a bíborvörös nedűvel. Miután megízlelték a bort, arról biztosítottak, hogy pazarul érzik magukat a szüreti mulatságon, csak elismerő szavakkal illették a szervező Aranyfácán Néptánc Egyesület munkáját. Színes népviseletben ropták a táncosok, a közönség tapssal jutalmazta őket- Még most is élénken él emlékezetemben, amikor 1998-ban 12 ifjú táncossal elhatároztuk, hogy felelevenítjük a szüret hagyományait Bátaapátiban; a fesztivál mára tánccsoportunk kulturális seregszemléjévé vált, ilyenkor megmutathatjuk a közönségnek az elmúlt időszakban tanultakat - nyilatkozta Darabos lózsefné. Kiemelte, a Farkas Tibor vezette lelkes táncosok mellett a szülőknek és a támogatóknak is nagy szerepük volt az eddig elért sikereikben. A település polgármestere, a civil szervezet elnöke jó házigazdaként szinte egy percre sem ült le, folyamatosan leste a vendégek gondolatait, akik mosollyal és gratulációval mondtak köszönetét a Közösségi Ház udvarába szervezett programért. A szüreti felvonulás leglátványosabb része a bíró és a bíróné kikérése volt, majd az azt követő közös tánc a faluközpontban. Az említett szerepeket két fiatal: Rózsa Balázs és Hoffercsik Barbara játszotta. Mindketten nagy megtiszteltetésnek nevezték, hogy idén őket kérte fel erre a szép feladatra Darabos lózsefné. Azt mondták, jó érzés volt számukra látni, hogy több generáció ünnepel együtt, remélik, a velük korabeli fiatalok megőrzik és megbecsülik ezt a gyönyörű, közösségteremtő hagyományt. ■ Vízin B. Megújították a húsz éve kötött szerződést a városi programon dunaföldvár Három napon állt a bál, egészen pontosan a szüreti fesztivál Dunaföldvá-ron, még keresztelőt is tartottak. Egy tér kapott új nevet, mégpedig a hatos úttal szomszédos terület, ami ezentúl a Weikersheim tér nevet viseli. A német testvérvárosról nevezték el, amellyel éppen húsz évvel ezelőtt lépett kapcsolatba a város. Ez alkalomból a városháza dísztermében tartottak ünnepséget, ahol újra megpecsételték a szerződést. Horváth Zsolt polgármester németül köszöntötte a delegációt, mert ígéretet tett, hogy csiszolja nyelvtudását. Kollégája, Klaus Kornberger hamar „revansot vett", válaszában magyarul szólt dunaföldvári partnereikhez. Mint mondta, a húszéves jubileum további motivációt ad a kapcsolatokra. Ugyan a nyelvi nehézségek korlátokat jelentenek, a kultúra és a zene azonban nem ismer határokat, hangsúlyozta kiemelve, hogy mindkét város együttesei sokat vállaltak a kapcsolat gazdagításába. Végül azt mondta, hogy a weikersheimiek mindig baráti jobbot nyújtanak a dunafóldvá- riaknak. Horváth Zsolt is annak adott hangot, hogy gyümölcsöző a kapcsolat, folytatni kell. Az ünnepségen nagy sikert arattak a dunaföldvári gyerekek, akik irodalmi és zenés összeállításuk zömét németül adták elő. A német delegáció tagjaira, az olasz testvértelepülés szintén Földváron vendégeskedő képviselőire és mindén érdéklődőre nagyon gazdag program várt a szüreti fesztiválon. A programot nótaest nyitotta pénteken, táncház zárta vasárnap este. ■ V. T. Németül adtak műsort a gyerekek Ritkán látott berendezések a középpontban PAKS A paksi atomerőmű területén működő Atomenergetikai Múzeum is csatlakozik a Kulturális Örökség napja programjához szeptember 21-én. Az épített örökség ünnepeként ismert rendezvény idén a Budapesti Víz Világtalálkozóhoz kötődően a Vizek házait állítja a figyelem középpontjába. Országszerte műtárgyakat, többek között szivattyúházakat, zsilipeket, víztornyokat és kutakat mutatnak be. Az Atomenergetikai Múzeumban tárlatvezetéssel várják a vendégeket, majd - csatlakozva a központi témához - levetítik a Vízkivételi mű és szivattyúház című filmet. ■ V. T.
