Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)
2013-08-13 / 188. szám
2 2013. AUGUSZTUS 13., KEDD KÖRKÉP JEGYZET '>s \ KASZÁS A ENDRE A törlesztés ára kifizettük a Nemzetközi Valuta Alapot, nincs többé IMF-hitelünk. Nincs olyan médium - újság, televízió, rádió vagy web-oldal -, ahol ne vezető hírként szerepelne ez az információ ezekben a napokban. MAGYARORSZÁGON AZ elmúlt évek pokoljárása kapcsán nagyon sokan tudják, hogy mit jelent megszabadulni egy hitel terheitől. Elsősorban a devizahitelek kötelékeit lerázva lélegezhettek fel nagyon sokan, ugyanakkor tudjuk, hogy még legalább ennyien vannak azok, akik tovább görgetik maguk előtt a terhet. Azt a terhet, amitől - a hírek szerint - most sikerült megszabadítani az országot. pontosan a devizahitelesek példájából tudjuk azonban, hogy ez a szabadság nincsen ingyen. Hiszen rengeteg család mozgósította utolsó tartalékait - egyben mondott le más terveiről -, hogy végtörlesztéssel megszabaduljon ezektől a béklyóktól. Vagy kötött új megállapodást a rögzített árfolyamú fizetésre, ami pedig azt jelenti, hogy csak időlegesen mentesült az árfolyam alakulásának negatív hátasától. TALÁN EZÉRT is lehet az, hogy az IMF-hitel visszafizetésének kormányzati eufóriája nem jelentkezik egyből a hétköznapi embereknél. Mert aki átélte ezeket a procedúrákat, az tisztában van azzal, hogy áldozat nélkül nem adják az effajta szabadságot. Azt pedig még nem láthatjuk tisztán, hogy milyen áldozatot követelt ez a fajta szabadság. Hogy vajon miről kell(ett) lemondani az idő előtti törlesztésért, milyen feltételek mellett jöhetett létre az extra teljesítés, nem járt-e új elkötelezettséggel - akár egy új kölcsön formájában - az állami végtörlesztés? Sziesztázna az ország ötlet Hazánkban sok az ingázó, nehéz lenne a pihenőidő bevezetése A sziesztától sok munkavállaló tart, hiszen a cégnél legalizált pihenéssel csak a munkahelyen eltöltött idő nyúlik tovább, az otthoniét rovására. Tíz éven belül Magyarországon is bevezethetik a sziesztát, legalábbis az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ezt reálisnak tartja - hangzott el nemrégiben az egyik kereskedelmi televízió híradójában. A déli, kora délelőtti pihenő elrendelése ugyanakkor jelenleg sok nehézségbe ütközne. Hirlap^összeállítás — Főként a mediterrán országokban kialakult szokás a leállás a legmelegebb déli, kora délutáni órákban. Ez azt jelenti, hogy a munkavégzés ideje általában 8 és 12 óra közöttre, valamint délután 16 és 20 óra közöttre tehető. A szieszta egyik legfőbb indoka, hogy a forróság megterheli a szervezetet, tompulnak a reflexek, lanyhul a figyelem, gyakoribbak a rosszullétek és a közúti balesetek is. Néhány éve már a munka szeretetéről híres Japánban is beiktatták a munkarendbe a déli pihenést, az Egyesült Államokban pedig egyes vállalatoknál alvótermek várják a dolgozókat. A déli pihenőidő bevezetésének lehetősége Magyarországon is felmerült. A Magyar Tudományos Akadémia a klíma- változás következményeinek vizsgálatára indított kutatási programjában már 2003-ban felvetette az ötletet. Állampolgári kezdeményezésre 2007- ben népszavazásra terjesztették fel a szieszta bevezetését, ám végül elhalt a dolog.- Főként a nagyvárosokban nehezen működne a szieszta, hiszen sokan ingáznak lakó- és munkahelyük között. Nekik akár egy óráig,is, tartana a ha- zaút, majd még egyszer ennyi lenne a visszaérkezés, pihenésre tehát alig jutna idejük - tudOROSZ ENIKŐ, BÉKÉSCSABAI tanuló: - Támogatom a szieszta bevezetését itthon. A hosszú munkaidő miatt jólesne napközben a pihenőidő, egy kényelmesen elfogyasztott ebéd, lazítás. Pihenés után a munka is hatékonyabban menne. Nyáron ez a kezdeményezés valószínűleg kedvező fogadtatásban részesül. tűk meg Leszkó Andreától. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) Békés megyei képviseletvezetője elmondta, a kisebb vidéki településeken hazánkban is megvalósul a leállás, csak osztott műszaknak hívják.- A sziesztától sok munka- vállaló tart, hiszen a cégnél legalizált pihenéssel csak a munkahelyen eltöltött idő nyúlik tovább, az otthoniét rovására — hangsúlyozta Leszkó. Andrea. Az egészségügyben dolgozók szerintelőnyös is lehet a szieszta, mondván hazánk időjárása egyNOVÁK NORBERT, BÉKÉSCSABAI tanuló: - Nem értek egyet a szieszta bevezetésével. A munkaidő azért van, hogy végigdolgozzák, nem kellene megszakítani semmivel. Ráadásul minél többet dolgozik valaki, annál hamarabb jár le a munkaideje, és mehet haza. Az este való arra, hogy kipihenjük a napi fáradalmakat. vmmmixm ■ Ön szívesen sziesztázna, ha lehetne? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: TE0L.hu JK A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. re jobban változik, egyre hosz- szabbak például a kánikulai időszakok. A melegben nehezebb jól teljesítem, emellett ilyentájt főként az intenzív fizikai igénybevétel fokozott egészségügyi kockázatot is rejt magában. RIZMAJER TIBOR, BÉKÉSCSABAI vállalkozó: - Egyetértek a szieszta bevezetésével. Azt is szorgalmaznám, hogy a meleg napokban a dolgozók kapjanak egy üveg vizet vagy más innivalót. Nehéz ilyen forróságban teljes erőbedobással a munkára koncentrálni. Ezért lenne jó egy kis szünet a felfrissülésre. Megkérdeztük: Ön támogatná a szieszta bevezetését Magyarországon? Lassult az apadás üteme a Dunán, zavartalan a hajóforgalom Dunaföldváron -73 centiméter a vízállás, jóval két méter alá esett a Duna vízszintje Bajánál és Mohácsnál. A legfrissebb előrejelzések alapján az apadás azonban lassul, sőt, kissé emelkedhet is a vízszint. Ez utóbbi mindössze néhány centiméter lesz, így továbbra is rendkívül alacsony lesz a folyó vízszintje, de a hajózás szempontjából ez még csak közelít a kritikus értékekhez. Főként Dunaföldvárnál fordult elő az utóbbi évek alacsony vízállásánál, hogy hajók feneklettek meg a zátonyokon. Az egyelőre zavartalan vízi közlekedés akkor lehetetlenülne el, ha Dunaföldvárnál -100 centiméter alá, Bajánál másfél méter alá esne a vízállás, akkor ugyanis a nagyobb merülési mélységű járművek egyáltalán nem, vagy csak korlátozásokkal futhatnának ki a kikötőkből. Amennyiben ez bekövetkezne, az 2011 őszéhez - amikor a teljes hajóforgalom leállt, több héten keresztül vesztegeltek a vízi járművek az országhatártól délre az apály miatt - hasonlóan óriási veszteségeket okozhat. Az aratást követően ugyanis augusztus végétől a gabona jelentős részét vízi úton szállítják a célállomásokra, a hajók kényszerű veszteglése, vagy nem teljesen megrakot- tan közlekedtetése jelentősen növeli a költségeket. Az időjárással kapcsolatos kilátások mindenesetre azt vetítik előre, hogy ezúttal talán ilyesmire nem kerül sor, hiszen a rekkenő hőség lassan megszűnik. Bár az is igaz, hogy csapadékot kéthetes táv- lanban nem jeleztek. ■ Szekszárdnál is alacsony a víz Magtárban a búza, befejeződött az aratás a régióban piac Aggódnak a dél-dunántúli gazdák, az első kötéseknél egynegyedével csökkent a kenyérgabona ára Baranya - tolna Befejeződött a kenyérgabona aratása a régióban. A gazdák beszámolója szerint a néhány esős nap kivételével - ami viszont jól jött az őszi betakarítású növényeknek - az időjárás kedvezett a betakarításnak. A megyei szántóterület közel hatvanezer hektárján termett búza. A terület négyötödének levágása után a termésátlag 5-5,2 tonna körül mozog, ami Baranya esetében elfogadhatónak mondható. Tolnában sem rosszabb a helyzet, a hozam kicsivel marad csak el a baranyaitól. Ami a minőséget illeti, már nem ilyen rózsás a helyzet, a gazdák beszámolója szerint fele-fele arányú a malmi, illetőleg a takarmány minőségű gabona a régióban. Nem jelent vigaszt az sem, hogy az ország más megyéiben sem jobb a helyzet. Az őszi árpa aratása már korábban befejeződött. A régióban szokatlan fejlemény, hogy az átlagnál valamivel gyengébb a termés, míg Baranyában a jégkár miatt, Tolnában a belvíz okozott kiesést. így 4-4,5 tonna termett hektáronként, ami érzékeny veszteséget jelent számos gazdálkodónak, ugyanis a megyében 5 tonna körül, jobb években annál is több szokott teremni az őszi árpából. Érdekes idei fejlemény, hogy még nincs mozgás a gabonapiacon Az árpához hasonlóan betakarították a repcét is, ami viszont lényegesen jobb hozamot produkált. Riadalomnak ugyan még nincs nyoma a termelők körében, de érdekes idei fejlemény, hogy még nem indult mozgás a gabonapiacon. A kivárás oka lehet az új szabályozás is, ami kisebb mozgásteret ad a gabonakereskedőknek, a gazdáknak maguknak kell kapcsolatba lépni a vevőkkel. Egyelőre kevés a megkötött üzlet: a búzánál az árak 25 százalékkal, 60 ezer forintról 45 ezerre mérséklődtek tonnánként, az áresés azonban július végére megállt. ■ Kaszás E. Ég a kukorica az augusztus elejére tartósan visszatérő hőség sajnálatos módon súlyos károkat okozott a kukoricában az elmúlt napokban. Azokon a területeken, ahol a talaj felszíni rétegei kiszáradtak, megkezdődött a növény leveleinek pöndörödése - ahogy a gazdák mondják, furulyázik a kukorica -, sőt a kiégés nyomai is mutatkoznak. Kedvező fordulat - csapadék-utánpótlás, illetőleg mérsékeltebb meleg - hiányában félő, hogy a legjelentősebb takarmánynövény esetében is komoly károkat kell elkönyvelniük a régió mezőgazda- sági termelőinek.
