Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)
2013-08-14 / 189. szám
Felsőoktatás: 170-180 milliárd forint kellene jövőre 170-180 milliárd forint állami támogatásra van szükség a felsőoktatásban - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden. Klinghammer István közölte, jövőre húsz ponttal magasabb lesz a jelenlegi 240-es felvételi határ. ■ MTI Sztrájkbizottság alakult a BKV-nál KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI Vitát kezdeményezett és sztrájk- bizottságot alakított kedden a BKV-nál működő két szak- szervezet. A lépésről levélben tájékoztatták a szak- szervezetek Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját. Azért kezdeményezik a vitát, mert az érdekképviseletek információja szerint a BKV-nál csoportos létszámleépítésre készül. ■ MTI Koraszülöttek halála: az NNI is nyomoz vizsgálja a Borsod megyei koraszülött csecsemők halálának ügyét a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata kedden. Nyolc koraszülött csecsemő augusztus 5. és 10. között halt meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban a koraszülötteket ellátó osztályán. Orbán Viktor miniszter- elnök hétfőn rendkívüli vizsgálatot rendelt el az intézményben. ■ MTI Lemondott a Rusnok-kormány jirí rusnok cseh kormányfő kedden a várakozásoknak megfelelően benyújtotta kormánya lemondását Milos Zeman köztársasági elnöknek. A kormány alig egy hónapja került hatalomra, de a múlt héten nem kapott bizalmat a parlamentben. A Rusnok vezette szakértői kabinet ügyvivőként várhatóan októberig a helyén marad az új választásokig. ■ MTI Antonescu: nem kell keresztes hadjárat nincs szükség keresztes hadjáratra Budapest ellen - jelentette ki Crin Antonescu, a Romániában kormányzó Szociálliberális Szövetség liberális társelnöke. Szánalmasnak nevezve Traian Basescu államfő Magyar- országgal kapcsolatos kijelentéseit. Úgy vélekedett: Basescu önös érdekei miatt bátorította eddig azt, hogy a magyarországi politikusok választási lőtérré alakítsák Erdélyt, és most szintén önös érdekből akar vezető szerepet vállalni Budapest rendreutasításában. ■ MTI Nem teljesítették határidőre a kormány határozatait Pápa: állami cég fizetne tartozás A létrehozandó társaság átvenné a termelők követelését Pápai Hús 1913 Kft .(millió forint) 2010 2011 2012 Nettó árbevétel 18754,87 17689,43 16794,96 Üzemi eredmény 443,91-185,43-1281,91 Adózás előtti eredmény 35,75-630,71-1795,71 Adózott eredmény 35,75-631,74-1795,71 Saját tőke 888,07 256,34 2258,85 Hosszú lej. Köt. 4122,00 4392,00 4 573,62 Mérlegfőösszeg FORRÁS: KIM, OPTEN 7698,45 8111,33 11231,80 Legkésőbb november 10-ig kell megegyezni. A hitelezők elfogadhatják az ajánlatot, vagy kérhetik annak átdolgozását Állami cég venné át azon termelők tartozását, akiknek adós a Pápai Hús 1913 Kft., majd ez a cég venne részt a hitelezők oldalán. A termelőket így részben kifizetnék. Braunmüller Lajos .1: t IM -rt Állami céget hozna létre a kormány abból a célból, hogy kifizesse azokat az élőállat-beszállítókat, akiknek tartozik a Pápai Hús 1913 Kft. - értesült a Világgazdaság. A lapunk birtokába jutott információk szerint az újonnan létrehozandó cég átvenné a termelők tartozásait kifizetve őket. Később az állami vállalat képviselné a hitelezői választmányban a szóban forgó követelést. Utóbbi összege lapunk által megkérdezett, nevüket nem vállaló piaci források szerint akár 1,5 milliárd forint is lehet. Valószínűleg azonban a tartozásokat átvállaló cég az adósságot valamilyen mértéken diszkontálva veszi át a termelőktől. Eszerint a termelőknek felajánlott segítség lényegében kintlévőségeik faktorálása lenne. A termelők ilyen módon akár már szeptember közepén pénzükhöz - pontosabban annak egy részéhez - juthatnának, amely komoly segítség lenne nekik. Legtöbbüknek ugyanis március, április óta tartozik a dunántúli húsipari cég, az azóta törlesztett összegek pedig csak töredékét, teszik iki kintlévőségeiknek. A gazdáknak így bevétel nélkül kellett például áfát fizetniük, és egyéb tevékenységeiket - például más állatok takarmányozását vagy az aratást - sem minden esetben tudják finanszírozni. A pápai Hús 1913 Kft-ben korábban tulajdonos cégek, a Dedeko Kft. és a Nyu- gat-Agro Kft. március 6-án fogadták el az üzletrészek átruházására tett önkormányzati ajánlatot. Ezután és a törzstőkeemelést követően a város 96,65 százalékos tulajdonosa lett a cégnek, a fennmaradó rész a Pápai Víz- és Csatornamű Zrt.-nél maradt. Az önkorAz ügy érdekessége, hogy a szinte teljes egészében ön- kormányzati, kisebb részben pedig egy önkormányzati cég tulajdonáan álló vállalattal tárgyalna a faktoráló cég, vagyis az állam tulajdonképpen „magával tárgyalna” a tartozásokról.- > i *Ai,(Csődeljárás .folyamatban van, ennek során megszabott határidők vannak. A hitelezőkkel az első egyezségi tárgyalást szeptember 9-ig meg kell tartani, ennek érdekében legkésőbb augusztus 26-ig tájékoztatjuk ennek időpontjáról a hitelezőmányzat áprilisban a korábbi ügyvezetés mellé Perlaki Csabát nevezte ki a tulajdonosi jogok gyakorlására. A cég fizetési gondjai májusban kezdődtek. Azt ajánlották a termelőknek: csak 70 százalékban fizetik ki őket, azt is csak havi egyenlő részletekben 2014 végéig. A gazdák ezt elutasították, majd a cég július 9-én csődeljárás iránti kérelmet nyújtott be. két” - nyilatkozta lapunknak Áldozó Tamás. Pápa város polgármestere lapunknak hozzátette: „A hitelezők elfogadhatják a nekik tett ajánlatot, vagy kérhetik, hogy a cég dolgozza át azt. Ennek keretében november 10-ig van végső határidő a megegyezésre.” Ha eddig sem sikerülne megállapodásra jutni a vállalat és a hitelezők közt, a Pápai Hús 1913 Kft. speciális helyzete enged'még megoldást a későbbiekre. „A vállalat stratégiailag kiemelt cégként, kérhet még halasztást” - mondta a polgármester. Korábban Áldozó Tamás lapunknak kifejtette: a cég év elején végrehajtott 1,5 milliárdos törzstőkeemelése nem nyújt fedezetet minden beszállítói tartozás kiegyenlítésére. Az önkormányzatot képviselő polgármester akkor úgy látta, bizonyos készletek is fedezetet jelenthetnek. A csődeljárással a helyzet annyiban változott, hogy a készletek is a tárgyalás alapjai. „A csődeljárás óta a vagyonfelügyelő azon őrködik, hogy minden likvid vagyon a helyzet rendezését szolgálja” - fogalmazott most Áldozó. egészségügy Négy, az egészségügy feszítő gondjaival kapcsolatos feladatot is kapott a kormánytól még márciusban az egészségügyi tárca, de közülük egyet sem teljesített. Április 15-ig kellett volna felmérni az egészségügy humán-erőforrás szükségletét, valamint az ehhez kapcsolódó képzési kapacitást. El kellett volna készíteni a nemzetközi összehasonlítást az ágazat humánerőforrás helyzetéről, a lakosság egészségi állapotáról, majd ezekről jelentést készíteni a kormány számára. A másik három feladatra ugyan több idő volt, de azokat a megadott június 30-i határidőre nem sikerült abszolválni. Nem készült el az előterjesztés arról, hogyan lehetne ösztönözni a fiatalok foglalkoztatását. Adós a tárca az egészségügyben fennálló foglalkoztatási jogviszonyok rendezéséről, a megbízási és vállalkozási jogviszonyok más foglalkoztatási formával való kiváltásának lehetőségeiről szóló javaslattal. Ahogyan az egészségügyi ellátórendszer korszerűsítéséről szóló előterjesztéssel is. Az Egészségügyi Állam- titkárságon lapunk kérdésére azt válaszolták: „A kormány- határozatban szereplő feladatpontok egymásra épülően szorosan összefüggenek. Ennek megfelelően az átfogó feladat összefüggéseiben az adatok összegyűjtése, vizsgálata, szintetizálása több időt vesz igénybe.” Hozzátették, hogy a „döntési alternatívák megalapozáshoz” vizsgálják a nemzetközi trendeket, összehasonlító elemzéseket végeznek „az uniós dimenziók függvényében”, hogy a feladatok végrehajtását a lehető legszélesebben rendelkezésre álló adatok szolgálják. Szerettük volna megtudni a kormányszóvivői irodától, van-e következménye, ha egy tárca nem teljesít időre a kormány által határozatban kiosztott feladatot, de nem kaptunk választ. ■ VG Az önkormányzat átvette Megkérdezték: államosítják a tankönyvpiacét is? KÖZNEVELÉS Fidesz: a tankönyvek árait állami kontroll védi - Minden diák ingyen kapja majd Igaz-e, hogy a tankönyvterjesztés után a kormány a tan- könyvpiacot is államosítani akarja? - kérdezte tegnap Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárt az MSZP szóvivője. Kunhalmi Ágnes az Index cikkére hivatkozott, mely szerint a kormányzat egy kis kiadón, a Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó Zrt.-n keresztül akarja átrendezni a 14 milliárdos tankönyvpiacot. A tervek szerint az említett cég a tankönyvpiacon 28 százalékos részesedéssel bíró, szegedi központú, magyar tulajdonú Mozaik kiadót vásárolná meg. Az értesülést az oktatási állam- titkárság cáfolta. Az MSZP szóvivője szerint az elképzelés illeszkedik az oktatási rendszer átalakításának folyamatába, mivel az államosítás megszüntetné a kiadók versenyét és egy „tervhivatalt” hozna létre a tankönyvpiacon. Megszűnne a pedagógusok tankönyvválasztási szabadsága, egy korábbi módosítás alapján pedig az oktatásért felelős miniszter már most is kiválaszthatja a neki tetsző tankönyveket, a jegyzékben nem szereplő könyvekből pedig nem lehet oktatni. Az MSZP szerint felesleges volt a tankönyvpiac államosítása, mivel a tankönyvek nem lettek olcsóbbak, és az ellátás sem vált hatékonyabbá. Diákok(nak) csomagolnak „Jelenleg 600 ezer rászoruló, nagycsaládban élő, illetve elsős diák számára teljesen ingyenes a tankönyvcsomag” - hangsúlyozta tegnap a Fidesz szóvivője. Hoppál Péter kijelentette: az állami tankönyvellátás legfontosabb célja, hogy néhány éven belül minden általános iskolás diák ingyen jusson a tankönyvekhez, s ez a következő években felmenő rendszerben valósul meg. A szóvivő szerint a tankönyvek árait állami kontroll védi a túlzott drágulástól. Az állami tankönyvellátás pedig garantálja, hogy piaci szereplők ne nyerészkedjenek a tankönyvárakon". „A tankönyveket terjesztő Könyvtárellátó Nonprofit Kft. bevételeit a tankönyvellátásba forgatja visz- sza, ezáltal kizárt, hogy a tankönyvellátásból bármely cég a családok terheit növelve extraprofitra tegyen szert” - közölte Hoppál. Kunhalmi Ágnes azon értesülésünkre is reagált, hogy a pedagógusok nem kapnának szeptembertől cafeteriát. Az MSZP szóvivője szerint a kollektív szerződés megkötése nemcsak a béren kívüli juttatások rendezése miatt lenne fontos, hanem amiatt is, mert az határozza meg a tanárok munkabeosztását. így azt, hogy a kötelezően előírt 32 órát hogyan kell teljesíteniük. ■ É. S.
