Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-05 / 155. szám

— _______ , n,rv.:..:________................,.rz>______________2013. július 5., péntek KO ZELET HM Wt ** ÜNBB ■. HÍRSÁV Kopint-Tárki: jövőre 1,5 százalékkal nő a GDP idén 0,3,2014-ben pedig 1,5 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyar- országon, miközben a beru­házások csökkenése várha­tóan csak 2014-ben áll meg - ismertette a Kopint-Tárki vezérigazgatója a kutatóinté­zet legfrissebb előrejelzését csütörtökön. Palócz Éva ki­emelte: felfelé módosították előző, idénre még stagnálást jelző előrejelzésüket, főleg a mezőgazdaság teljesítményé­nek javulása miatt. ■ MTI Külföldi vendégek Horn temetésen orbán Viktor kormányfő, illetve Mesterházy Attila, az MSZP elnöke mellett külföldi vendégek is lejórák kegye­letüket Horn Gyula néhai kormányfő jövő hétfői teme­tésén. A néhai kormányfőtől, aki 1994 és 1998 között volt az ország miniszterelnöke, katonai tiszteletadás mellett július 8-án, 10 órától, a Fiu­mei úti sírkert 15-ös számú parcellájában vesznek végső búcsút családtagjai, a közvet­len hozzátartozók, valamint állami és külföldi proto- koll-vendégek. ■ MTI Emmi: 35 millió zenekarok programjaira összesen 35 millió forint odaítéléséről döntött Ha­lász János kultúráért felelős államtitkár zenekarok és énekkarok külföldi, valamint hazai programjainak megva­lósítására. A beérkezett anya­gokat két altémában fogadta a minisztérium: külföldi ven­dégjátékon, koncertturnén való részvétel, illetve hazai hangversenyprogramok, ifjú­sági koncertek, kortárs zenei bemutatók megrendezése. ■ MTI Picék miniszter marad a hivatalában VLASTiMiL picék cseh védel­mi miniszter az új kormány alatt is hivatalában marad. Mira Trebická, a miniszter szóvivője közölte: a tábornok elfogadta Jirí Rusnok mi­niszterelnök ajánlatát. Petr Pavel, a hadsereg vezérkari főnöke azonnal üdvözölte a miniszter döntését. „Nem en­gedhető meg, hogy az ország védelme a politikai küzdel­mek áldozatává váljon” - je­lentette ki. ■ MTI Strasbourghoz fordultak jogvédők A strasbourgi Európai Em­beri Jogi Bírósághoz fordult a Golosz nevű orosz választási jogvédő szervezet, mert az igazságügyi minisztérium fél évre betiltotta működé­sét. A 2011 decemberében rendezett parlamenti és a 2012 márciusában tartott elnökválasztáson számos visszaélést feltárószervezet működését a múlt szerdán függesztették fel. ■ MTI Kedvező hír a bankoknak (télét A Kúria szerint érvényesek a devizahitel-szerződések Harmincszoros drágulás az egészségügyi intézményekben Deviza lakáshitelek állománya (háztartásoknál, milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB Devizahitelesek egy csoportja csütörtökön elkeseredetten fogadta a Kúria döntését - elszállt az utolsó reményük is Hiába várták a deviza­hitelesek a számukra ked­vező döntést, a Kúria nem nyilvánította semmisnek a devizahitel-szerződéseket. A tüntetők Orbán Viktor miniszterelnök háza előtt akartak demonstrálni. VG-összeállítás A Kúria csütörtöki ítéletében nem nyilvánította semmisnek a devihahiteles-szerződéseket. Abban a felülvizsgálati eljá­rásban született jogerős ítélet, amelyben egy devizahiteles­nek az OTP Bank ellen indított ügyét tárgyalta. A felperes ke­resete szerint, mivel az átváltás költségét tételesen nem tüntet­te fel a bank a vele kötött szer­ződésben, holott ez a költség is szorosan a szerződésben rögzí­tettkölcsönügylethez tartozik, a szerződés semmis. Tavaly áprilisban az első fo­kon eljáró Pesti Központi Kerü­leti Bíróság elutasította a kerese­tet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek: közbenső ítéletében kimondta a hitel- szerződés semmisségét és új első fokú eljárásra utasított az összegszerűség megállapítása érdekében. A másodfokú bíróság indoklá­sában többek között azzal érvelt: a fogyasztó védelme érdekében szükséges, hogy minden adat a rendelkezésére álljon, ami ah­hoz kell, hogy el tudja dönteni, képes-e a szerződésszerű teljesí­tésre. A törvényszék döntésének hatályon kívül helyezése érdeké­ben fordult a Kúriához felülvizs­gálati kérelemmel az OTP. A testület tegnapi döntésével életben tartja a devizahitel-szer­ződést, ám tett egy kiegészítést, miszerint az alkalmazható ár­folyamrés 1 százalék, plusz­mínusz fél százalék lehet. A Kúria szerint a szerződés meg­kötésekor nem határozták meg egyértelműen az összes költség­elemet, és az akkori teljes hitel- díj-mutató (THM) tartalmazta az árfolyamrést. Márpedig ez szerintük akkor - a szigorúbb devizahitel-törvények meghoza­tala előtt - szabályos volt. Ha az árfolyamváltozásból származó veszteségeket a fo­gyasztók helyett a bankokra hárították volna, az a különféle számítások szerint 1400-3800 milliárd forint közötti vesztesé­get okoztak volna a szektornak, ez a sajáttőke jelentős részét, vagy akár annál is többet vitt volna el. Amennyiben csak az árfolyamrést iktatták volna ki a szerződésekből, az is 284 milliárd forint veszteség lett volna a bankszektornak, amely nagyságrendileg a végtörlesztés hatásához hasonló. A Kúria döntése után szár­nyalni kezdett az OTP árfo­lyama, a hír bejelentése után néhány pecccel 4750 forint volt az árfolyam, 3,26 százalékos erősödés után, a záróár pedig 4,39 százalékos erősödés után 4802 forinton állt. Már a két hete elhalasztott döntés után is több száz fős cso­port tűntetett Budapesten. Egy csoportjuk bankfiókok előtt de­monstrált, rendőröket vezényel­tek a helyszínre.Tegnap is sokan várták, hogy milyen döntést hoz a Kúria. Egy nagyobb cso­port csütörtök délután a Kúria épületétől Orbán Viktor minisz­terelnök háza felé vonult, ám a kormányfő utcáját biztonsági okokból lezárták. Zágrábban a devizahitelesek nyertek A DEVIZAHITE LESEK javára döntött csütörtökön a zágrá­bi kereskedelmi bíróság első fokon abban a perben, ame­lyet egy fogyasztóvédelmi szövetség indított nyolc bank ellen a svájci frankban fel­vett hitelek jelentős drágulá­sa miatt. A perbe fogott ban­kok - a Zagrebacka Banka, a Raiffeisen, az Erste Bank, a Hypo Alpe-Adria, a Sper- bank, a Privredna Banka Zagreb, a Societe Generálhoz tartozó Splitska Banka és az OTP - a tárgyalás során visz- szautasították a vádakat. A bíróság megállapította, hogy a bankok egyoldalúan, a hi­telesek kárára módosították a kamatokat. Elrendelte, hogy a pénzintézeteknek fix kamatozás mellett, a szerző­dés napján érvényes árfolya­mon kunára kell átszámíta­niuk a hitel tőkeösszegét. árindex Az elmúlt 25 évben több mint harmincszorosára emelke­dett az egészségügyi intézmé­nyek által beszerzett áruk és szol­gáltatások átlagos árszintje. A kilencvenes években előfordult, hogy a 40-50 százalékot is meg­haladta az éves az infláció, ami az ezredforduló óta ugyanakkor már 10 százalék alatt maradt- derül ki a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szer­vezetfejlesztési Intézet (Gyemszi) árinformációs tájékoztatójából. Az árrobbanás az egészségügy­ben jelentősen meghaladta a la­kosságiáremelkedést. Az 1987-es évet alapul véve elmondható, hogy míg a lakosság az 1987-esnek a húsz-, addig az egészségügyi in­tézmények a harmincsorosáért tudják ma átlagosan ugyanazo­kat az árukat beszerezni, illetve szolgáltatásokat igénybe venni. Az egészségügy fogyasztói kosarán belüli arányok persze eltérnek a lakosságitól. Míg az előbbiben a szolgáltatások, vala­mint a gyógyszer és orvosi eszköz, az utóbbiban az élelmiszerek és a szolgáltatások képviselik a leg­nagyobb arányt. Ennek is köszön­hetően az egészségügyi intéz­mények árindexe(104 százalék) 2012-ben alacsonyabb volt, mint a lakossági árindex (103,7 száza­lék). Az eltérést a gyógyszerek, vegyszerek és a szakmai äiiyagok alacsony árindexe eredményezi. A termékekhez szinte ugyan­annyiért, a szolgáltatásokhoz azonban 6,4, százalékkal drá­gábban jutottak az intézmények. Az üzemanyag 14,6 százalékkal drágult, ami főleg az Országos Mentőszolgálatot sújtotta. ■ H. É. Kumulált egészségügyi árindex (százalékban, bázis: 1987) Júliusban átrajzolhatják a választási határokat országgyűlés Ma megszavazhatják a Tavares-jelentést visszautasító választ Tételesen megcáfoltuk a Tavares-jelentés alaptalan állításait és valótlan vádjait - mondta Orbán Viktor mi­niszterelnök napirend előtti fel­szólalásában a parlament csü­törtöki ülésén. - Az elfogadott javaslat figyelmen kívül hagyja az Európai Parlament hatáskö­rét, a tagállamok, és az EU köz­ti egyensúlyt. Jogellenesen ve­zetnek be új intézményeket és követeléseket - mondta Orbán, nem törődve azzal, hogy az EU és az EP nem vezetett be sem­milyen új intézményt. A kor­mányfő szerint az EP semmibe vette az unió alapszerződését. A kormánytöbbség várhatóan megdorgálja az Európai Uniót és NEM AKARUNK OLYANÍURGPA* MAGYARORSZÁGOT, AHOL ANAGYOBB VISSZAÉL AZ EREJÉVEL ;,S ATQBBSÉG VISSZAÉL a HATALMÁVAL Tegnap is molinóval tiltakoztak ellenzéki képviselők intézményeit a Tavares-jelentés elfogadása után - az összevont általános és részletes vitát már tegnap lefolytatták, ma pedig meg is szavazzák a javaslatot. Már benyújtották azt a határo­zatijavaslatot, amely az EP-dön- tésre reagálna. A kommunikáció egyértelmű: azt magyaráznák el, hogy az unió azt a magyar népet támadja, amely sok min­dent tett a kommunizmus ellen. A kormányt pedig csak azért érte bírálat, mert csökkentette a rezsit. „Ez sértheti több euró­pai nagyvállalat érdekeit, akik monopolhelyzetük révén hosszú éveken át extraprofitot termeltek Magyarországon. Elfogadhatat­lan, hogy az Európai Parlament ezeknek a nagyvállalatoknak az érdekében próbál nyomást gya­korolni hazánkra” - áll szó sze­rint az indítványban, amelyet Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté fideszes képviselők jegyeznek. Tegnap egyetlen törvényt sza­vaztak meg a T. Házban: a képvi­selők felhatalmazták magukat, hogy június 30-a helyett július 15-ig módosíthassák a 2014-es választás választókörzeteinek határait. A javaslatra azért volt szükség, mert már a parlament előtt van egy fideszes javaslat a körzethatárok módosításáról, azonban az eredeti határidőt nem voltak képesek tartani. ■ VG 'V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents