Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-04 / 154. szám
5 2013. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - KÜLFÖLD K |T[i Tiiiiiiinm i miiinMnwwFWfWFf^^ Piacfrász Egyiptom miatt elégedetlenség 2011 óta egyre rosszabb az ország gazdasági helyzete Napok óta milliók tüntetnek Egyiptomban Mohammed Morszi elnök távozását követelve - forró lesz az arab nyár A kormányzat 272 milliárdos hiányt halmozott fél növekedés A kormányzati szektor 2013. első negyedévi hiánya az előzetes adatok szerint 272,1 milliárd forint volt, a GDP 3,8 százaléka. A 2012. első negyedévi hiányhoz képest ez 56,3 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,7 százalék- ponttal magasabb - írja a Központi Statisztikai Hivatal. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2013. első negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3 129,8 milliárd forint, kiadása 3 401,9 milliárd forint, hiánya 272,1 milliárd forint volt. A bevételek 2013 első negyedévében 3,6 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben (6,4 százalék) a folyó jövedelem- és vagyonadók emelkedtek, amelyen belül az energiaellátók jövedelemadója közel hatszorosára nőtt, valamint új adóként jelent meg a kisadózók tételes adója (Kata). A termelési és importadók bevételei 3,7 százalékkal emelkedtek, ezen belül az áfabefizetések 0,3 százalékkal csökkentek. A tó'keadók 18,6 százalékkal csökkentek, amely főképp a pénzügyi szervezetek különadója csökkenésének tulajdonítható. A kiadások 5,1 százalékkal növekedtek 20131. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A pénzbeni társadalmi juttatások 2,2 százalékkal növekedtek, ezen belül a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások 7 százalékkal emelkedtek, a többi juttatás pedig csökkent. A kamatkiadások (8,9 százalék) és a bruttó állóeszköz-felhalmozás (16,8 százalék) egyaránt bővültek. ■ A kormányzati szektor egyenlege (a GDP százalékában) 2011. II. n.év-2013.1. n.év VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Száz dollár fölé emelkedett tegnap a WTI típusú kőolaj ára az egyiptomi hírek miatti piaci bizonytalanság hatására. A hadsereg beavatkozását kiváltó politikai válságot a sanyarú gazdasági helyzet miatti társadalmi elégedetlenség váltotta ki. Tar Gábor Tavaly szeptember óta első ízben ismét száz dollár fölé emelkedett a WTI típusú kőolaj ára az egyiptomi politikai válság hatására. Az amerikai könnyű- olajfajta ára azután ugrott meg, hogy a piacon aggodalom lett úrrá attól tartva: az egyiptomi helyzet miatt esetleg veszélybe kerülhet a stratégiai fontosságú Szuezi-csatorna zavartalan működése, amelyen keresztül a globális nyersolajforgalom 4,5 százaléka áramlik. Elemzők szerint az áremelkedés azonban csak átmeneti lesz, miután a világgazdaság növekedésének lassulása miatt alacsony marad a kereslet az energiahordozó iránt. Ha az egyiptomi helyzet nem eszkalálódik, akkor a WTI ára várhatóan majd a 90-95 dollár közötti szintre esik vissza. A politika válság a kairói tőzsdeindexre, is hatott, miután annak értéke tegnap a korai kereskedési szakaszban 1,7 százalékkal esett. Emellett esett az egyiptomi font árfolyama is a dollárral szemben. A Mohammed Morszi elnökkel szembeni elégedetlenség döntő részben a gazdaság sanyarú helyzetére vezethető vissza. A gazdaság ugyanis a Mubarak-rendszert megdöntő 2011. februári forradalom után padlóra került, és a helyzet csak rosszabbodott Morszi tavaly nyári hatalomra kerülése óta. A pohtikai bizonytalanság miatt ugyanis’ a befektéimTéP' pártoltak az országtól, illetve a GDP több mint 10 százalékát kitevő turizmus is jelentősen visszaesett, miután a turisták szemében Egyiptom a forradalmat követő folyamatos tüntetések, zavargások miatt kevésbé biztonságos hellyé vált. Egyiptom 4,8 milliárddolláros hitelről tárgyal az IMF-fel, azonban a valutaalap a költségvetési hiány csökkentését és az élelmiszer-, valamint üzemanyag-szubvenciók (utóbbi értéke a büdzsé kiadásainak közel ötödét teszi ki) leépítését követeli Kairótól. A szubvenciók leépítése azonban toA turizmus visszaesése miatt csökkent az ország deviza- tartaléka is, amelynek értéke a forradalom előtti 36 milliárd dollárról idén márciusra 13,5 milliárdra csökkent. Ez amiatt érinti érzékenyen Egyiptomot, mert az élelmiszer- és az energiaszükségleteinek jelentős részét importból fedezi az ország. Elemzők szerint az ország első iszlamista elnöke, aki a Muzulmán Testvériség színeiben foglalhatta el posztját, annyiban okolható a gazdaság súlyos helyzetéért, hogy meg- u választása óta fólcénl hatalmá-' nak bebiztosítására fókuszált, és elhanyagolta a gazdaság súlyos problémáinak kezelését. Morszi ugyanis igen szoros választási eredményt követően foglalhatta el az elnöki széket. Tavaly év végén pedig olyan alkotmányt fogadtatott el, amely vább erodálná a kormányzat támogatottságát. A napi két dollárnál is kevesebb jövedelemmel rendelkezők aránya ugyanis a forradalom előtti 40-ről 50 százalékra emelkedett mára. Az infláció pedig a Mubarak-rezsim bukása előtti 3-ról 8 százalék fölé nőtt a májusi adatok szerint. jelentősen bővített elnöki hatalmát, ami az ellenzék heves tiltakozását váltotta ki. Az elnök helyzete azután rendült meg, hogy vasárnap, hatalomra kerülésének egyéves évfordulóján a Mubarak-rezsim megdöntésekor elhíresült Tahrír téren a Tama- rod (Lázadás) nevű ellenzéki mozgalom hatalmas tüntetést szervezett Murszi lemondását követelve. A mozgalom az államfő leváltására vonatkozó követeléséhez a 85 milliós országban 22 millió aláírást gyűjtött össze. A tömegtüntetés után a kormány hat tagja le is mondott, ami tovább fokozta a nyomást az államfőn. Bár a Muzulmán Testvériség sosem nyilvánította ki, hogy teokrati- kus államot szeretne, azonban a szekuláris hadsereg gyanakvó az iszlamista párttal szemben. A hadsereg vezetése által a politikai helyzet rendezésére az államfő számára megszabott 48 órás határidő tegnap lapzártánk után járt le. A válság megoldását nehezíti, hogy mind a Muzulmán Testvériség, mind az államfő lemondását követelő Tamarod mozgalom is jelentős tömegeket tud az utcára vinni. A két fél között az utóbbi napokban pedig többször is halálos áldozatokat követelő összecsapások voltak. Pápai Hús: Orbánnak írtak levelet a gazdák átütemezés Orbán Viktornak, Pintér Sándornak, valamint Fazekas Sándornak írtak levelet azok az élőállat-beszállítók, akiknek korábbi teljesítését még nem fizette ki a Pápai Hús 1913 Kft. - tudta meg a Világ- gazdaság. A miniszterelnöknek, a belügyminiszternek, valamint a vidékfejlesztési miniszternek címzett levélben a pénzükre váró termelők részletesen ismertetik a kialakult helyzetet, valamint megoldást várnak a kormánytól. A termelők elmondása szerint a márciusban szinte teljes egészében Pápa város tulajdonába került cégnek szállítottak, ám a húsipari vállalat fizetési halasztást, illetve átütemezést kért, amelyet a sertéshízlalók elutasítottak. Azóta folyamatosak a tárgyalások a cégvezetés és a beszállítók közt, információink szerint azonban megegyezés egyelőre nem körvonalazódik. A gazdák azt szeretnék elérni, hogy a kormány közbenjárására fizessék ki őket, valamint hogy az állam vállaljon garanciát a későbbi szállítmányok időben való kifizetésére. A termelők ebben az esetben továbbra is szállítanának élőállatot Pápára, és álláspontjuk szerint így lehetőség is nyílna a cég helyzetének rendezésére. A beszállítóknak azért is lenne sürgős, hogy megkapják pénzüket, mert sokuk nemfú'dott eleget tenni az azóta, esedékes áfafizetési kötelezettségének, valamint egyéb mezőgazdasági tevékenységeiket, így például a napokban már zajló aratást nem tudják finanszírozni. Mint azt lapunk korában megírta, a pórul járt termelők egy csoportja korábban büntetőfeljelentést tett az ügyben ismeretlen tettes ellen, mert az a gyanújuk, hogy csalás történt. Információink szerint a nyomozás megkezdődött, és jelenleg is tart, a rendőrség a vizsálat keretében több érintettet is kihallgatott már. A Pápai Hús 1913 Kft.-ben márciusban lett többségi, majd egy tőkeemelést követően 96,65 százalékos tulajdonos az önkormányzat. A fennmaradó rész a Pápai Víz- és Csatornamű Zrt.-é. ■ B. L. Kemény feltételek az IMF-től Pánik az eurózónában Lisszabon és Athén miatt KRÍZIS A portugál kormány szétesése és a görög mentőhitel sorsa aggasztja az európai piacokat Elpártolt a piac a portugál kormány mellől: a lisszaboni tőzsde több mint hét százalékot esett, a tízéves kötvények hozama jóval a veszélyes hétszázalékos szint fölé, 8 százalék fölé kúszott, a CDS egy nap alatt több mint száz pontot emelkedett. Mindez azt mutatja: nincs jó megoldás a kabinet jelenlegi válságára. A piacok ugyanis azt is büntetik, hogy Pedro Passos Coelho miniszterelnök kedd este nem jelentette be lemondását, annak ellenére, hogy kabinetje gyakorlatilag szétesett. Miután hétfőn, a hivatalával szembeni meggyengült bizalomra és a társadalmi elfogadottság hiányára hivatkozva távozott Vítor Gáspár pénzügyminiszter, kedden, utódjának személye elleni tiltakozásul benyújtotta lemondását Paulo Portas külügyminiszter. Passos Coelho lemondta tegnapi berlini útját - a német fővárosban az ifjúsági munkanélküliség elleni uniós programot indítják el, ez a probléma súlyosan érinti a dél-európai országot. Aníbal Cavaco Silva államfő ma tárgyal a koalíciós pártokkal. A jobbközép PSD-CDS koalíció 2011 nyarán került hatalomra, néhány hónappal az után, hogy az ország 78 milliárd eurós mentőhitelhez jutott az Európai Bizottságtól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Az ennek fejében vállalt A kormányfő nem mond le szigorú költségvetési konszoü- dáció miatt mára 25 százalékra apadt a kormányfő népszerűsége, a 18 százalékos munkanélküliség és a megszorítások miatt rendszeresek az utcai tiltakozások és a sztrájkok. A kormány áprilisban a bukás szélére sodródott, amikor az alkotmánybíróság a költségvetés több intézkedését megsemmisítette. Akkor zárolásokkal tudta az ország elkerülni az államcsődöt, és azóta a hitelező trojka is elfogadta az időközben újraírt büdzsét. Sőt, nyár elején a portugálok tíz- és ötéves állampapírjaikkal is visszatértek a piacokra. A jó hangulatot az is javította, hogy Portugália haladékot kapott a mentőhitel visszafizetésére. A visszaszerzett bizalom mostanra eltűnt, és az is kérdés, a 78 milliárdos nemzetközi hitel elegendő lesz-e az államcsőd elkerülésére. A Saxo Bank elemzői szerint Lisszabon hat hónapon belül újabb mentőhitelre szorulhat. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a görögöknél is újra erősödnek a válság jelei. A- thénnak egy napja van arra, hogy bemutassa, hogyan teljesíti a hitelezők által megszabott feltételeket. A privatizációs tervek eddig nem teljesültek, a közigazgatás reformja is várat magára. A görögöket az a veszély fenyegeti, hogy a trojka nem folyósítja a nemzetközi mentőhitel következő részletét. A két országból érkező aggasztó hírek nyomán az euró is gyengült: a dollárhoz viszonyított árfolyama 1,30 alatt volt tegnap, ez május vége óta a legrosszabb érték. ■ A10 éves portugál kötvényhozam alakulása (százalék) 12 VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS I < I
