Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-06 / 156. szám

4 2013. JÚLIUS 6., SZOMBAT ALMANACH 2013 - TENGELIC Igényesen épült, úgy is újították fel befejezték a polgármesteri hivatal 1900-as évek elején átadott épületének felújítását, melynek során az akkor jel­lemző szakmai igényességet ugyanúgy szem előtt tartot­ták, mint a kor elvárásait. A beruházás költsége közel 35 millió forint, amiből 20 milliót az atomerőmű által támogatott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány­tól nyertek el. Példaértékű összefogás Szőlőhegyen saját erőből, 4,5 millió fo­rintból újul meg Tengelic-Sző- lőhegyen a művelődési ház. Az épület elavult nyílászáróit cserélik. A munkából a civil szervezetek is kiveszik részü­ket, összefogásuk példaérté­kű. Vállalkozó által biztosított anyaggal belső festést végez­tek, takarítottak. Sokat szánnak gyerekekre, kultúrára évente egymillió forintot for­dít az önkormányzat iskolán kívüli zeneoktatásra, kétmilli­ót kulturális célokra, beleért­ve egy zenei és egy rajztábort, a falunapok, rendezvények finanszírozását^ színházláto­gatás támogatását. Egymillió­ra rúg a gyermekétkeztetésre kiadott pénz, és minden gye­rek ingyen kapja a füzetcso­magot is tanévkezdésre. Ezt a pedagógusokkal egyeztetve a Tengelic Községért Alapítvány vásárolja meg az önkormány­zati támogatásból. A lakosság korösszetétele: Elérhetőségek Polgármesteri hivatal Tengelic, Rákóczi u. 11. Telefon: 74/432- 100, 74/532-008, e-mail cím: tengelicpolghiv9t-online.hu _______ Po lgármester: Gáncs István Alpolgármester: Kajsza Béla Jegyző: Tolnai László Elemérné Háziorvosi rendelő: 74/432-200 Fogászat: 74/532-004 _______ Vé dőnő: 74/532-005 Könyvtár: 74/532-003________ Fa luház: 74/675-650 A CIKKEKET VIDA TÜNDE ÍRTA, A FOTÓKAT VIDA TÜNDE ÉS GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A TENGELICI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Tengelicen mindig gondoskodnak szünidei elfoglaltságról a gyerekeknek. A Faluházban a Bartina zenekar vezetője, Szabó József citerázni tanítja őket Új úton a céljaik felé tervszerűség Az együtt gondolkodás jellemzi a tengelicieket Tudatosan, egy cél felé tartva történik minden a települé­sen legyen szó fejlesztésről, közigazgatás átszervezésről. Az atomerőmű bővítésére akarnak felkészülni, s ott­hont nyújtani az új munka­erőnek. Vida Tünde Rövidesen befejezik a telepü­lést átszelő út felújítását Ten­gelicen. Az átadást nyár végére tervezik. A munkálatok nyo­mai „mögött” is látható, hatá­rozottan megszépül a főutca, „javul a településkép”. Széle­sebb, szebb, biztonságosabb az út, ami néhol már alkalmatlan volt a párhuzamos közlekedés­re. Most készülnek az egysé­ges kapubejárók, jövőre pedig - már elhatározták - fásítanak. Az előrelátás nemcsak ebben jellemzi a faluvezetést, ciklu­son átívelő fejlesztési koncep­ciót készítettek. Ennek utolsó előtti jelentős állo­mása az út felújí­tása. A következő a legnagyobb érté­kű önkormányzati ingatlan, a sport- csarnok tetőrekonstrukciója lesz. A beruházást eredeti el­képzelés szerint sajáterőből tervezték megvalósítani, de most úgy tűnik, kormányza­ti forrást kaphatnak rá. Gáncs István polgármester azt mond­ja, azok a települések, amelyek nem részesültek konszolidáci­óban, igényelhetnek 20 millió forintot. Ezt most megtették, ha elnyerik, ez a pénz fedezi a hé- jazatcserét a csarnokon. Négy éve nincs hitele az ön- kormányzatnak. Míg 2007-ben a 250 ezer forint értékű isko­latej kifizetése is gondot okozott, most nem jelent problémát tízmil­liós beruházások megvalósítása. Eh­hez - húzza alá a faluvezető - nagyon szigorú rend kellett, ami annyit tesz, hogy minden tízezer forint feletti kiadásról tudnia kell a polgármesternek. Létrehoztak egy mini kincstá­rat, azaz az összes intézmény- vezető egyeztet a kiadásokról. Nincs készpénz kifizetés az ■ Nincs egyetlen fillér adóssága sem az önkor­mányzatnak Egy kiút kínálkozik, az atomerőmű bővítése- az európai uniós forrásokhoz mi kicsik vagyunk, egyedül egyetlen település sem képes megújulni, számunkra egy kiút van, az atomerőmű bővítése - mondja Gáncs István. - Mi hosz- szú távon gondolkodunk e vezér­elv mentén. A fejlesztésekre for­dított források nagy része az atomerőműből, a lövőnk Energi­ája alapítványtól, a radioaktív hulladékkezelőtől származik. A pénzt önerőként használtuk fel, megsokszoroztuk, az infrastruk­túrát fejlesztjük belőle. Nem vé­letlenül döntöttünk úgy, hogy a paksi járáshoz akarunk tartoz­ni, a paksi közlekedéstakarjuk fejleszteni. Amikor majd eljön az ideje, lesz mit letennünk az asztalra, tudunk mit ajánlani, abban bízunk, hogy 20-30 csa­lád ideköltözik jelentős szellemi tőkét magával hozva. önkormányzatnál, a kötelezőn túl nincsenek segélyek, csak az kaphat, aki ledolgozza. - Nálunk csak és kizárólag tör­vénytisztelő állampolgároknak van maradása - hangsúlyozza Gáncs István. Aki ezt nem tart­ja be, azzal szemben nagyon szigorúan lép fel a falu lakos­sága, vezetése. Az összefogás, együttműködés egyébként is jellemzője a tengeüci gondol­kodásmódnak. - Borzasztóan sok a civil munka, amit megkö­szönni sem tudok - jegyzi meg a polgármester. A sportot, a kultúrát kiemel­ten támogatja az önkormány­zat, főállású művelődésszer­vező gondoskodik tartalmas programokról. Nemsokára befe­jeződik a szőlőhegyi művelődé­si ház nyílászáróinak cseréje, a megújult polgármesteri hivatalt éppen a héten adták át. Előzőleg már felújították az egészséghá­zat, az óvodát, az általános isko­lát és a faluházat. Mindezt úgy, hogy nincs egyetlen kifizetet­len számlája, egy fillér adóssá­ga sem az önkormányzatnak, a település anyagi helyzete stabil. A kiegyensúlyozott gazdálko­dás mellett vezérelv a szolgál­tató-központú gondolkodás. Az önkormányzat Gáncs István szavai szerint abszolút vállalko­zó- és lakosságbarát. MEGKÉRDEZTÜK Vállalkozóbarátnak tartja-e Tengelicet? SEBESTYÉN GÁBOR:- Én nem Tengelicen, hanem Kakasdon élek, a tengelici vá­góhidat 16 éve vettük át üze­meltetésre. Több helyen van telephelyünk, üzletünk, első helyre sorolom a tengelicit. Itt nemcsak elvárnak, ha­nem adnak is vissza. A helyi iskola például tőlünk veszi a húst. A kapcsolatunk korrekt és kölcsönös. Gyakran itt va­gyunk a rendezvényeken is, ahol csak csodálni tudom, hogy milyen tervezetten és alaposan működnek. KÁSZPÁRI KÁROLY:- 1962 óta élek Tengelicen, 1982-ban lettem a tsz-pékség vezetője, ami kilenc éve a családunk tulajdona. Ezalatt sokat javult a helyzet. Vállal­kozni ugyanolyan nehéz, mint máshol, de a körülmények jók. Ha csak az infrastruktúrát nézem és azt, hogy a gépko­csijaink futóművére mennyit költöttünk régen. Ma minden igényt kielégítő az infrastruk­túra. Nem mindig volt így, de teljesen jó a kapcsolatunk a hi­vatallal, segítjük egymást OSZTERMAJER GYŐZŐ:- Mindig mezőgazdasággal foglalkoztam, 1994 óta vál­lalkozóként. Szántóföldi nö­vényekkel, dinnyével foglal­kozunk, 65 hektáron gazdál­kodunk. Helybeli vagyok, jól érzem itt magam. Gazdatár­saimmal egyre kevesebben vagyunk, de tartjuk a kap­csolatot. Az önkormányzattal is jól kijövünk, rugalmasak, bármilyen kérésünk van, se­gítenek, de ez viszont is igaz. Jó érzés a dobogóra felállni harcművész Nyolc világbajnoki aranyat szerzett eddig Kiváló a csapatszellem, és a siker is elérkezett Nyolcszoros világ- és sok­szoros magyar bajnok Barna Gyula. Két profi magyar baj­noki öve is van. A küzdőspor­tok különböző válfajait űzi a kick-boksz karatétól a Kl-ig bezárólag. Azt mondja, csak látszólag brutálisak ezek, ha valaki rendesen felkészül, nem veszélyes. - Harminc éve csinálgatom - fogalmaz. A csi- nálgatás egészen pontosan annyit jelent, hogy naponta háromszor edz. Futással kezd hajnalban, utána jön a töb­bi. Akaraterő nélkül ez nem megy. A versenyzéshez pedig még ez is kevés, támogatók­ra van szükség. Gyula a világ sok pontjára eljutott már, s Barna Gyula gyarapította sikereit. Az első világbajnoki címét Mallorcán szerezte 2011-ben. A legutolsót alig egy hete Tapolcán. Itt ösz- szesen négy aranyat gyűjtött, mert több stílusban is indult. Meghívták Dublinba, a harc­művészek olimpiájára. Tavaly is ott volt egyedüli magyar­ként, s nyert. Igaz, szállásra sem volt pénze, az erdőben aludt egy sátorban. Terveiről szólva elárulta, most a leg­fontosabb egy jó munkahely lenne, mert jelenleg közmun­kásként dolgozik. A sportot folytatni szeretné, mert válása óta egyedül van, meg azért is, mert nagyon jó érzés egy ver­seny után felállni a dobogóra. Rendkívül jó szellemiség ural­kodik a Tengelici Sportegyesü­letben. Ha jó eredményt érnek el, örülnek, de elsősorban a játék öröméért futballoznak, derül ki az elnök, Kászpári György szavaiból. A jó szel­lemiség a sikerte­lenség időszaká­ban is jellemző volt a csapatra, de az elmúlt sze­zonban a siker is megérkezett, vagy ahogyan ő mondja, „csoda történt”. A tavaszi első mérkő­zését még elveszítette a Megye Il-ben játszó felnőtt gárda az első helyen álló Madocsa ellen, azóta viszont minden meccset megnyertek, így egy ponttal lemaradva második helyen zártak. Szeretnének a követke­ző szezonban is az élbolyban végezni, ebben elsősorban a tengeliciekre építenek, de nem zárják be az ajtót mások előtt sem. Az egyesü­let, pontosabban egyetlen szakosz­tálya két korosz­tályban érdekelt. Az ifi eseté­ben Kászpári György sikernek könyveli el azt, hogy a verseny- szabályok változása után is ki tudtak állni becsülettel minden mérkőzésen. A felnőttek edzője Rikkers Péter, fiataloké a nagy csapatban futballozó Nyúl Ba­lázs. ■ Egymást tisztelő emberek alkot­ták mindig a csa­patot C I á f 5

Next

/
Thumbnails
Contents