Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-31 / 177. szám
2 KÖRKÉP KASZÁS A ENDRE Saját magunk oltalmára A napokban bejárta egy videofelvétel a világhálót: egy kigyúrt ember felspécizett terepjárójával addig üldözött egy joviális úrvezetőt, mígnem leszorította. A kellemetlen meglepetés akkor érte az izompacsirtát, amikor a feleakkora ember viszonozta az első pofont. Majd a megnyugodni képtelen ag- resszort végül egy masszív sorozással késztette maradásra az árok partján. nos, nem könnyű a kérdés, de nagyon érdekelne, hogy vajon ezt - az egyébként nem Magyarországon történt esetet - minek minősítené a hazai jog: jogos önvédelemnek vagy súlyos testi sértéssel spékelt önbíráskodásnak. az első visszajelzések alapján mindenképpen kedvező a fogadtatása a jogos önvédelem tartalmi kiterjesztésének. Az ember számára megnyugtató fejlemény, hogy gyakorlatilag mindent megtehet az élete ellen irányuló támadások elhárítása érdekében, de az is, hogy a korábbinál szélesebb körű jogosítványa akad arra, hogy privát területét, javait megvédje az illetéktelen betolakodóktól. érdekes a Kúria jogértelmező állásfoglalása is: a megtámadottak általában többszörös hátrányban vannak a támadókkal szemben. Ez valóban így van, mert alaphelyzetben az ember nem arra készül, hogy nekiesnek az utcán, egy szórakozóhelyen vagy a bevásárlóközpontban. Vagy hogy idegenek bukkannak föl a lakásában. ahogy arra sem, ami általában beigazolódik: a támadók sokkal inkább tisztában vannak cselekményük jogi vonzataival, mint az áldozatok. Utóbbi kapcsán lesz igazán érdekes az önvédelem új szabályozása. Meddig jogos a védelem? útmutatás A Kúria szerint a támadás kockázata az elkövetőké dél-dunántúl Éles határvonal meghúzásával mutatott utat a minap a Kúria arra nézve, mi számít jogos védelemnek. Máté Balázs Az önvédelemre vonatkozóan a korábbiaknál szélesebb, de nem korlátok nélküli felhatalmazást ad a polgároknak a júliustól élő új szabályozás - így foglalható össze a Kúria minapi jogegységi határozata. Mint ismert, új jogszabály erősíti a polgárok önvédelemhez való jogát. Alapelvként fogalmazták meg, hogy a jogtalansággal szembeni ellenállás többé nem kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető alapjog, ebből következően a támadás kockázata a támadóé. A Kúria határozatában kiemelte, a megtámadottak az elkövetőkkel szemben többszörös hátrányban vannak, hiszen utóbbiak döntenek a támadás céljáról, helyéről, módjáról, míg a védekező felkészületlen. Határvonalat is húzott viszont a testület, példákkal is szemléltetve, milyen esetekben nem lehet hivatkozni a jogos védelemre - ezeket be is mutatjuk. Fegyverboltban: vannak olyan eszközök, amelyeket felhasználhatunk a védelmünkre, de csak engedéllyel Amikor nem kérdéses a kúria álláspontja alapján nem büntethetőek azok, akik a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl. a jogtalan támadást minden esetben úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt ember ellen éjjel vagy fegyveresen vagy csoportosan követik el, továbbá ha a lakásba éjjel vagy fegyveresen vagy felfegyverkezve vagy csoportosan, illetve a lakáshoz tartozó bekerített helyre (többek között az udvarra, lakásba) fegyveresen hatolnak be. Ezekben az esetekben fel sem merül az arányosság méricskélése, hiszen élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán hárította el a rá leselkedő veszélyt. Ha beengedtünk valakit, erőszakkal nem penderíthetjük ki ALKALMAZHATUNK-E ERŐSZAKOT akkor, ha valakit önszántunkból beengedtünk a lakásba, később azonban már valamiért nem kívánatos a jelenléte, és szívesebben látnánk odakint, de az illető nem hajlandó távozni? A Kúria válasza egyértelmű: nem. Az ilyen szituációk nem minősíthetők jogos védelmi helyzetnek, annak ugyanis előfeltétele, hogy a behatoló erőszak árán jusson be, például a kerítés megbontásával. Vagyis, tegyük fel, egy családi ebéd során, ha véletlenül összevesznénk - mondjuk - az apósunkkal, legfeljebb csak ajtót mutathatunk neki, de testi kényszert már nem alkalmazhatunk. Jogtalan fellépésnek minősülhet az is, ha súlytalan fenyegetés hatására leszünk erőszakosak: így többek között ha egy kisgyermek vagy egy tolókocsiban ülő felnőtt tanúsít támadó magatartást. A verbális erőszak - így például az „anyázás” - szintén nem torolható meg fizikaival. Szó sincs az ököljog legalizálásáról már az új alkotmány és a büntetőjogi kódex hatályba lépése előtt is többen felvetették, hogy az új szabályozás nyomán elszabadulhat az erőszak, és a törvény adta lehetőségekkel visz- szaélve lesznek, akik a jogos védelem örve alatt próbálják meg rendezni például sérelmeiket. Az persze elképzelhető, hogy megpróbálnak visszaélni a szabályozással egyesek, viszont ha nem állnak fent a jogos védelmi helyzet előfeltételei, az érintettek számíthatnak a fe- lelősségrevonásra. így például továbbra is testi sértésnek minősül, ha valaki egy közlekedési vitát ökölcsapásokkal zár le, és az is, ha valaki kiprovokálja az erőszakot azért, hogy a szituációt jogos védelmi helyzetnek beállítva vegyen elégtételt haragosán. Emberölés lehet A halálos erősségű áram a kerítésben és egyéb hasonló „megelőző csapás” megítélésében nincs változás: az továbbra is emberölésnek minősülhet. A szabály itt is egyértelmű: nem büntetendő, ha valaki az élet kioltására nem alkalmas eszközzel a támadónak sérelmet okoz - azaz kis erősségű áram például lehet, de ezt felirattal is jelezni kell. Pakssal is megismerkedett a fiatal francia internetes újságíró PAKS Kerékpáros városnézésen, dunai motorcsónakázáson vett részt Justine Cano. A fiatal francia nő elektronikus újságírással foglalkozik, utazó baggerként hívja fel a figyelmet az európai kulturális eseményekre. Kőrútjának első állomása Magyarország, volt már a Balaton Soundon, a Veszp- rémfesten és megy a Sziget Fesztiválra is. Minden régióba ellátogat, így a Dél-Dunántúlra is, amelynek megismerését Pakson kezdte. Ezt követően Mohácsot, Pécset és Kaposvárt fedezi fel. Justine Cano írásait számos portál átveszi, 37 turisztikai szakújságíróval áll közvetlen kapcsolatban. Magyarországi útját a Magyar Turizmus Zrt. koordinálja. Paksra is rajtuk keresztül érkezett. Mint lapunknak elmondta, a Dunával Budapesten találkozott először, és azt kérte, hogy olyan kisvárosba is kalauzolják el, amely szintén a folyó partján van. Kíváncsi volt egy valódi kisvárosra, a vidéki életre. A Duna mellett a kerékpáros városnézés lehetősége, az atomerőmű jelenléte nyomott még a latban. Justine Czink Dóra turisztikai referens társaságában a Cseresznyési Erdei iskolából indult el „meghódítani” Pak- sot. Útba ejtették többek között a Makovecz-templomot, amit nagyon különlegesnek, modernnek ítélt. A délutánt dunai csónakázással zárta, a napot a Prelátusban borkóstolóval. Lapunknak elmondta, hogy a magyar emberek segítőkészek, hazánkban - még a fővárosban is - biztonságban érzi magát. Paks egy szép, nyugodt kisváros szerinte. ■ Vida T. 2013. JULIUS 31, SZERDA Justine Cano a paksi Duna-parton Töretlen a pécsi egyetem orvoskarának nepszerusege bejutókA orvosképzést elkerülték a bajok: a nagy hagyományokkal bíró kar növelte a felvettek számát Pécs Jelentősen növelte hallgatói számát a Pécsi Túdományegye- tem Általános Orvostudományi Kara (PTE ÁOK), egyedül a PTE karai közül. A növekedés annak fényében nem meglepő, hogy az orvoskar évek óta egyre több fiatalt vonz, ám a jelentkezési kedv nagymértékű visszaesése közepette remek eredmény. Nem okozott gondot az államilag finanszírozott helyek feltöltése a pécsi orvoskaron, ahol úgy sikerült összességében mintegy tíz százalékkal növelni a felvettek számát, hogy a minőségi követelményekből sem kellett alább adni. A tavalyi évhez képest huszonhattal több államilag finanszírozott hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben az orvoskaron, ami 2011-es számokhoz viszonyítva hetvennel több elsőévest jelent. Miseta Attila, a PTE ÁOK dékánja szerint az eredmény egyrészt annak köszönhető, hogy az egészségügyi képzést továbbra is támogatja a kormányzat, ám legalább annyira fontos, hogy a fiatalok érdeklődése is megmaradt ezen területek iránt, hiszen egy frissen végzett orvost, fogorvost, avagy gyógyszerészt nem fenyeget munkanélküliség. Az orvoskar első embere úgy véli, hogy az évek óta tartó növekedés másik oka abban keresendő, hogy nem adtak alá a minőségi képzésből; bár a ponthatárok A múlt heti ponthúzáson sok leendő orvoskari hallgató is ott volt csökkentése révén lehetőség lett volna még több hallgatót felvenni, inkább a szint megtartása mellett döntöttek; egyfajta „egészséges konzervativizmus” jellemzi a kart ebből a szempontból a dékán szerint. Elsősorban az általános orvosi és a gyógyszerészeti szakok iránt nőtt az érdeklődés, fogorvosi szakra a tavalyihoz képest valamivel kevesebb hallgatót vettek fel államilag finanszírozott formában, ám ezt ellensúlyozták az önköltséges helyekre felvettek. Tovább nőtt az érdeklődés a speciális orvosi biotechnológia mesterképzés iránt is, ahol 11 fő kezdi meg tanulmányait néhány héten belül. Sok külföldi jöhet bár az idegen nyelvű képzések felvételi eljárása mégnem zárult le, az már biztos, hogy nem lesz gond a helyek feltöltésével, hiszen továbbra is négyszeres a túljelentkezés az angol és a német nyelvű képzési programokra, igya több mint 300 magyar fiatal mellett mintegy 400 külföldi hallgató kezdi meg szeptembertől tanulmányait az orvoskaron a világ minden tájáról érkezve. Az egész ország gazdaságára ösztönzően ható idegen nyelvű orvosképzés további bővítése csak állami források bevonásával lenne megoldható, ám egyelőre semmi sem történt ezen a téren. t I I
