Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-29 / 175. szám
2013. JÚLIUS 29., HÉTFŐ ÉLETMÓD - TUDOMÁNY A labdarúgás jótékonyan hat a szellemre sport A focistáknak meglepően jók a szellemi képességeik. A testi fittség mellett a profi labdazsonglőröknek kiemelkedő kognitív tehetségre is szükségük van - állítja a stockholmi Karolinska Institut egyik kutatócsapata. A tudósok a svéd élvonal játékosainak szellemi teljesítményét vetették össze másodosztálybeli játékosok és a „normális” társadalom tagjainak teljesítményével. Eközben főleg az úgynevezett végrehajtói funkciók terén mutatkozott egyértelmű különbség: minél „gólveszélye- sebb” a játékos (persze a poszt figyelembevételével), annál nagyobb a pszichológiai tesztekkel megállapított végrehajtói értéke. A végrehajtó funkciók egy sor - gyorsan változó körülmények között - gondolatot és tettet koordináló tulajdonságot foglalnak magukban. így a futballjátékosoknak hirtelen kell eldönteniük, egy adott ösz- szetett játékhelyzetben mely cselekvés a megfelelő - például lekezeljék vagy hagyják továbbgurulni a labdát. Ez a fajta döntési intelligencia nem kötődik kizárólag a sporthoz, ezért hétköznapi döntési helyzetekbe is átültethető. De akkor honnan ered a buta j labdajátékosról szóló közhely? Ez feltehetően annak köszönhető, hogy a végrehajtó funkciók nem kapcsolódnak a verbális képességekhez, még a legzseniálisabb sportoló is dadoghat a kamerák előtt. Ráadásul a végrehajtói tehetség és a szabványos IQ-érték között is csak korlátozott az összefüggés. Ettől függetlenül a végrehajtói érték hasznosnak bizonyulhat a tehetségek felkutatásában. A kutatók úgy vélik, hogy a kutyák következtetni tudnak viselkedésünkből érzéseinkre és gondolatainkra Az ember legősibb barátja viselkedéstudománya kutya képes értelmezni az emberi gesztusokat Nincs még egy élőlény, amely olyan közel állna az emberhez, mint a kutya. Hűséges és engedelmeskedik nekünk. Az újabb kutatásokból kiderül, miért a farkas leszármazottja lett az ember leghűségesebb társa Nincs még egy állatfaj, amely olyan korán felvételt nyert az emberek közösségébe, mint a farkas. És nincs még egy olyan háziállat, mint a kutya, amely szinte mindenütt előfordul, ahol ember él. Már a jégkori vadászok is kutyákkal járták a tundrát. Amerika őslakosait is kutyák kísérték a Bering-szoroson át. Az ausztráliai aborigineket a vadászatban segítették, az indián népek málhás állatként használták őket. A kínai parasztok udvarukat őriztették, de a gyomrukat is megtöltötték velük. Ők melegítették a velencei nemeshölgyeket, a porosz gárdisták ékszerként használták őket. Kutyák élnek az elzártságban élő amazóniai törzseknél, ők kószálnak Afrika falvaiban, húzzák az inuitok szánkóját, és nyújtanak társaságot elkényeztetett nagyvárosi piperkőcöknek. Úgy tűnik, természeti állandóról van szó: ahová az ember beteszi a lábát, ott hamarosan megjelenik egy farkcsóváló négylábú nyoma is. A viselkedéskutatás sokáig mégsem nagyon foglalkozott legősibb háziállatunkkal. Sokkal inkább legközelebbi rokonainkat, az emberszabású majmokat tekintették (és tekintik) a legjobb modellnek az emberi intelligencia és érzelmek feltárásához. Egy A gazdik mindig is hitték, hogy kedvencük érti őket. Ám akik távolságtartóbban szemlélik az állatokat, azok mindig is a gyámoltalanságjelének vélték a kutya sóvárgó pillantásait. A rajzfilmek részletekbe menően kidolgozták ezt a kedves mafla kutyaimázst. A buta eb olyan ikonjait teremtették meg, amilyen a Walt Disney alkotta Pluto, vagy Odie, a lihegő bűnbak az egész tudományterület, az evolúciós pszichológia a főemlősökről szerzett ismeretekre épül, e divatba jött diszciplína követői mindezt a majmok világából vett hasonlatokkal magyarázzák. A kutyák évtizedekig mindenekelőtt orvosi és kozmetikai vizsgálatok alanyai voltak. Egy olyan lényt, amellyel sok ember a kanapéját is megosztja, alkalmatlannak tartottak arra, hogy az emberre irányuló, komoly viselkedéskutatás tárgya legyen. Ma éppen ez a közelség teszi olyan érdekessé a kutyát, ettől válik okos kandúr, Garfield oldalán. A macskák e történetek tanulsága szerint okosak, önállóak és arisztokratikusak, míg a kutyák hűen és bután várják irányítójuk parancsait. Viselkedéskutatók időközben felismerték, hogy ez az értelmezés téves. Hogy a kutya tekintete nem engedelmességet jelez, hanem ajánlatot, hogy készek az emberrel igazi érzelmi kötődést kialakítani. az összehasonlító érzelem- és agykutatás kulcsszereplőjévé. A közös érdeklődés összekapcsolja egymással a külön-' böző tudományterületek kutatóit: a paleontológusok és a genetikusok megpróbálják behatárolni, mely időszakban indult a kutya evolúciója, amely zoológiailag a farkas egyik alfaja, illetve hogy hol történhetett mindez. A viselkedéskutatók kezdik pontosabban felmérni a Canis lupus familiáris intelligenciáját és társas képességeit. Ennek során megdöbbentő felismerést tesznek: a kutya bizonyos képességei felülmúlják az emberszabású majmokét. Mégis igaz, amit a kutya- tulajdonosok mindig is sejtettek: hogy egyetlen állat van csak, amely képes velünk „emberi módon” megértetni magát. A kutya tekintetével kitárja előttünk a bensőjét. Ugyanakkor reakcióinkból gondolatainkra és érzéseinkre vonatkozó következtetéseket von le - hasonlóan a gyerekekhez. Részlet: A Geo magazin 2012/10. számából A kutya nézése bizonyítaná szellemi képességeit? A golyóstoll veszélyesebb mint a pénzérme tévhitek Egy toronyból ledobott érme halálos lehet a járókelőkre - valóban? A hétköznapi fizetőeszközök a pletykák ellenére sem halálos dobófegyverek. Még akkor sem, ha az Empire State Building kilátójának teraszáról dobják le. Louis Bloomfield fizikus, a Virginiai Egyetem munkatársa nemrég szélcsatornában, centes érmékkel modellezte a felhőkarcolóból leejtett pénz „forgatókönyvét”. A kísérlet eredményei alapján a penny veszélypotenciálja még komoly egészségügyi kockázatot sem jelent. A kicsi, lapos érme a levegő által bőven lefékezve, szinte falevélként érne földet. A gondolati hiba Bloomfield elmondása szerint abban rejlik, hogy azt feltételezzük, az érme a zuhanása közben végig gyorsul, és koponyatörésre alkalmas sebességet ér .el. Ehhez azonban az összes Nem kell félni a pénzesőtől! levegőt ki kellene szivattyúzni New Yorkból. Vákuumban ugyanis egy zuhanó penny valóban csaknem 335 km/h sebességet érhetne el, ez a legvastagabb koponya betöréséhez is elég. Egy levegővel teli világban azonban minél gyorsabban zuhan az érme, annál nagyobb a rá ható légellenállás. Az igazi veszélyt - figyelmeztet Bloomfield - a zuhanó golyóstollak jelentik. Ezek bizony képesek lennének embert ölni, mivel a formájuk miatt bő 320 km/h-s sebességgel is zuhanhatnak: ez pedig elég, hogy egy fadeszkát vagy egy koponyát is átüssenek. ■ Mozarttal a gyógyulásért biológia A klasszikus zene segíthet a szervátültetetteknek A harmonikus hanghatások csökkentik a szívátültetés utáni kilökődés kockázatát A beteg egereknek jót tesz Mozart. Ezt Ucsijama Masza- teru (Masateru Uchiyama) derítette ki a japán Juntendo egyetemi klinikán, miután 24 egérbe ültetett új szívet, majd az állatoknak napokon át különböző stílusú zenét játszott. A kontrollcsoport süket egyedekből állt. Az eredmény lenyűgöző: a süket egerek és azok, amelyeknek csak monoton zajokat játszottak, átlagban mindössze hét napig maradtak életben. Az Enya ezoterikus dallamait hallgatók ezzel szemben tizenegy, míg a Mozartot élvező rágcsálók húsz napig jutottak. Ám még ennél is van jobb eredmény. Az egerek, úgy tűnik, különösen kedvelik az operát: Verdi Traviatá■ A klasszikus dallamok csökkenthetik a szervátültetést követő kilökődés kockázatát ja átlagosan 26 napig tartotta életben az állatokat. A lezáró vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a klasszikusokat hallgató alanyok vérében jóval kevesebb interleukin-2 és gamma-interferon található: ezek az immunrendszerből származó anyagok megnehezítik a szervezet számára az idegen szerv befogadását, amely ennek következtében kilökődik. Ez annyit jelent, hogy a klasszikus, harmonikus dallamok immunszup- resszív hatásúak - legalábbis az egereknél. Hogy pontosan hogyan fejtik ki ezt a hatást a hangok, egyelőre tisztázatlan. Ucsijama szerint viszont mindez az embereknél is működik majd. Hans-Joachim Trappe, a bochumi Marienhospital Herne kórház főorvosa szerint a klasszikus zene növeli a koncentrációt, a memóriát, a kreativitást és a tetterőt is. ■ Kedves Olvasónk! Amennyiben további, hasonlóan érdekes írásokra is kíváncsi, rendelje meg a GEO magazin egy darab, ingyenes példányát! intelligencia Mennyire ismerik a nyelvünket? KUITÚRÍK Emberek és kutyák együttélése evolúció Mennyi farkas • maradt keüventemkben? Regisztráljon a www.aslapok.hu/geoproba weboldalon _________2013. július 31-ig _____ vagy hívja a (06-40) 510"510-es telefonszámot 2013. július 31-ig, 8-17 óra között!____ A jelentkezes után a lapot egy heten belül eljuttatjuk önhöz. Az ajánlat ^ a készlet erejéig érvényes. ^ Egy neves psüthoregu' Az akció 2013. július 31-ig, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2012/10. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Bőfizetői Üzletszabályzatban találja a www.axelspringer.hu/elofizetesek oldalon. Akciókód: 2421 K * / .1
