Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)

2013-08-17 / 192. szám

2 2013. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT KÖRKÉP JEGYZET d É MÉSZÁROS B. ENDRE Rezegjen az a dinnye! emlékszem, a kis viharsarki faluban, ahol a vakációimat töltöttem a nagyszüleim- nél, két nagy esemény volt mindig. Ha csengetve jött a fagyis autó, meg amikor dinnyét kínáltak lovas ko­csiról. Olyankor nagy volt a csődület, s mindenkinek volt valami fortélya, hogy a legérettebb gyümölcsre rátaláljon. Ki a kopogtatásra esküdött: a dinnyének rezeg­nie kell, mondta nagyapám, mert ha kong, akkor túlérett, ha meg tompa a hangja, ak­kor éretlen. a sárga foltja mindent el­árul, szállt vele vitába a nagyi, mert az jelzi, hogy sokat volt a napon. A szom­szédunknak meg az volt a trükkje, hogy léket kért, de soha sem hasíttatta fel a dinnyét. Ha nyúlt a késért az eladó, már vette is a ki­szemelt darabot, ha azonban magyarázkodott, hogy miért nem lékeli meg, akkor szó nélkül odébbállt. nos, napjainkban nem a hangja, a színe a kulcsszó, a lékelés sem jön be, mert azt tisztiorvosi hivatkozás­sal csípőből visszautasítják. Ehelyett a csodajelző, a „vajszlói mézédes” ott virít minden standon, Soprontól Nyíregyházáig. Nincs ezen semmi meglepő, a piacon minden hagyma makói, s minden paprika szegedi vagy kalocsai. Dinnye, aki nem használja ki a befutott reklámszlogeneket. Mind­emellett akad azért egy nagyon egyszerű és biztos megoldás. Én például min­dig ugyanattól az öreg bácsi­tól vásárolok, akinél tíz éve lédús, cukros, piros belű fi­nomságot kaptam. Ő ugyan­azon a pulton kínálja vajszlói mézédeseit, s messziről kö­szöntjük egymást, a családi változásokat is megbeszélve. Még az is lehet, hogy nap mint nap Baja környékéről érkezik, nekem mégis édes a szám minden így beszer­zett dinnyefalattól. Ennyi vajszlói dinnye nincs gyümölcs Csúcsminőség a hazaiból csak a következő napoktól várható baranya-tolna Néhány hete kapható a piacon a magyar dinnye, de az idei termés egyelőre nem arat osztatlan sikert, sokan panaszkodnak. A következő napokban azon­ban kiemelkedő minőségűe­ket kezdhetnek árulni. Babos Attila Vajszlói mézédes. Sellyéi méz­édes. Az évtizedekkel korábban a baranyai, ormánsági termelők által kitalált szlogennek a diny- nyekedveló'k közt olyan reklám­értéke lett, hogy Baranyában szinte mindenütt, de nem egy he­lyen még Tolnában, sőt más me­gyékben is ezt írják ki az árusok. Ormánsági termelők viszont azt mondták, sok helyre szállí­tanak, de ilyen sokra azért nem. Eleve lecsökkent a dinnyeter­mesztők száma, s az idei termés átlag alatti volt, miközben expor­tálnak is. Az ormánsági őstermelők biz­tosra veszik, hogy több helyen nem sellyei vagy vajszlói dinnyét árulnak a kiírás ellenére sem. Külföldi már nincs a piacon, de gyanújuk szerint az Alföldről hoznak olcsóbbat. Mindemellett eddig az idei hazai görögdinnye nem aratott osztatlan sikert Több levelet, te­lefont kaptunk arról, hogy még az átlagosan elvárható jó minő­séget sem kapták meg sokszor, s olyan dinnyékbe futottak bele, amelyeket legszívesebben kidob­tak volna. A kritikát a termelők vérmér­séklettől függően fogadták, de volt, aki elismerte, hogy nagyon kellett figyelniük a termesztés­re, arra, hogy vállalható minő­séget adhassanak. Az időjárás ugyanis egyáltalán nem kedve­zett tavasszal, és nyár elején a dinnyének, amely egy meleg ég­övi növény, víz- és napigényes, s persze kiváló számára az or­mánsági homokos-löszös talaj, de ha a termelő nem tette oda magát, akár Vajszlóról és Sellyé­ről is kikerülhet olyan dinnye, amelyből nem kérünk egy újabb szeletet. A napokban aratott ormánsági dinnye azonban csúcsminőségű, mondják, mert az elmúlt hetek időjárásában „megkötött” gyü­mölcs a legideálisabb körülmé­nyek közt érhetett. Ez a dinnye például kiváló minőségű, de nem minden „vajszlói mézédes” vajszlói mézédes Tápoldat nélkül nem lesz mézédes az ormánsági sem A GÖRÖGDINNYE kilóját 80-90 forinttól árusítják. Volt olyan bódé, ahol a kiválasztott nagy dinnye ára a kiírtnál magasabb volt. Mondván, az ár a legol­csóbbra vonatkozik, s a kiseb­bek minősége nem olyan, mint a legízesebbnek tartott hatal­masoké. Régen mindenesetre a nagyobb dinnye ára kedvezőbb volt kilónként, épp azért, hogy kelendőbb legyen. Az viszont biztos, hogy az egyik legjobb ízű, amit tegnap megkóstol­tunk, a nagy dinnyéből szárma­zó szelet volt. S az is, hogy vet­tünk ehetetlent is, amit pedig az árus nagyon ajánlott, és ma­ga választott ki nekünk. A gondos termelők az elmon­dások szerint a kisebb példá­nyokból is kihozzák a maximu­mot, de íze a dinnyének csu­pán az esőtől és a locsolástól nem lesz. Különösebben az érés utolsó harmadában kell káliumdús tápoldattal kezelni, a napsütés és a föld mellett ez ad hozzá a legtöbbet az ízé­hez, különben a dinnye vizes lesz. az ormánsági termelők közt volt olyan, aki azt mondta, sa­ját maga árusít, bejáratott ügyfélköre van, mégsem biz­tos, hogy folytatja jövőre. Az időjárás miatt ugyanis elszáll­hat az éVes haszon, ráadásul nehéz megbízható munkaerőt találni Vajszló környékén, már­pedig e munkához az elenged­hetetlen. Kopogtatás, rácsapás sokféle praktika létezik arra, hogyan állapítható mega diny- nye minősége. Ezek korábban is léteztek, de nagyobb a jelentősé­gük azóta, hogy az uniós szabá­lyok miatt a lékelés gyakorlati­lag tilos. KOCOGTATÁS, KOPOGTATÁS mel­lett a legbiztosabb, ha egyik te­nyerünkbe vesszük a gyümöl­csöt, és a másikkal rácsapunk, ellenőrizve, remegős-e, avagy zömök, kemény. A hozzáértőka kissé remegősei ajánlják. azt viszont egy átlagos fo­gyasztó nemigen tudja ellen­őrizni, honnan származik egy adott dinnye. Több helyen kér­dezősködtünk, termelői igazol­ványt sehol sem mutattak, csak állították, hogy ők a gazdák. Készül a magyarok kenyere, tolnai gazdák is küldtek hozzá búzát TOLNA MEGYE A Nemzeti Agrár- gazdasági Kamara megyei igazgatóságainak közreműködé­sével a tavalyi mennyiség több mint háromszorosa, mintegy 77 tonna búza gyűlt össze a magyarok kenyeréhez. A Tolna megyei gazdák két tonna kiváló minőségű új búzát adtak a ma­gyarok kenyerébe. Három gyűj­tőpontot jelöltek ki, Pakson 650, Tamásiban 600, Szekszárdon 710 kiló búzát hordtak össze a gazdálkodók. Az összeöntés ün­nepét augusztus 17-én, a mohá­csi Szent Miklós Vízimalomnál tartják, ahol a begyűjtött búzát megőrlik. A lisztből Pécsvá- radon sütik meg a nemzet ke­nyerét, illetve azt az 5 ezer kis cipót, amelyeket jótékony céllal osztanak szét Pécsett augusztus 20-án. A liszt legnagyobb részét idén is a Böjté Csaba vezette Dé­vai Szent Ferenc Alapítványnak juttatják el a szervezők, amely­ből a gyermekotthonok lakói­nak készítenek ételeket. ■ M. I. Javaslatokat vár a város kitüntetésekre Paks Javaslatokat vár a képvise­lő-testület városi kitüntetések adományozására. Pro Űrbe Em­lékéremmel azok jutalmazha­tók, akik kiemelkedő, áldozatos munkájukkal, jelentős közéleti tevékenységükkel elősegítették Paks gyarapodását, hírnevének öregbítését. Paks Város Dísz­polgára cím olyan személynek adományozható, akinek a tevé­kenysége országos, esetleg nem­zetközi szinten is ismert, paksi kötődésű, vagy munkássága nagy hatást gyakorolt Paks fej­lődésére. A Segítő Kéz kitünte­tést olyan személy elismerésére, akik munkájukkal jelentős mér­tékben hozzájárultak a város szociális és gyermekjóléti ellá­tásának javításához. A kitünte­tendő személyekre - esetenként közösségekre - javaslatot tehet minden paksi lakos, minden paksi székhelyű jogi személy és szervezet az első két esetben szeptember 10-ig, a Segítő Kéz kitüntetésnél 13-ig. Az előbbie­ket október 23-án, utóbbiakat november 12-én adják át. ■ V. T. Bonyolódó takszövügy: még sok a megválaszolatlan kérdés bizonytalansága tagok reakciója a működőképességet befolyásolhatja - Egy ideje nem növekszik a betéti állomány BARANYA-TOLNA Az Ügyfelek részére, de még a dolgozóknak sem jelenthet közvetlen kocká­zatot a takarékszövetkezetek tervezett integrációja, az állami szerepvállalás belépése. Az egyértelmű kormányzati kinyilatkozás ellenére azonban számos, ma még tisztázatlan, illetőleg nem megválaszolható kérdést vet fel a pénzügyi szö­vetkezeteket tömörítő Takarék­bank állami irányítás alá vé­tele. Mivel a dél-dunántúli ré­gióban nagy hagyománya van a takarékszövetkezeti mozga­lomnak, nem véletlen, hogy a bizonytalanságból fakadó kér­dések élénken foglalkoztatják a közvéleményt.- A legfontosabb dolog, hogy az állami szerepvállalás mi­lyen mértékben szűkíti a 150 éve eredményesen működő, de­centralizál hazai takarékszö­vetkezeti rendszer önállóságát. A központosítás, a fő tulajdonos állam által kinevezett új vezetés ugyanis a végét jelentheti a he­lyi igényekhez, adottságokhoz alkalmazkodó helyi gazdálko­dásnak. Ide tartozik az is, hogy az új felállásban a tagság szere­pe ugyancsak korlátozott lesz az árazás, a nyereségképzés, illetőleg az osztalék meghatáro­zásában. Ez minden szövetkeze­ti tagot érzékenyen érinthet, de különösen azokat, akik nagyobb összegekkel - adott esetben tíz­Az ügyfelek számára nem jelent közvetlen kockázatot az Integráció milliós nagyságrendben - vál­laltak szerepet - vélekedik dr. Kiss György, a Takarékszövetke­zetek Dél-Dunántúli Szövetségé­nek vezetője, a PTE oktatója. A lapunk által megkeresett szakember szerint az ügy körüli bizonytalanságban valós kocká­zatot jelent, hogy a tagok kilép­nek, és mivel viszik befektetett tőkéjüket, a kivonás a takarék­szövetkezeti rendszer működé­sét is veszélyezteti. Dr. Kiss György szerint pá­nikról nem lehet beszélni, a kivárás azonban már megfi­gyelhető, ahogy az is, hogy egy ideje nem növekednek a betéti állományok, az ügyfelek más konstrukciókat keresnek. Mi történt eddig? 1. a gyorsan megalkotótt jogsza­bály rendelkezése szerint a taka­rékok megszavazták az integ­rációhoz való csatlakozást. 2. a szövetkezeteknek taggyű­léseiken kell megszavazniuk a központilag kiadott alapsza­bályt. 3. a takarékban augusztus 27- én esedékes közgyűlésén szavaz­nak az egységes alapszabályról, ami már a szervezet és a műkö­dés részleteiről is szól. 4. időközben az ombudszman- hoz, illetve az Alkotmánybíróság­hoz fordulva indult jogorvoslat. Több helyen aláírásgyűjtést is indítványoztak. t i l t

Next

/
Thumbnails
Contents