Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)
2013-08-23 / 196. szám
6 2013. AUGUSZTUS 23., PÉNTEK BELFÖLD Lassan csordogál a forgalmi adó tendenciák Az alacsony infláció veszélyezteti a költségvetési tervek alakulását Hiába nő hónapról hónapra a reálbér, a fogyasztás nem követi ezt: a tavaszi növekedés után újra csökkenésbe fordult a kiskereskedelem Egyre nagyobbra hízik az áfa bevételének elmaradása, a tavalyihoz képest csaknem 130 milliárd forinttal kevesebb folyt be. A hiány oka a szuperalacsony infláció, amelyet egyelőre sem a kamatcsökkentés, sem a reálbérek növekedése nem tud feljebb vinni. Braunmüller Lajos Az első hét hónapban csak a tervezett áfabevétel 51,7 százaléka teljesült, a beszedni tervezett forgalmi adó tehát már 126,5 milliárd forinttal marad el az előzetesen kalkulálttól - derül ki a nemzetgazdasági tárca által az államháztartás központi alrendszerének júliusi helyzetéről tegnap kiadott részletes tájékoztatóból. Az elmaradás fő oka a tervezettnél jóval kisebb infláció. Míg tavaly decemberben a kormány még 5,2 százalékos idei pénzromlással számolt - ehhez igazította a nyugdíjemelést is - a várakozások későbbi módosítása jelentősen a valóság felett van. A 2013 tavaszán az Európai Bizottságnak benyújtott magyar konvergenciaprogram már csak 3,1 százalékos inflációs előrejelzést tartalmaz éves szinten, amely továbbra is nagymértékben meghaladja az év első hét hónapjában javarészt 2 százalék körül mozgó, több hónapban az alulról közelítő ütemet. Az alacsony infláció ezzel együtt reálbérnövekedést is eredményez - derül ki a KSH által tegnap közölt kereseti adatokból is. Január és június között a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ha az időszak végét, júniust tekintjük, a növekedés még nagyobb: a hatodik hónapban bruttó 3,7, nettó 5,1 százalékkal voltak magasabbak a keresetek, mint egy évvel korábban. Mindez a stabilan alacsony szinten mozgó inflációval együtt már 2-3 százalék közötti reálbér-növekedést jelent az év eddig eltelt időszakára vetítve, és a jelek szerint várható, hogy ez az év egészében is 2 százalék körül alakulhat. A növekvő reálbérek egyelőre nem jelennek meg a kereskedelmi forgalomban. Az áprilisi és májusi fogyasztási adatok már valóban növekedést mutattak, ám a júniusi gyorsbecslés már ismét csökkenést jelez, ennek mértéke egyelőre 0,4 százalékos. „Az áprilisi és májusi bővülést az üzemanyagárak csökkenése húzta, enélkül nem volt olyan pozitív az összkép, „az európai Bizottság által át nem utalt forrásokat az állam átmenetileg többlet állampapír-finanszírozással biztosítja ” - válaszolta a Világgazdaság kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az online sajtótájékoztatóján. Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára kiemelte: bízik abban, hogy az egyeztetések lezárultával még idén sor kerülhet az Európai Bizottság által felfüggesztett átutalások teljesítésére. „Ez esetben és az első félév sincs pluszban” - értékelte a kereskedelmi forgalom alakulását lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: „A reálkeresetek azonban valóban februártól nőnek, ezért az első félévi, illetve a júniusi visszaesés valóban meglepetést jelent. Az elmúlt évek tapasztalata azonban az, hogy a fogyasztás valahol utoléri a reálkeresetek változását. Ezért azt gondolom, hogy az év egészében utolérjük a tavalyi fogyasztási szintet, amely a második félévben a felfüggesztés csak éven belüli likviditási feladatot jelent a magyar kormány számára” - fejtette ki. csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Világgazdaságnak a napokban azt mondta, szeptember elejére születhet megegyezés az ügyben a bizottság és a kormány között. A politikus szerint körülbelül 400 milliárd forint a kintlévőség azEU-s pénzek kifizetésének átmeneti befagyasztása miatt. várható kismértékű bővüléstől várható.” Látnak némi esélyt a korrekcióra a lapunk által megkérdezett elemzők is. „Varga Mihály is jelezte korábban, hogy a tervezettnél kisebb infláció kockázatot jelent a költségvetésre nézve. A legutóbbi kiigazítások egy része is azt a célt szolgálta, hogy az alacsony inflációból eredő kockázatokat ellensúlyozza” - mondta a Világgazdaságnak Jobbágy Sándor. „Az őszre tervezett újabb rezsicsökkentés tovább csökkentheti az inflációt, de AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS központi alrendszere ehhez képest július végére összesen 851,2 milliárd forintos hiányt produkált - derül ki a tegnap publikált részletes adatokból. A július havi deficit 129,5 milliárd forintra teljesült. Banai az online sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy hiány nagysága az NGM-nek nem okozott kellemetlen meglepetést, az a várakozások szerint alakult. Új intézkedések meghozatala nincs napirenden. vannak olyan hatások, amelyek növelik a pénzromlás ütemét” - tette hozzá a CIB Bank elemzője. „A lakosság költéseit erőteljesen befolyásolja az óvatosság, ami a válság óta megfigyelhető. Hiába növekednek a bérek, az óvatosság és a hiteltörlesztés visszafogja a keresletet” - vélte Jobbágy. „Az adócsökkentés nem egyformán érintette a háztartásokat, és azokban a magasabb jövedelmű szegmensekben keletkeztek plusz jövedelmek, ahol már alig volt további fogyasztási hajlandóság” - fejtette ki. Mindezek miatt idén még nem várható a fogyasztás érdemi növekedése a CIB elemzője szerint. „Nem segít az alacsony infláció a hiány tartásának szempontjából, de a jelentős tartalékok és a kiigazítások miatt tarthatónak tűnik a cél” - mondta Németh Dávid, a K$amp;H Bank vezető közgazdásza. „Sok zárolás történt, növelték a tranzakciós adót, és az önkormányzati szektor is jól teljesíthet.” Szerinte az látszódott az elmúlt hónapokban, hogy az inflációtól függő adóbevételek elmaradtak az előirányzattól, de kis javulás látszódik. Miből fizeti a kormány a befagyasztott EU-s pénzeket? Bevezetik a licenszvizsgát a szakorvosoknál jogszabály Egyelőre nem kötelező, így a jelképes intézkedéstől a betegbiztonság még nem javul Magyarországon is bevezetik a licensz-vizsgát az orvosi továbbképzésben, ám egyelőre nem kötelező jelleggel. A készülő rendeletmódosítás 13 szakorvosi licenszt sorol fel három kategóriában. A beavatkozási li- censz olyan speciális beavatkozás elvégzésére jogosítja majd fel tulajdonosát, mint amilyen például a mellkassérültek traumatológiai ellátása vagy az endoszkópos ultrahangvizsgálat. A több szakma határterületére érvényes interdiszciplináris licensz birtokában lehet majd valaki a cukorbetegekkel vagy a magas vérnyomásban szenvedőkkel foglalkozó specialista, míg, aki egy-egy szakterületen belül szeretne mélyebb, komplexebb ismereteket elsajátítani - például, mint alvás- vagy elhízás szakértő -, az specializá- ciós licenszt szerezhet. A vizsga megszerzéséhez elméleti és gyakorlati képzésen kell részt venniük az orvosoknak. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint éppen ez utóbbi az oka annak, hogy a jogszabálytervezet kompromisszumos megoldásként egyelőre nem teszi kötelezővé a licenszvizsgákat. A rendeletalkotók sem rugaszkodtak el ugyanis attól a realitástól, hogy ma a hatéves orvosegyetemi képzés után még 7-9 évbe telik, mire az orvosok Most néhány elvégzett műtét is elég a szakosodáshoz megszerzik a szakvizsgát, a li- censzképzést pedig csak ezt követően lehet elkezdeni. Ami nemcsak idő- és emberi erőforrás-igényes és költséges is, nem csupán a képzésben részt vevő, de a munkáltatója számára is, hiszen az éppen távol lévő doktort helyettesíteni kell. A kórházszövetségi elnök szerint ennek ellenére fontos előrelépés, hogy - ha most még csak lehetőségként, de - a nyugati országokhoz hasonlóan nálunk is bevezetik a licenszvizsgákat az orvostovábbképzésben. Mert bár a magyar rendszer alapvetően szakvizsgaközpontú, és sok, másutt kuriózumnak számító szakvizsEgységesítené a kormány a szociális juttatás rendszerét tervezet Mintegy 150 milliárd forintot fordít az ország évente azokra a szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, amelyekről ősztől országos nyilvántartást fognak vezetni. A tervek szerint november 15- től lép hatályba a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló törvény. A jogszabálytervezetet tegnapig lehetett véleményezni, és várhatóan szeptemberben kerül a kormány elé. A kabinet már a Széli Kál- mán-tervben is világossá tette, hogy át kívánja alakítani az állami és önkormányzati segélyezési rendszert, rendezve a „sokszor kusza viszonyokat”. Mindez egyrészt a segélyezés átrendezését, másrészt egy átlátható nyilvántartási rendszert létrehozását jelenti, amelyből pontosan megtudható, ki, honnan, milyen nagyságrendű támogatásokat kapott egy adott időszakban. Ennek lényege, hogy az időskorúak járadékáról, az aktív korúak ellátásáról - vagyis a rendszeres szociális segélyről és az úgynevezett rendelkezésre állási támogatásról -, a lakásfenntartási támogatásról, az ápolási díjról, a közgyógyellátásról és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről a jegyzők és a járási hivatalok jelentései alapján országos nyilvántartást hoznak létre. Erre a hét támogatásra évente majdnem 150 milliárd forint megy el: A legmagasabb ösz- szeget, csaknem 60 milliárd forintot a rendelkezésre állási támogatást viszi el, ebben havonta majdnem 180 ezren részesülnek. Évi mintegy 20-20 milliárd forint az ápolási díj, illetve a közgyógyellátás költsége, az előbbit csaknem 60 ezren, az utóbbit viszont 370 ezren kapják. Rendszeres szociális segélyben havonta több mint 35 ezren részesülnek, ellátásukra összesen mintegy 12 milliárd forintba kerül. Időskorúak járadékát csaknem 6 ezren kapják, ennek éves szinten 2 milliárd forint a költsége. Körülbelül 7 milliárd forintos kiadást jelent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ebben részesülnek a legtöbben, nagyjából hatszázezren. ■ H. É. gát lehet szerezni - amilyen például a gyermek-gasztroen- terológus vagy a sportorvostan -, a licenszekkel egy-egy igencsak speciális vagy nagy rutint igénylő területen szerezhet jártasságot az orvos. „Előremutató, de jelképes intézkedés, és nem jelenti a betegbiztonság javulását” - reagált a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Hiszen - mondja Dénes Tamás - továbbra is lehetséges, hogy egy általános sebész pajzsmirigyet is operáljon. Hozzátette: ahhoz, hogy a jövőben a licenszrendszer megfelelően működjön, meg kell állítani az orvos-elvándorlást. ■ Haiman Éva 0 r
