Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)
2013-08-21 / 194. szám
2 2013. AUGUSZTUS 21., SZERDA KÖRKÉP Nem sikerült magukkal vinni, de a táskát levágták róla nak Három férfi erőszakkal próbált meg betuszkolni egy nőt az autójukba Nakon. A fiatal férfiak szombaton 19 óra tájban jelentek meg a családi ház udvarán, ahonnan az ott vendégeskedő nőt, egyikük korábbi élettársát, megpróbálták erőszakkal autójukba tuszkolni. A nő ellenállt, de a dulakodás közben az egyik férfi késsel levágta és magához vette a sértett övtáskáját, benne iratokkal és húszezer forinttal. A rendőrök még aznap éjjel elfogták őket. A 24 éves kercseligeti Cs. Róbert ellen rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, a másik két feltételezett tettessel, a 20 éves, kercseligeti Cs. Zsolttal és a fiatalkorú 0. N. A. kercseligeti lakossal szemben személyi szabadság megsértése bűntett és könnyű testi sértés vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a dombóvári kapitányság - tájékoztatott Steinbach Zsolt rendőrségi sajtóreferens. ■ Dudaszó leplezte le az autótolvajokat tamási Lopott autóval szeretett volna hazajutni két fürgedi fiatal Tamásiból. Ám miközben a kocsit próbálták beindítani, megszólalt a duda. Hamar rendőrkézre kerültek - számolt be Stein- bach Zsblt Megyei rendőftfegi sajtóreferens. Autója dudájának hangjára ébredt egy tamási férfi augusztus 17-én hajnali négy óra körül. Az utcára szaladva látta, hogy valaki a kocsijában matat, majd őt észrevéve elszalad. A tulajdonos a tolvaj után futott, a közben a helyszínre érkező rendőrök elfogták a feltételezett tettest. A Tamási Rendőrkapitányság munkatársai gyanúsítottként hallgatták ki a fiatalkorú L. R. fürgedi lakost. Kiderült, barátjával, a 19 éves fürgedi 0. Jánossal próbálták meg ellopni az autót, amit egyszer sikerült is beindítaniuk, de miközben a kábelekkel matattak, többször is megszólalt a duda. A két fiatalember az autólopási kísérlet előtt másik két autóból egy autórádiót és egy távvezérlőt vitt el. ■ Egy ünnep margójára ünnepelt az ország, lerótta tiszteletét szent királya, az állam alapítója előtt. Bizonyára sokaknak eszébe jutott, hogy ha nem lett volna István királyunk, akkor most nem tartanánk ünnepet, nem lenne kinek hálát adni. István nagyságát mutatja, hogy fel merte vállalni a konfliktust a százfelé húzó törzsek vezetőivel, mert jól látta, hogy ha nem egy irányba tart a szekér, akkor itt nem hogy ország nem lesz, de egy idő után már nép sem. Vállalta az áldozatot, hogy sokak nemtetszését vonja magára, de tette amit kellett, hogy nép lehessünk, hogy a népnek országa legyen, és ez az ország Európához tartozzon. S a kis magyar nemzet máig fennmaradt, ellentétben sok nagy néppel, amelyek képtelenek voltak az alkalmazkodásra, és nyom nélkül tűntek el a történelem süllyesztőjében. Lehet, hogy kortársai közül kevesen látták át István tetteinek jelentőségét, de mi tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy nélküle talán a nevünkre sem emlékeznének Európában. szent István király nagysága előtt tiszteleg a jelen, áhV; több mint ezeréves testamentumának betartása már nem megy olyan könnyen. Mert a ma embere gyakran megfeledkezik azokról az intelmekről, amelyeket a nagy király tett. Mai kifejezéssel élve azt mondanánk, hogy óva intett a kirekesztő magatartástól. Azt mondta, származástól, vallástól, világnézettől függetlenül tisztelni kell az embert. Mert ahogy intelmeiben áll: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. MÉLTÁN LEHETÜNK büszkék Szent István királyra, mi, magyarok. Mindazok, akik ezt az országos vallják hazájuknak, származástól, vallástól és világnézettől függetlenül. Pénzügyek gyerekszemmel zsebpénz Családi támogatás és nevelési eszköz is lehet egyben dél-dunántül Havi négyezer forinttal gazdálkodnak a mai 8-14 év közötti gyerekek. Egy átlagos magyar általános iskolás havi 1-2 ezer forintot tud megtakarítani, ám nem mindegy, milyen szülői útmutatást kap hozzá. Kaszás Endre A diákok legfontosabb forrása a zsebpénz, az ajándékba kapott pénz és a munkából származó bevétel. Ezekből évi 32 milliárd forint összeggel gazdálkodik a magyar általános iskolás korosztály, derül ki a TakarékPont hálózat kutatásaiból, valamint Marián Béla szociológus elemzéséből. Azonban míg ennek az összegnek az elköltésére leginkább a szülői támogatás van hatással, a kutatásból az is kiderült, hogy a felnőttek többsége maga is segítségre szorul abban, hogyan tudja a legtudatosabban segíteni gyermekei pénzügyi szocializációját. Egy öt évvel ezelőtt készült felmérés még azt mutatta, hogy a 8-14 évesek havonta átlagosan 3300 forintot kapnak. Hasonlóan a zsebpénzből gazdálkodók arányához, nőtt azok száma is, akik a házimunkáért pénzt kapnak, valamint egyre többen vállalnak serdülőkorukban munkát. így biztosan állítható, hogy ma Magyarországon a 8-14 éves korcsoport egészét tekintve havi 4000 forint körüli átlag zsebpénzt' kapnak á'gyerekek, amiből mintegy havi 1-2 ezer forintot tudnak és akarnak megtakarítani. A mai fiatalok és gyerekek megtakarítási motivációi élethelyzetenként és korosztályonként változóak. A serdülőkorúak és az egyetemisták a takarékoskodást alapvető eszköznek tartják ahhoz, hogy megvalósíthassák céljaikat. A TakarékPont kutatásaiból kiderült, hogy a 14-30 év közötti korosztály 84 százalékának van megtakarítása, miután félretesz valamekkora összeget. Továbbá egy-egy jól meghatározott cél érdekében kétharmaduk akár fél évig vagy annál tovább is hajlandó lenne gyűjtögetni. Megtakarítási célok között említették a nyelvvizsgaköltségeket és a jogosítvány megszerzését. Meghatározó a felnőttek mintája A MEGKÉRDEZETT SZOCÍOlÓgUS szerint a zsebpénz nemcsak a gyerek életének finanszírozásáról szól, hanem fontos nevelési eszköz is egyben. A szülői viselkedésminta, valamint a támogatás - például a kiadások és bevételek nyilvántartásának vezetésére nevelés, a megtakarításra való ösztönzés - befolyásolják a fiatalok fogékonyságát. Azok a gyerekek, akik kapnak ilyen jellegű támogatást a szüleiktől, jobban kontrollálják kiadásaikat, előtérbe helyezik a gyűjtögetést a pénzköltéssel szemben, jövő- orientáltak, tudatosabbak, és több a megtakarításuk. Az általános iskolások pénzköltési szokásait befolyásolja, hogy a szülők, nagyszülők nem csak adják a zsebpénzt, hanem sok esetben kontrollálják is annak felhasználását. A kutatások azt bizonyítják, hogy ennek az ellenőrző szerepnek nagyobb súlya van a pénzügyi nevelésnek, mint magának a zsebpénznek. A szülők zsebpénzről alkotott elképzelése fontos szerepet játszik, és ezen elvek alkalmazása a nevelési gyakorlatban szorosan összefügg a gyerekek pénzköltési szokásaival. Éppen ezért fontos, hogy milyen mintát adnak a felnőttek a gyerekek számára. Jó módszer a feltételhez kötés, például a zsebpénz és a házimunka, a segítés szerepének összekötése. Robogóra, fesztiválra A GYEREKEK és a fiatalok elsősorban közvetlen fogyasztási célok érdekében hajlandóak takarékoskodni, például valamilyen értékesebb műszaki cikk - okostelefon, iPhone, iPad, laptop, fényképezőgép - megvásárlása érdekében, vagy egy utazásra, nyaralásra, esetleg a manapság egyre elterjedtebb fesztiválozásra. A megfigyelt gyakorlat szerint a 14-18 éves korosztályt egyelőre kevésbé foglalkoztatják az élet olyan „nagyobb” dolgai, mint például a lakáscélú előtakaré- kosság, ugyanakkor a nagykorúság felé haladva már megjelennek olyan célok, mint a jogosítványra vagy robogóra gyűjtés. Már nem malac, de persely: sok gyerek félreteszi a hetente, havonta kapott zsebpénzt id A d , ' limn tnA' 'fii mQ •'ih JEGYZET Őrült ötlet felnőtt pesztrával mehetnének bulizni a fiatalok korlátA Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia szerint jó lenne, ha a kiskorúakat kísérővel engednék be - Máshol nincs ilyen Budapest A hamarosan a kormány elé kerülő - tehát még nem elfogadott -, most elkészült Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia egyik javaslata szerint a fiatalok alkohol- és kábítószer-fogyasztásának visszaszorítása érdekében meg kell vizsgálni, hogy miképpen alkotható olyan jogszabály, hogy a szórakozóhelyek a 18 év alatti fiatalokat felnőtt kísérő nélkül ne fogadhassák a szórakozóhelyek. Az elképzelés további részletei egyelőre nem ismertek, nem tudni, az esetleges korlátozást miképpen valósítanák meg, és főképpen hogyan ellenőriznék: így többek között nem világos, kik jöhetnének szóba felnőtt kísérő gyanánt, esetleg csak családtagok vagy mások is. Az mindenesetre bizonyos, hogy a fiatalok körében kedvelt szórakozóhelyek közönségük jelentős részét elveszíthetnék, ha valóban születne ilyen szabályozás. Egy ilyen jogszabály mindenesetre egyedülálló lenne, ugyanis hasonló tudomásunk szerint sehol nincs a világon - s szakértők szerint kérdés, hogy kiállná-e az alkotmányosság próbáját. Az egri önkormányzat néhány éve próbálkozott hasonlóval, ott a 14-16 év közötti tinédzsereknek csak nagykorúak felügyeÉrdekes lesz, amikor a szülők is ott ülnek majd a diszkóban létével tették volna lehetővé, hogy 24 óra után szórakozóhelyen vagy közterületen tartózkodjanak. A rendeletből végül is az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vétója miatt nem lett semmi, az általa abszurdnak nevezett szabályozás törvényi felhatalmazás nélkül avatkozott volna be a gyermekek és szülők alapjogainak gyakorlásába. Az egri terveket még a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet is ellenezte, mondván, sokkal rosszabb lenne, ha a szórakozóhelyekről kiszoruló fiatalok illegális körülmények között folytatnák ugyanazt a tevékenységet. ■ M. B. Terjed a rohamivás JELENTŐSEN MEGVÁLTOZOTT« fiatalok szórakozási kultúrája az elmúlt években - erre a következtetésre jutott az Országos Kriminológiai Intézet kutatása. A felmérésben a megkérdezett középiskolások csupán 12 százaléka mondta, hogy sosem jár éjszakai helyekre, ötö- dük minden hétvégén bulizik valahol. A fiatalok 4 százaléka válaszolta, hogy sose iszik alkoholt. 74 százalékuk minden alkalommal. A kutatók szerint terjed a rohamivás is, amikor egy-két óra alatt szinte az eszméletvesztésig issza magát valaki.
