Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)

2013-08-01 / 178. szám

4 KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 2013. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK Lefelé vezet az e-útdíj a szakadék szélén A fuvarozók szerint tarthatatlan a jelenlegi irány Bányai Béla keserűen nyilatkozta, hogy négy emberétől és két kamionjától az e-útdíj jelentette többletköltség miatt kellett megválnia Sikeresen alakul a megyében a növekedési hitelprogram SZEKSZÁRD - Augusztus végé­ig gyakorlatilag elfogy a nö­vekedési hitelprogram keret­összege. Nyugodtan kijelent­hetjük, hogy a megyében na­gyon sikeres ez az akció - tá­jékoztatta lapunkat dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara elnö­ke. Mint elmondta, legjobban azok a hitelek fogytak, ame­lyek korábbi hitelek kiváltá­sát célozzák. Ezt követték sor­rendben a devizahitelek kivál­tását célzó konstrukciók, és csak a harmadik helyen áll­nak a beruházás-felújítási hi­telek, bár vélhetően ezek is el­fogynak a következő hónap végéig. A megye mikro-, kis- és közepes vállalkozásai rég­óta vártak egy olyan lehető­ségre, mint a Magyar Nemze­ti Bank monetáris tanácsa ál­tal életre hívott növekedési hi­telprogram. A szakember szerint egye­lőre még nem lehet tudni, ho­gyan érinti a hitelprogram si­keressége a megye gazdasá­gát, főleg annak tükrében, hogy a legtöbben korábbi köl- csöneik kiváltására használ­ták ezt a lehetőséget. Az ere­deti cél ugyanis az volt, hogy a gazdaság fellendüljön. Ugyan­akkor elképzelhető, hogy ép­pen a tehertől megszabadult kis- és középvállalkozások tudnak majd hosszabb távú beruházásokban gondolkodni a segítségnek köszönhetően. A megyei iparkamara informáci­ói szerint ugyanis a tíz-tizen­öt milliós beruházásokat cél­zó vállalkozásoknak is komoly esélyük van arra, hogy része­sei lehessenek a növekedési hitelprogram nyújtotta lehető­ségeknek, tette hozzá dr. Fis­cher Sándor. ■ Venter M. Dr. Fischer Sándor kamarai elnök Időszerű volt a használat alapú útdíj bevezetése ha­zánkban, de a mértéke és az, hogy tesztelés nélkül kény­szerítettek rá egy pontatlan rendszert a fuvarozókra, nem tartható - véli Bányai Béla, a Generál-Insped Kft. ügyvezető igazgatója. Vízin Balázs bonyhád Fontos bevezetni, de nem ilyen formában. Nem lett tesztelve. Magas a költsége. Iszo­nyatos káosz uralkodik a szektor­ban emiatt. Nem ellenőrizhető a tényleges felhasználás. Az erre a célra üzembe helyezett elekt­ronikus rendszerek a mai napig hibásan működnek. Bányai Béla tapasztalatait alapul véve kapás­ból ezeket sorolta, amikor a júli­us l-jétől bevezetett elektronikus- Ml ÚGY TUDTUK előteremteni az útdíj költségeit, hogy a 31 járművet számláló gépparkunk­ból két kamiont eladtunk, de sajnos ezzel négy munkahely is megszűnt - emelte ki Bányai Béla. A cégvezető hangsúlyozta, ez a módszer nem tartható a végtelenségig, előbb-utóbb el­fogynak a tartalékaik. Emellett útdíjról kérdeztük. A nemzetkö­zi fuvarozással foglalkozó Gene- rál-Insped Kft. ügyvezető-igaz­gatója hangsúlyozta, nem volt felkészülve a szakma egy ilyen mértékű teherre. - A mai napig kaotikus állapotok uralkodnak emiatt. Nem működnek megfele­lően a rendszerek. Pontatlanok: volt olyan, hogy duplán szám­lázott, vagy tévesen figyelmez­tetett arra, hogy nem váltottuk meg, közben ennek ellenkezője volt igaz, egyszóval sürgősen át kellene dolgozni az egészet - vé­lekedett a régió egyik meghatá­rozó fuvarozó cégének vezetője. Bányai Béla az autópályákon és a főutakon fizetendő díjak köz­ti különbséget is aggályosnak ne­vezte. Azt mondta, azzal, hogy az autópályák használatáért lénye­gesen - kilométerenként több tíz forinttal - magasabb díjat kell fi­zetni a főutakhoz képest, háttér­be szorul az a cél, hogy teher­elhalasztotta a járműpark fel­újítását, amely ugyancsak fon­tos lenne, hiszen csak korszerű kamionokkal tudnak versenyké­pesek lenni Európában. Abban bízik, hogy a fuvarozók érdek- képviseleti szervei határozott lépéseket tesznek a változtatás érdekében, különben sok vállal­kozás kerül a szakadék szélére. mentesítsék a főutakat és elke­rüljék a településeket. Szerinte az is igazságtalan, hogy a rend­szer nem támogatja a környezet­re kevésbé szennyező autók üze­meltetését. Ezt példázza, hogy az Euro 3-as motorokkal műkö­dő járművek után ugyanannyi e-útdíjat kell fizetni, mint a klí- mabarátabb öt-, vagy a hatosok­nál. A főbb problémák közé so­rolta továbbá, hogy a fuvarozók nem tudják lehívni - mert még nem jelent meg - a kocsinként járó egymillió forintos kedvező hitelt, amelyet a kormány meg­ígért számukra az e-útdíj fizeté­sére. Bányai Béla úgy fogalma­zott, ez egy fontos mentőöv len­ne számukra, mert az úthaszná­lati díjat előre kell rendezni. - A fuvarozásban 60 nap az átlagos fizetési határidő. A mi esetünk­ben 5 millió forintot jelent havon­ta az útdíj, de amire kiegyenlíti a megrendelő a szállítási számlát, addigra már 10-12 millió forin­tot kell megelőlegeznünk, hiszen a fizetési határidőig folyamato­san mennek a kamionjaink. Ezt az előfinanszírozást nagyon sok cég - főleg a belföldre fuvarozók, amelyek már amúgy is nyomott árakon dolgoznak - nem tudja felvállalni. Őket érinti leginkább az e-útdíj bevezetése. Hiszen ed­dig fizettek egy közel 180 ezer fo­rintos éves átalányt, amiért hasz­nálhatták a magyar utakat. Az új rendszerben ugyanezért mint­egy 6 milliót kell előteremtsenek. Hozzáfűzte, azt szeretnék el­érni, hogy a szektorban dolgo­zóknál csökkentse az iparűzé­si- és a súlyadót a kormány, ne tegyen ekkora különbséget a fő­úton, illetve az autópályán törté­nő szállítási díj között, ösztönöz­ze a vállalkozókat környezetkí­mélő járművek használatára, és legyen lehívható a beharango­zott kedvező hitel. Aszály sújtja és moly gyötri a kukoricát, védekezni kellene- Kis haladékot kapott a ku­korica a túléléshez a kedd haj­nalban lehullott esővel, ám saj­nos ez olyan kis mennyisé­gű volt - és nem is minden­hol esett hogy lényegesen nem változtatott a növény hely­zetén - mondta Csike György, Tamási környéki mezőgazda- sági vállalkozó, aki egyben a megyei agrárkamara alelnö- ke. Az ültetvényeken jól látha­tó, hogy a növény alsó 2-3 le­vele elszáradt, ami azt jelenti, hogy felsült. Az a gazdálkodó, aki korán vetett és korai faj­tát is választott, az most köny- nyebb helyzetben van, hiszen július elejéig, a vegetációs idő­szakban még megfelelő meny- nyiségű vízhez juthatott a ku­koricája. Ezeken a táblákon a csövek már kialakultak, legfel­jebb a szemek nem teltek még ki. A későn vetett, kései fajtát választó termelők viszont most azon idegeskedhetnek, hogy egyáltalán köt-e a növény, lesz-e rajta cső, vagy silónak ■ A nagy hőség és a szárazság miatt újból fenyeget az aflatoxinos fertőzés vágja le a kukorica szárát. Tolna megyében idén is 110 ezer hektáron vetettek tenge­rit, ennek a vetésterülete a leg­nagyobb. A megye kiváló mi­nőségű talaját a kukorica na­gyon szereti, és ha mód van rá, meg is hálálja. Az idei év azon­ban sajnos nagyon kezd ha­sonlítani a tavalyihoz, amikor a nagy meleg és a szárazság miatt az aflatoxinos kukorica okozott gondot a tejtermelők­nek. Dr. Vörös Géza, a megyei kormányhivatal növényvédel­mi igazgatója elmondta, aki te­heti az védekezzen, mert a ku­koricamoly második nemzedé­kének a rajzása megkezdődött. A csőbe befurakodó hernyók segítenek abban, hogy a mér­gező anyagokat termelő gom­bák elszaporodjanak, melyek az aflatoxin fertőzéshez vezet­nek. Kérdés, hogy a gazdák köl- tenek-e újabb permetezésre, hiszen egyelőre nem tudják, mennyit adnak majd a felvá­sárlók egy tonna kukoricáért. Jelenleg ugyanis még nincse­nek hivatalos árak. ■ M. I. A Generál-Insped Kft. nettó árilevételének alakulása (forint) FORRÁS: GENERÁL-INSPED KFT. Sok fuvarozó kerülhet a szakadék szélére Érdemes több lábon állni a vendéglátásban érdekelteknek is tapasztalat Nem igazán van pénzük az embereknek arra, hogy legalább havonta egyszer étterembe járjanak szekszárd A vendéglátásban is a túlélés elengedhetetlen feltéte­le a több lábon állás, derült ki a szekszárdi Mangó étterem veze­tőjének, Törő Nikolettnek a sza­vaiból, aki a tulajdonos kft. ügy­vezetője is. A menüzés mellett á- la carte étkeztetéssel is foglalkoz­nak, hanem vállalnak rendezvé­nyeket, kitelepülést is. - Ennek köszönhető, hogy még mindig talpon vagyunk - fogalmazott az üzletvezető. Ebből következően a munkaidejük hétfőtől vasárna­pig tart. - A vendéglátás termé­szetéből adódik, hogy amikor mások kikapcsolódnak, mi ak­kor dolgozunk - fűzte hozzá. Négy szakácsot és három pin­cért alkalmaz a Horváth-Cate­ring Kft., ezen kívül körülbe­lül húsz szakács és pincér ta­nulót foglalkoztatnak szakkö­zépiskolából, szakiskolából és a KISOSZ-nál tanuló tanfolyamo­sok közül. A kötelező szakmai gyakorlatot is náluk töltik a fia­talok. A belső vendégtér 60 fős, ehhez jön tavasztól őszig a 30- 40 személyes terasz. A fogyasztói igényeket firtató kérdésre elmondta az üzletveze­tő, hogy a vendégek a tradicio­nális ételeket keresik. A rántott húsok szinte minden mennyi­ségben eladhatók. Ugyanakkor speciális igényeket is igyekez­nek kielégíteni. Havonta egy­szer borvacsorát szerveznek, s ezen alkalmakkor a négy fogá­Naponta tizenegy órát tart nyitva a szekszárdi Mangó Étterem sós menüsorhoz ötféle bort kí­nálnak az arra a hónapra kivá­lasztott termelőtől. Érdekesség, hogy az utóbbi másfél évben megnőtt a borfogyasztás. A fo­lyó borok közül elsősorban a ro­zét keresik a vendégek, ezt kö­vetik a testes vörösek. Szépen ível felfelé a palackos szekszár­di borok forgalma is. Csak szek­szárdi bort tartanak. Fontos számukra a Szép-kártya - an­nak ellenére, hogy használata a déli órákban lelassítja az érke- zetést -, mert a menüzők mint­egy 70 százaléka azzal fizet. De vannak olyanok is, akik össze­gyűjtik rajta a havonta érkező pénzt, és ezzel fizetnek például a ballagáskor. ■ 1.1. A vendéglátóhelyek számának alakulása Tolna megyében 2012. június: munkahelyi és közétkeztetést végző: 144 2012. december: összesen: 1096 munkahelyi és közétkeztetést végző: 139 FORRÁS: KSH fi * I

Next

/
Thumbnails
Contents