Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)
2013-08-24 / 197. szám
4 PAKSI JÁRÁS 2013. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT Lussonium. A lelőhely értékét nemcsak a sírok adják, hanem az Is, hogy egy temetőn belül majd’ mindegyik sírtípus megtalálható Gazdag volt a római korban régészet Ezzel a feltárással átírhatnak pár régi elméletet HÍRSÁV Új játékokat vettek a fácánkerti óvodába fácánkert Önerőből vásárolt az óvoda részére játékokat a fácánkerti önkormányzat - tudtuk meg Orbán Zsolt polgármestertől. Az e célra elkülönített 500 ezer forintból többek között csúszdás mászókával, hagyományos láncos, valamint mérleghintával látták el az intézménybe járó gyerkőcöket. ■ H. E. Látogatási tilalom a Gemenci-erdőben Gemenc Erdőlátogatási tilalmat rendelt el a Gemenc Zrt. szeptember 1-től szeptember 30-ig minden nap 15 óra és másnap reggel 09 között. A tilalmat a gímszarvas vadászati idényben a kiemelten balesetveszélyes vadászati tevékenység indokolja. A megjelölt időszakban a területen történő mozgáshoz a Gemenc Zrt. engedélye szükséges, tudatta a Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága. ■ 1.1. Meghosszabbították a jelentkezési határidőt Magyarország Szeptember 2-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt az idősek Ki mit tud-jára. A határokon is átívelő vetélkedőre a 60. életévüket betöltött személyek jelentkezhetnek. A két fő kategória a képző- és iparművészet valamint az előadó-művészet. Ez utóbbin belül hat alkategória van: ének, hangszeres zene, vers és próza, színpadi jelenet, tánc, egyéb. A Ki mit tud szeptemberben megyei megmérettetésekkel veszi kezdetét. Az országos elődöntőt október 21-22-én Pécsett rendezik meg. További információ: www.szime.hu ■ T. N. Magyar állampolgár lett a dévai férfi BONYHÁD AUGUSZTUS 21-én, Potápi Árpád János polgár- mester előtt a bonyhádi Városházán tett állampolgár- sági esküt Daradics Ziegf- ried Kürti. A Déván élő magyar férfi augusztus 20-án ünnepelte 46. születésnapját. ■ V. B. Száz sírt tártak fel eddig Dunakömlődön, ahol az eddigi ismeretekkel ellentétben valószínűleg nem egy apró, hanem egy jelentős, gazdag település volt a római korban. A Városi Múzeum idei ásatásai az egykori temetőre koncentrálódnak. Vida Tünde A dunakömlődi katonai tábor, Lussonium feltárása hozzávetőleg két évtizede folyik. Négy éve itt került elő egy valódi szenzációnak számító lelet, egy császárszobor lába. A Paksi Városi Múzeum munkatársai sokáig keresték a táborhoz hozzátartozó temetőt, míg nem 2009-ben eredménynyel jártak a kutatások és egy, a római kori táborral szemben lévő dombon tizenhárom, következő évben nagyjából dupla annyi késő római sírt tártak fel. Tavaly ismét régészeti szenzációt jelentő leletre, különleges sírokra bukkantak. Abban az évben közel negyven sírt sikerült kibontani, köztük három igazán különlegeset. A lelőhely értékét nemcsak ezek a sírok adják, hanem az is, hogy egy temetőn belül majd’ mindegyik sírtípus megtalálható. A szokványos földsírok mellett több, különböző, téglából épített sírokat, kövekből készült temetkező helyet is találtak a múzeum munkatársai. Különlegességnek számít az is, hogy a földsírok némelyikében megmaradtak, konzerválódtak az egykori koporsók alsó részének lenyomatai is. Ez ritkaság- számba megy, s valószínűleg a Dunakömlődön jellemző löszös talajnak köszönhető. A Paksi Városi Múzeum, bár kis múzeumnak számít, és csupán maroknyi csapata van, minden évben hetekig tartó ásatásokat folytat. Az intézmény idei feltárási programját a temetőkertre koncentrálja. Az első etap végéhez értek, szeptemberben azonban egész hónapon át folytatják a munkát. Szabó Antal régész elmondta, nagyon kevés A paksi Városi Múzeum alapelve, hogy lehetőleg minden új leletanyagot mielőbb a közönségeié tárjanak. így történt a temetővel kapcsolatban is. Idén a múzeumok éjszakájára egy olyan időszaki kiállítással jelentkeztek, amely a Dunakömlődön jellemző sírtípusokat, temetkezési szokásokat mutatja leletanyag volt a sírokban, hiszen azokat szinte kivétel nélkül kirabolták. Szerencsére háborítatlan, vagy ahogyan a régészek mondják bolygatat- lan temetkezési helyeket is sikerült találni, tavaly is, idén is egyet-egyet. Az ezekben talált tárgyakból lehet következtetni arra, hogy a sírok többsége késő római kori, azaz Krisztus utáni 300-as évekre tehető a keletkezésük. A régész hozzátette, mivel nagy számban bontottak ki rabolt temetkezési helyeket, szerteágazó ismereteket szereznek a sírrablásokról, az ásatások egyfajta érdekessége, hogy komoly sírrab- lási tipológiát tudnak felállítani, jegyezte meg félig tréfásan. Komolyra fordítva a szót elmondta, hogy sajnos arra utaló jel nincs, hogy a kősírokba kik temetkeznek, hiszen csuhé. A sajátos hangvételű tárlat nem tárlókban elhelyezett tárgyakkal, képekkel illusztrálja mindtat, a múzeum munkatársai „bevitték a temetőt” az intézményfalai közé, ahol életnagyságú sírok fogadják a látogatókat. A formabontó tárlat jövő májusig látható a múzeumban. pán egy pénzérmét hagytak a rablók az egyikben. - Ebben a két hétben az volt a fő célkitűzés, hogy meghatározzuk a temető kelet-nyugati kiterjedését. Azt ugyanis a felszíni szóródások alapján már tudjuk, hogy észak-déli irányban több száz méteres - folytatta Szabó Antal. Mint mondta, azt gondoltuk, hogy a tavalyi ásatási határnál feljebb nyugati irányban már nem bukkannak semmire, ehhez képest úgy tűnik, nagy számban folytatódnak a sírok. - Egyre inkább bizonyos, hogy rendkívül nagy kiterjedésű a temető, ahol több száz, ha nem több ezer temetkezési hely van, ami felveti a kérdést, hogy, ha ilyen nagy a sírkert, vajon milyen nagy lehetett a település, fogalmazott. Mint rámutatott, eddig mindenki úgy tartotta, hogy kis vidéki település volt Dunakömlőd helyén a római korban. Az újabb kutatások tükrében azonban egyre inkább az feltételezhető, hogy ez elég gazdag és fontos helye lehetett a római kori határvidéknek. Az a kevés, amit a sírrablók hagytak, arról árulkodnak, hogy ezek nagyon gazdag sírok voltak. - Nagyon úgy tűnik, hogy át fogunk írni ezzel a feltárással pár régi elméletet a régészetben - mondta Szabó Antal. Ezúttal a 20. század volt a tábor témája gerjen A szentendrei skanzen ismét néprajzi kutatótábort szervezett Gerjenben az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával „A falusi építészet, lakáskultúra és életmód átalakulása a 20. században” című program részeként. Az egyhetes gyűjtőmunka résztvevői a korábbi három tábor tematikáját folytatták, ami a 20. században lezajlott építészeti és életmódbeli változásokra, illetve a 20. századi magyar falu gazdasági, társadalmi és kulturális változásait meghatározó folyamatok vizsgálatára fókuszált. Az általános néprajzi építészeti felmérések mellett idén a víz felhasználásának többféle megközelítése állt a kutatás középpontjában. Ide tartozott többek közt a Duna szerepe a település életében, ami érintette mind a közlekedés, mind a halászat kérdéskörét, de készültek interjúk - az elmúlt hónapok árvízvédelmi készültségének apropóján - a korábbi vízrendezési és ár- vízvédelmi munkák témájában is. A felvett és lejegyzetelt néprajzi interjúk, valamint a tábor során készült több száz fotó is a Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárába kerül, ahol a felépítésre váró 20. századi épületegyüttes alapkutatásait gyarapítja. ■ Vida T. A szeptemberi fellépésekre készülnek dunaszentgyörgy Táncbemutatóval ért véget a Vadrózsa Népi Együttes idei tábora. Annak, hogy így zárják a nyarat, több oka is van. Egyrészt a közösségépítés, másrészt jó alkalmat ad árra, hogy felkészüljenek a szeptemberi, fellépésekben gazdag időszakra. A szüreti napokra ugyanis előszeretettel hívják az együttest, amelyben ötvenen táncolnak különböző korcsoportokban. A többség, a mostani táborban is részt vett. Tanultak új koreográfiákat is, a kicsi egy száraz szalma névre hallgatót, a nagyok nyírségi táncokat. Szót ejtettek a tánckultúráról, a folklórról is. ■ V. T. Sajátos hangvételű tárlatot hoztak létre Még a régi biztonsági övezet van érvényben Okkal bízik a dobogós helyezésben reménység Némedi Konrád kenu egyesben Sukorón remekelt a serdülők közt paks Bár már a döntés jóval korábban megszületett, az atomerőmű körül még mindig a régi biztonsági övezet van érvényben, ezzel együtt az itt lévő ingatlanokon is érvényben van az építési tilalom, ami elsősorban Csámpát érinti. Horváth Kristóf, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese azt mondta, a hivatal gyakorlatától eltér ez a késlekedés, de több hatósággal kellett együttműködniük. Szavaiból kiderült, hogy most már csak hetek kérdése és bejegyzik az új övezetet, ami jóval kisebb a korábbinál. A szakember elmondta, eddig „ultrakonzervatív” volt a szabályozás, a mérések azonban azt igazolták, hogy szükségtelen a három kilométeres átmérőjű zóna, valójában az erőmű kerítése is lehetne annak határa. A törvény azonban minimum 500 métert ír elő, így az atomerőmű, illetve a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója esetében is ennyiben határozták meg az átmérőt. Előírás, hogy az atomerőmű, illetve más létesítmények biztonsági övezete nem fedheti egymást. Az OAH geodéziai mérések alapján pontosította számítógépes nyilvántartását, ez alapján benyújtotta a szaktárcához a változás bejegyzése iránti kérelmet, amit az építési tilalmak törlése iránti kérelem beadása követ, tájékoztatott Horváth Kristóf főigazgató-helyettes. ■ V. T. dunaföldvár Idén is ott lesz az Olimpiai Reménységek Versenyén Némedi Konrád. A15 éves dunaföldvári sportoló a helybéli Magyar László Gimnázium diákja, de nem dunaföldvári, hanem dunaújvárosi sportegyesületnél kenuzik. A Duna- ferr színeiben állt rajthoz kenu egyesben Sukorón a Gyermek, Kölyök, Serdülő Magyar Bajnokságon, ahonnan két aranyéremmel tért haza: nem talált legyőzőre sem 500, sem 1000 méteren, e mellett egy ezüst és egy bronzéremmel is gazdagította éremkollekcióját. A második helyezést 200m+2000m összetettben, míg a harmadikat négyezer méteren érte el. Némedi Konrád tizenöt éves dunaföldvári sportoló Az idei Vidék Bajnokságon is remekelt Némedi Konrád, első lett 500,1000 és 4000 méteren is. Az ifjú gimnazista hat éve kötelezte el magát a kenusport mellett. Az Olimpiai Reménységek Versenyét Szegeden rendezik szeptember 13. és 15. között. A viadalra 22 ország közel ötszáz versenyzőjét várják. 108 érmet osztanak, amelyek közül remélhetőleg Némedi Konrád nyakába is kerül majd. Erre minden esélye megvan, hiszen tavaly 1000 méteren negyedik lett. Akkor korosztályában fiatalnak számított, most viszont már nem, így okkal bízik a dobogós helyezésben. ■ V. T. t A t I
