Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-08-25 / 32. szám

14 TJTAZAS 2013. AUGUSZTUS 25., VASÁRNAP HEH H Népszerű buszok Horvátországba közel íoo százalékos te­lítettséggel közlekednek a Volánbusz Zágrábba és Ljubljanába induló járatai. Ezeket Horvátország EU-hoz való csatlakozásával egy idő­ben indították el. A járatok a pesti Népliget pályaudvarról indulnak, és Nagykanizsa érintésével érkeznek meg Zágrábba, majd Ljubljanába csütörtökön és szombaton. Egyiptom továbbra sem biztonságos a külügyminisztérium ar­ra kéri a magyarokat, se az üdülőhelyekre, se Egyiptom más részeibe lehetőleg ne utazzanak. Azt kérik az uta­zóktól, indulás előtt töltsék ki a konzuli szolgálat hon­lapján található regisztrációs űrlapot - http://konzuliszol- galat.kormany.hu/a-regiszt- raciorol -, mert vészhelyzet­ben megkönnyíti a konzuli védelem biztosítását. Kairó - el kell kerülni a városokat. Költözik és megújul a Szigetköz Múzeum MOSONMAGYARÓVÁRRÓL a kö­zeli Máriakálnokra költözik, jövő nyáron pedig újra meg­nyit a Szigetköz Múzeum. A település egy 17,7 milliós projekt (mintegy 14 milli­ós a pályázati rész) egyik elemeként veszi át az erede­tileg a mosonmagyaróvári várpincében elhelyezett, de hosszabb ideje nem látogat­ható gyűjteményt. A tárlat egyszerre mutatja be a Mo­som- és az Öreg-Duna között elterülő térség élővilágát, halászati hagyományait, és olyan különlegességét is, mint a szigetközi arany­mosás. Fénykorát a mórok idején élte córdoba Az egykori spanyol Athénban minden kőnek történelme van Az örökké nyüzsgő Spanyol- országban üdítő kivételnek számít Córdoba, a maga kimértségével. Talán a törté­nelmi falak árasztanak fen­séges nyugalmat. Az itteniek nem sietnek sehová. Jól érzik itt magukat a turisták is. Piros Christa A legkisebb spanyol nagy­városként szokták emlegetni. Tartományi főváros és püspöki székhely, de 350 ezer fős lakos­sága és kiterjedése miatt is ha­talmasnak számít. Nagyváros - toronyépületek és modern üzletközpontok nélkül. A város több mint kétezer éves múltra tekint vissza, de fellendülése akkor kezdődött, amikor a mórok 711-ben elfog­lalták, majd az iszlám hispániai központjává tették. Az Omajjád kalifák idejében - mint egykor a görögöknek Athén - Córdoba az iszlám kultúra fellegvárát is jelentette, amelyet a kortársak a „világ díszeként” emlegettek. A város fénykorát a X. század­ban érte el, szellemi élete ekkor volt a csúcson, és ekkor virág­zott legjobban a kézművesipar is. Bőráruik a világ legjobbjá­nak számítottak, az egyik leg­finomabb, vajpuha bőr, a kor­dován azóta is a város nevét viseli. egymásnak dőlve A spa­nyolok a XIII. században fog­lalták el a várost, amely két évszázadon át a kasztíliai ki­rályok székhelye volt, később azonban csökkent jelentősége. Korunkra másfajta dicsőséget vívott ki magának: Granada mellett Spanyolország legje­lentősebb arab kori műemlék­városa. Városszerkezete ma is ugyanaz, mint a kora közép­korban. Központja akkor a Olyan, mint egy díszlet. Tartományi és püspöki székhely Córdoba, több mint kétezer éves múltat tudhat maga mögött, ez adja meg a város tartását. piac volt, körülötte keskeny ut­cácskák indultak a városkapu felé, amelyekben üzletek, mű­helyek és lakások zsúfolódtak egymás mellé. A piac mindig a főmecset közelébe települt. A lakónegyedek viszont nem terv szerint épültek, hanem ügy, ahogy a családok gyara­podtak, egymás hegyére-há- tára. Ez adja a kis-nagyváros báját, könnyű eltévedni a gir- be-gurba utcákon, az ódon há­zak között. TÁRSBÉRLET A TEMPLOMBAN A központ ma is az egykori főmecset, a Mezquita, egyben a város legfőbb látványossá­ga. Már a római korban szen­tély állt itt. Lebontása után a vízigótok templomot emeltek ugyanezen a helyen. Ezt talál­ták itt az arabok, amikor elfog­lalták a várost, és vagy fél év­századon át együtt használták a keresztényekkel. Ami ma már elképzelhetetlen lenne: az épület egyik felében mecset volt, a másik felében keresz­tény templom. Az első Omajjád-kalifa hatá­rozta el, hogy olyan mecsetet Locsolás kétszer CÓRDOBÁBAN SOKKAL több a zöld, mint Andalúzia más váro­saiban. Az árnyas belső udva­rokban, a patiókban mindenütt buja a növényzet, naponta két­szer is locsolnak. Ez a város nem olyan tarka, mint Sevilla vagy Granada. Egységes a kép: a falakat többnyire fehérre fes­tik, amihez jól illenek a kék csempék és a falakra aggatott, kék vagy sárga dísztányérok. Gourmandoknak nem ajánljuk a spanyol konyha sokkal fan- táziátlanabb és ízetlenebb, mint ahogy azt a külföldiek gondol­ják. Bóra mediterrán éghajla­ton sokféle zöldség és gyümölcs megterem, furcsa mód ezeket csak alig fogyasztják. a vendéglőben az étlapon szinte kizárólag sült hús és hal szerepel, melyeknek egyetlen fűszere a só. Hozzá általában hasábburgonyát és csak néhány szelet nyers paradicsomot meg uborkát adnak. errefelé nem kedvelik a leve­seket és a szaftos ételeket sem; a szendvicseket sem vajazzák meg, csupán 1-1 szelet sonkát vagy sajtot dugnak az apró zsemlébe. Ilyen helyen andalognijó építtet, amely felülmúl minden addigit. Ezért a keresztények templomrészét 785-ben meg­vásárolta!!), lebontatta, majd helyébe felépíttette azt a hatal­mas csarnokot, amelyen ma is Tippek, információk • megközelItéS: Madridból (350 km) autóval, autóbusszal és vonattal (utóbbi ára több­szöröse a buszénak). • nyelv: spanyol (angollal, né­mettel, franciával csak a na­gyobb szállodákban és étter­mekben lehet boldogulni). • pénznem: euró (Érdemes készpénzt is vinni, mert a bankok és a pénzváltók kirí­vóan magas költséget számí­tanak fel.) • üzletek, bankok: a nagy üz- letközpontok kivételével a bol­tok, a piacok, de még az ét­termek is tartanak sziesztát, általában délután 5-ig. A bankok csak délután 2-ig vannak nyitva. • árak: a magyarországi fö­lött, de a nyugat-európai át­lag alatt. • étkezés: szendvics, tapa, sü­temény 2-5 euró, főétel étte­remben 6-15 euró. Kávé 0,8- 1,2 euró, üdítő, sör, bor 2-3 euró. Az ásványvíz a legtöbb helyen drágább, mint az asz­tali bor. keresztül kell haladni, ha az oltárhoz vagy az imafülkéhez akarunk közelebb jutni. A keresztény hadak be­vonulása óta, azaz több mint hétszáz éve újból keresztény templom, de a Mekka felé irá­nyuló imafülkét meghagyták benne. A katedrális azóta a Mária mennybemenetele ne­vet viseli, ennek ellenére ma is mindenki Mezquitának, me­csetnek hívja. ŐRANGYALUK: RÁFAEL Córdo­ba persze nemcsak a Mezqui­ta, bár minden külföldi első útja ide vezet. Mivel a mecset­ből lett katedrális csaknem a várost átszelő folyó, a Guadal­quivir partján fekszik, már a környező utcákból is látszik a 16 lyukú híd, a Puente Roma­no. A híd valóban római kori. Mai formáját a móroktól kap­ta. A hídfőnél és a híd közepén is Ráfael arkangyal szobra lát­ható, aki a városban több he­lyütt is őrködik a lakók nyu­galma felett. Mint minden spanyol város­ban, a várat itt is Alcázarnak hívják. A hatalmas falak és tornyok nagy része a mór idők­ből származik, mint ahogy a vaskos városfal maradványai is. A várat a XIV. században a katolikus királyok részére új­jáépítették, ez később a Szent Inkvizíció székházául, majd börtönül szolgált. Az Etyeki, Balatonboglári, Zalai és Badacsonyi Borvidéken át bortúra A rákos gyermekek gyógyulását, valamint az Afrikai - Magyar Egyesület munkáját is támogatják Rajtszámos autók, csodálatos hazai borok és pálinka, jó tár­saság, finom ételek, gyönyörű tájak, ügyességi versenyek és meglepetés programok. Ez vár arra a 150 versenyzőre, aki augusztus 30-án rajthoz áll a XVIII. Magyar Borok Útja Rallye mezőnyében. Budapest­ről Zsámbék felé vezet az útjuk, hogy egyből egy játékkal indít­sák a napot. A drivingcamp Hungary tesztpályáján értékes pontokért mérhetik össze a ver­senyzők a vezetéstechnikai tu­dásukat. Majd Etyek felé veszik az irányt, és a további kb. 700 km-es út során a Balatonbog­lári, Zalai, Badacsonyi és Pan- J nonhalmi Borvidéket járják be. I Idén a versenyzők között ta-. láljuk például dr. Bárándy Pé­ter sztárügyvédet, Hajas László mesterfodrászt, Kemény Dé- nest, a férfi vízilabda-válogatott volt szövetségi kapitányát, Ki­rály Tamás és Neményi Ádám producereket. Az esemény fő­védnöke Pintér Sándor belügy­miniszter és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A Regő Kft. által szervezett autós túra jótékony célokat is szolgál. Az ünnepélyes díjátadó gálán tombolasorsolást és bor­árverést tartanak, amelynek bevételéből a rákos gyermekek gyógyulását, valamint az Afri­kai - Magyar Egyesület munká­ját támogatják. ■ f 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents