Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-09-08 / 34. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. SZEPTEMBER 8., VASÁRNAP választási harc Az osztogatás és az ígérgetés megkezdődött. A Fidesz olyan ötleteket javasol a kormánynak, amelyekre az ellenzék egyelőre nem találja a választ. Rezsicsökkentés, jóléti intézkedések, adókedvezmények. Vajon feledteti-e a kormány hibáit a választási kötségvetés? BŐSÉGKOSÁRRAL INDULJA KAMPÁNY >\(r$ANK 6G6‘I958 SPORTTAMOGATAS Az FTC stadionra költötték a legtöbbet, 6,9 milliárd forintot. De 5,6 milliárd forint jutott a . sportegyesületeknek is. v Még nyolc hónap és parlamenti választás. A kampány legnagyobb kérdése az, hogy melyik politikai erő tud több új szavazót mobilizálni a jelenleg passzív vagy „láthatatlan” tönlegekből. Akinek sikerül, az lesz a győztes. A kormány már nekilátott: ígér és osztogat. Az ellenzék viszont egyelőre magával törődik a választók helyett. A LEGŰTOSEBB VÁLASZTÁSI PROGRAM A KORMÁNYÉ Fábos Erika, Újvári Miklós A Fidesz Visegrádon melegített a következő politikai szezonra a héten. A készülődés központi témája a parlamenti választás volt. A végén kiderült: a kormány számos kedélyjavító intézkedéssel vág nek a tavaszinak. A szocialisták képviselőcsoportja is találkozott Gárdonyban. Tóbiás József azt mondta: megunták az elmúltnyolcéve- zést, miközben már több mint három éve a Fidesz kormányoz. Ezért arra készülnek, hogy a választásokig hátralévő fél évben számon kérik a kormány ígéreteit az ország- gyűlésben. A Jobbik pedig azt közölte a parlamenti összetartásuk után, hogy „optimisták és azoknak, akiknek az orbáni és a szocialista politikából is elegük van, azoknak a Jobbik programja a megoldás.” Orbán Viktor miniszterelnök a visegrádi frakcióülésen azt mondta: nem kényelmesedhet el a Fidesz, a kormány népszerűsége ellenére is keményen meg kell dolgozni a pártnak a választási sikerért, ellenkező esetben úgy járhat, mint 2002-ben. Kitért arra is, szerencsésnek tartja, hogy az ellenzék egymással van elfoglalva és nem a kampánnyal, vagy a kormánnyal. Kiszelly Zoltán politológus erről azt mondja: ha nem tudnak megegyezni a baloldali pártok és ennyit foglalkoznak egymással, könnyen szétforgácsolódnak a szavazatok. így a kisebb baloldali pártoknak a bejutása is veszélybe kerülhet. A politológus szerint a vita fő oka, hogy amit nem kaptak meg egymástól a tárgyalóasztalnál, a szavazóktól próbálják megszerezni. Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője úgy véli, a baloldali ellenzék láthatóan nem volt felkészülve az új választási rendszer következményeire. Holott már 2011-ben is világos volt, hogy az egyfordulós szisztéma ezeket a dilemmákat fogja felvetni. Szerinte a feloldhatatlan személyi-szervezeti ellentétek miatt a közös listáról és kormányfőről való lemondással jelentős előnyt szalasztottak el, így nemcsak szövetségben, de egymás ellen is kampányolr REZSICSÖKKENTÉS A10 százalék után újabb, a fűtési szezon kezdetén a villamosenergia, a gáz és a távhő árából kell újabb 11,1 százalékot lefaragni. GYED EXTRA A kismamák megkapnák a két évig járó gyed összegének fennmaradó részét abban az esetben, ha egy év után visszamennek dolgozni. J r ÁFA CSÖKKENTÉS A jelenlegi 27 százalékról 10 százalék alá tervezik csökkenteni a csirke-és sertéshús forgalmi ^adóját januártól, ADÓKEDVEZMÉNYEK Kiszélesítik a gyermekek utáni adó- kedvezményt, amely így nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem járulékból is levonható majd. lékai CADÓSMENTÉS Ultimátumot küldött a Fidesz a bankoknak. Hibás terméknek tartják a devizahiteleket, és felszólította , őket, hogy rendezzék a helyzetet. BÉREMELÉS Szeptembertől 30-40 ezer forinttal nő a tanárok fizetése. Csaknem 100 ezer egészségügyi dolgozó több y pénzt vihet haza az ősztől, niuk kell majd a listás szavazatokokért. Ez sok választó szemében kérdésessé teheti az ellenzéki szövetség kormányzóképességét. „A közös lista elvetése értelemszerűen azzal járt, hogy a baloldalnak közös kormányfőjelöltje sem lesz” - mondta Filippov Gábor. Az adott politikai szituációban reális, bár nem optimális kompromisszum volt, hogy győzelem esetén a listás eredmények alapján választ új miniszterelnököt a baloldal, a kampány szempontjából azonban jelentős hátrányba kerültek ezzel. Az alternatívát személyében mintegy márkajelNYUGDÍJKOMPENZÁCIÓ Két ütemben 50 százalékot emelnek a kommunizmus áldozatainak vagy azok özvegyeinek nyugdíjkiegészítésén. pogtatás, vagyis a személyes kampányolás és a plakátok ismét nagyobb szerephez jutnak. A Jobbik és az LMP helyzete sem egyszerű az új választási rendszerben. Kiszelly Zoltán azt mondta: a nagyok árnyékában nehéz dolguk lesz, de van esélyük. A Jobbik a válság- övezetekben a cigány-magyar együttélés problémáinak tema- tizálásával, az LMP a „hagyományos” pártokból, kiábrándult szavazók megszólításával érhet el eredményt. Kérdés azonban, tudnak-e újat mondani és ehhez mekkora médiafelületet képesek kihasítani maguknak? Nagyon könnyen szociális demagógiába mehet át a választási harc az ellenzék legnagyobb dilemmája nem az lesz, hogy hogyan szerezzék meg Gyurcsány Ferenc szavazóit Gyurcsány Ferenc nélkül, hanem az, hogy ha már készen vannak a listák, a jelöltek, a program, akkor hogyan válaszoljanak a Fidesz kampánytémáira. Az ugyanis látszik, hogy a kormány és a parlamenti kétharmad olyan tempót diktál, amely mellett az ellenzéknek aligha van esélye saját ügyeket bedobni. Ilyen lehetne a korrupció és az állam foglyul ejtésének témaköre, de ezt a MSZP régóta nem „nyomja”, az Együtt-PM pedig egyelőre valóban az ellenzéki belhar- cokkal van elfoglalva. A rezsicsökkentésre mindeneseire eltérő válaszokat adnak a kihívók. Bajnai Gordon rezsihazugságnak nevezte a 10 százalékos rezsicsökkentést, amelyet most egy újabb hullám követ. Az MSZP, érezve, hogy a legtöbb családnak tízezreket „hozó" lépéssorozatra az elutasítás az ő részükről nem helyes válasz, most úgy reagált, hogy nagyobb, igazságosabb és fenntarthatóbb rezsicsökkentést szeretne. Nyilván nem adhat más jellegű válaszokat a hús áfájának csökkentésére, a személyi jövedelemadó-kedvezmény kiszélesítésére sem. Igya kampány nagyon könnyen szociális demagógiába mehet át, amelyben már csak az lesz a kérdés, hányadik havi nyugdíjnál állnak meg a pártok az ígérgetésben. még nem sikerült kiszámolni egy szakértőnek sem, mi történik az államkasszával a Fidesz által előterjesztett jóléti programnak. De a szakértők abban egyetértenek, hogy több 100 millióba fog kerülni a csomag, amelyet a választások után nagyon könnyen egy újabb, igaz, immár megszorító csomag követhet. ami pedig Gyurcsány Ferencet illeti, az MSZP durva zsarolásnak érezte Gyurcsány „közeledését”, amelyben mindjárt az MSZP-Együtt-PMpaktum újratárgyalását, és frakcióalakításhoz elegendő számú választó- kerületi jelöld helyeikért. Végül Mesterháézy Attila MSZP-elnök szokatlanul kemény lépést választott: nyílt levelében kérdezte meg Gyurcsány Ferencet: hány jelöld helyre tart igényt a DK, és igaz-e, hogy a Gyurcsány a közös lista második helyt szeretné. Könnyen lehet, hogy Gyurcsány eltakdkázta magát, kénytelen lesz egyedül indulni. Filippov Gábor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a többségi irányban elmozdított választási rendszer következtében a 199 fősre csökkentett parlamentben e két párt akkor is a jelenleginél kisebb szerephez jutna, ha sikerülne elérnie 2010-es eredményeit. 99 százalékig biztos befutónak mindössze a Fidesz(-KDNP), az MSZP és Jobbik tekinthető. Kiszelly Zoltán az eddigihez hasonlóan négy-öt párttal számol. A jelenlegi választójogi rendszerben a korábbiaknál egyszerűbb kétharmadot szerezni a parlamentben, így a Fidesznek is van rá esélye, még a 2010-esnél rosz- szabb eredmény esetén is. Az ellenzéknek azonban a felmérések alapján nagyobb tarta- lehetnek a jelenleg pártot nem választók táborában, így egy sikeres mozgósító kampány esetén akkor is a ma vártnál kiélezettebb lehet a végeredmény, ha a kormány a helyén marad. Ugyanakkor, ha baloldal meg tudna egyezni, ezzel a választási rendszerrel, ők is kétharmadot tudnának elérni. Kétharmad híján viszont rendkívül nehéz lenne kormányozni az országot az új közjogi keretek között - nemcsak az ellenzéknek, de az új rendszert felépítő Fidesznek is. „A külhoni magyarok részéről 200-250 ezer voksot várok, ami 2-3 listás mandátum sorsát dönti el a 93-ból - mondja Kiszelly Zoltán. - A nyugaton dolgozó magyarok körében alacsonyabb aktivitást várok, ott ennek a harmadát-felét tartom reálisnak.” Filippov Gábor is egyetért ebben: a magyarországi lakhellyel nem rendelkezők csak pártlistára szavazhatnak, így nem befolyásolhatják a választások kimenetele szempontjából elsőrendű fontosságú egyéni választókerületek sorsát, így csak nagyon szoros eredmény esetén lenne érdemi hatása ezeknek a szavazatoknak. Ugyanakkor szerinte előfordulhat, hogy az újdonságból fakadó lelkesedés és amiatt, hogy először nyílik alkalom az anyaországi politikai folyamatok befolyásolására, aktívabbak lesznek a határon túliak, mint számítják. Erre utal, hogy a közelmúltban erdélyi, vajdasági és horvátországi magyar szervezetek is arról számoltak be: belső felméréseik, illetve benyomásaik alapján már most jelentősnek mondható a részvételi hajlandóság. Az elemzők szerint passzívabbak lehetnek az emberek, mint négy éve. Nem annyira a botrányos ügyek, mint inkább a valós kormányképes alternatíva hiánya és az egymással elfoglalt politikai szereplők köldöknéző stílusa rettenti el a szavazókat. KEDVEZMÉNYES HITELEK A kis- és közepes vállalkozások számára az MNB indított programot, hogy élénkítse a gazdaságot vés javítsa a foglalkoztatást. ^ lehetőségeket és mivel a kampányeszközöket korlátozták a pártok számára, aktívabbak lesznek majd a pártokat támogató „civil” szervezetek, akikre viszont ezek a szabályok nem vonatkoznak. Filippov Gábor szerint mind ellenzéki, mind kormányoldalról rendkívül offenzív és éles hangú küzdelemre számíthatunk, amely - nem utolsósorban a választói elvárásokra rezonálva - továbbra is inkább fog a másik fél démoni- zálására, mint a pozitívumokra, a saját alternatíva előnyeire koncentrálni. Kiszelly Zoltán arra számít, hogy a hagyományos eszközök, mint például a kőként megtestesítő vezető rendkívül fontos tényező a modern, perszonalizált politikában.” Kiszelly Zoltán úgy látja, Bajnai leginkább Mesterházy kihívója, míg Gyurcsány Ferenc a két másik baloldali politikussal versenyez. A jelenlegi helyzetben pedig értelmét veszítette egy esetleges kormány- főjelölti vita kérdése is, hiszen Orbán Viktor joggal dobhatja vissza a labdát: kivel is kellene leülnie a kamerák elé? A szakértők szerint a kampány újdonsága mindössze az lesz, hogy még inkább használják majd a pártok az internetes
