Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-23 / 170. szám
Miért száll ki Csányi Sándor? OTP A pénzügyi biztos szerint ki kellene terjeszteni a devizamentési programot HÍRSÁV Biztosra veszik az újabb kamatvágást BIZONYOSRA VEHETŐ, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa újabb 0,25 százalékponttal, 4 százalékra csökkenti az alapkamatot kedden - jósolták londoni pénzügyi elemzők, a folytatásról azonban nincs egységes álláspontjuk. Az MTI felmérésébe bevont befektetési és elemzőházak szakértői eltérő előrejelzéseket adtak a várható folytatásról: a távlati prognózisok sávja a 2,5-4 százalék között mozog. ■ MTI Rezsicsökkentés Romániában ROMÁNIÁBAN AUGUSZTUSTÓL 5 százalékkal olcsóbb lesz a villamos energia - közölte Marius Vladu, az energiaár-szabályozó hatóság parlamenti kapcsolatokért felelős igazgatója. Átlagban 4 százalékkal csökken a villamos energia ára a júliusi 1 százalék után. Romániában azt követően csökkenhet a villamos energia ára, hogy a kormány júniusban csökkentette a megújuló energia szubvencióját, és négy-éwel elhalasztotta a szél-, a nap- ús,a vízenergia előállítását) ösztönző, úgynevezett zöld tanúsítványok egy részének kifizetését. ■ MTI Feketelistán a Hezbollah felveszi az EU a terrorista szervezetek listájára a libanoni síita Hezbollah fegyveres szárnyát - erről a tagországok külügyminiszterei brüsszeli ülésükön állapodtak meg. A szervezet tagjait uniós beutazási tilalommal sújtják, bankszámláit pedig befagyasztják. A Hezbollah listázására amiatt szólította fel az uniót Izrael és az USA, hogy titkosszolgálatok szerint a szervezet áll a Bulgáriában tavaly nyáron izraeli turisták ellen elkövetett merénylet mögött. ■ MTI A kormány újabb devizahiteleseket mentő programjával kapcsolatos hírek, de akár a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása is közrejátszhatott az elemzők szerint abban, hogy Csányi Sándor elnök-vezérigazgató csaknem valameny- nyi OTP-részvényét eladta. Ennél vadabb pletykák is világot láttak az elmúlt napokban. VG-összeállítás * 1 * 1 Újabb 650 ezer OTP-részvény- től vált meg pénteken a Csányi Sándor elnök-vezérigazgató minősített befolyása alatt álló Bo- nitás 2002 Zrt. - közölte hétfőn a hitelintézet a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Az ügyletek után a Bonitás 2002 tulajdonában mindössze félmillió darab OTP-részvény maradt. A Csányi érdekeltségébe tartozó cég egy pénteki közzététel szerint 1 350 000 darab részvényt már csütörtökön eladott, ugyanezen a napon az elnök a saját tulajdonában lévő pakettből több mint 342 ezer részvénytől vált meg, mindössze 10 ezer dajrab értékpapírt tartva meg a számláján. A bankár részvényeladásának híre az OTP árfolyamára negatívan hat már napok óta. A pénteki 9 százalékos zuhanás után a bankpapír árfolyama tegnap is a piros tartományban tartózkodott, miközben a tőzsde forgalmának nagy részét OTP-részvények adták. A bank kevesebb mint 4 nap leforgása alatt értékének közel 20 százalékát elveszítette. Az eladásokkal kapcsolatban számos találgatás látott már napvilágot. A hivatalos indoklás szerint agrár- és élelmiszer- ipari beruházásokra szánja a bankár a pénzt. A Bonitás 2002 Zrt-n keresztül Csányi Sándor érdekeltségébe tartozik a Bona- farm cégcsoport, amely nyolc növénytermesztéssel, illetve élelmiszer-feldolgozással foglalkozó céget tömörít. Értesüléseink szerint a Bonafarm egy óriás vágóhíd építését tervezi. Egy ilyen beruházás azonban 15-16 milliárd forintot emészthet fel, miközben a részvény- eladásokból .eddig nagyjából 10,76 milliárdra tett szert Csányi. Közrejátszhat ugyanakkor a részvényeladásban a kormány újabb devizaadós-mentési terve is, amelyről a korábbi hírek Pletykák Csányiról csányi Sándor nem fontolgatja távozást az OTP Bank éléről - közölte a bank sajtófőnöke még vasárnap a Magyar Nemzet Online értesülésére, miszerint az elnök-vezérigazgató visszavonulásra készül. A lap azt állította: Csányi Sándor komoly szívműtéten esett át februárban, és emiatt határozott a visz- szavonulásról. a népszabadság Online tegnap már azt írta, Csányi az szerint a holnapi kormányülésen tárgyal a kabinet. Nav- racsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint ennek alapja a hitelszerződések visszamenőleges módosítá- sajenne. Mint a tárca (jpzölte, a polgári törvénykönyv (Ptk.) lehetővé teszi, hogy a parlament jogszabállyal módosítsa szerződések tartalmát. Azt vizsgálják, hogy a szerződéskötéskor fennállt körülmények alapvető elmúlt tíz napban külföldön, normál kommunikációs eszközökkel, például emaillel, mobiltelefonnal nem elérhető helyen tartózkodott, így még az előtt dönthetett a részvények eladásáról, hogy a kormány előállt az újabb devizahitelesmentő ötleteiéivel. A lap szerint az OTP elnök-vezérigazgatója ma éjjel érkezik Magyarországra, így holnap beszélhet legkorábban a tranzakciók okáról. megváltozására hivatkozva hogyan lehetne jogszabállyal átírni a bankokkal kötött szerződést. Ilyen körülmény elsősorban az árfolyam-különbözet, hiszen nem róható fel az ügyfélnek, fra rajta kívül álló ok, például az árfolyam hirtelen változása miatt válik képtelenné tartozása fizetésére. A pénzügyi jogok biztosának tegnapi kijelentése tovább növelhette az aggodalmakat a bankszektorban. Doubravszky György az MR1 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy a devizahitelek ügyében elvi megállapodásra van szükség, amely nem csak a lakáshitelekre, de általában a devizaadósságokra vonatkozik. A biztos szerinte háromoldalú egyeztetésre van szükség a devizahitelek ügyében, ezt az után kellene megkezdeni a kormányzat, a bankok és a hitelesek képviselőinek, hogy a kormány, várhatóan holnapi ülésén meghatározza a kereteket. Hangsúlyozta: az emberek nem adósmentő csomagot várnak, hanem azt, hogy a bankok elszámoljanak. Hozzátette: figyelembe véve az elmúlt években a bankok által az országból kivitt profitot, az ügyfelek és a bankok között megoldható a probléma anélkül, hogy az csőddel fenyegetné a hitelintézeteket. Ehhez szerinte nincs szükség költségvetési forrásra. Tartósan csökkenhet a befektetői bizalom az OTP részvényei iránt, ha a tervezett devizahiteles mentőcsomag árfolyamveszteségeit kizárólag a bankoknak kell állnia - kommentálta a pénzügyi biztos kijelentését Sarkadi-Szabó Kornél. A Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója ugyanakkor egy újabb szempontra hívta fel a figyelmet. „A befektetők egy része úgy látja, hogy az OTP dominanciája veszélybe került a takarékszövetkezeti szektor várható térnyerése miatt” - nyilatkozta a Világgazdaság Online-nak, hozzátéve, a jelenlegi környezetben komoly részt tesznek ki a szubjektív elemek. A bölcsődei dolgozók is béremelést követelnek TILTAKOZÁS Egy 27 éve pályán lévő alkalmazott és a pályakezdő is nettó 71 ezer forintot keres az ágazatban „Megelégelve a helyzetet, bejelentjük, hogy szervezetünk csatlakozik a szociális területen szerveződő érdekképviseletek béremelésért folytatott harcához, nyomásgyakorló akcióihoz” - közölte a Balog Zoltánnak írt nyílt levelében a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). Az emberi erőforrások miniszterének leírták, hogy korábban folyamatosan tárgyaltak a közalkalmazottak, ezen belül a szociális ágazatban foglalkoztatottak bérügyeiről. A béremelésre vonatkozó kérésüket azonban türelemre intették, kérésükre nemet mondtak. A BDDSZ elnöke közölte, hogy 2008 óta nem volt emelés a közalkalmazotti illetménytáblában. Szűcs Viktória szerint szakágazatukra vonatkozóan a minimálbér és a szakmunkás bérminimum 65 fizetési osztályban mossa egybe a béreket és tünteti el az életkor és az iskolázott- sági szint alapú bértáblában a különbségeket, mely hatalmas bérfeszültségeket okoz. A bölcsődei dolgozók illetménye a minimálbér és a szakmunkás bérminimum környékén stagnál. Jövedelmi viszonyuk is valamennyi ágazat közül a legrosszabbak közé tartozik: 20-25 év közalkalmazotti jogviszony után nettó 100 ezer forintot jelentősen alulmúló ilA nevelők alacsony fizetésük miatt tiltakoznak a minisztériumnál letményt visz haza a bölcsődei dolgozók 80 százaléka. 2013- ban, egy bölcsődei kisgyermeknevelő érettségire épülő felsőfokú szakképzettség mellett pályakezdőként, illetve 27 éves közalkalmazotti jogviszony után is havi bruttó 114 ezer forintot kap (nettó 71 ezer Ft), amely megegyezik a szakmunkás bérminimum idei ösz- szegével. Szűcs szerint az elmúlt évek alatt összességében az ágazatban dolgozók több mint 20 százalékos reálkereset veszteséget szenvedtek el. Kiemelte: a tranzakciós adó mellett a 2011- ben bevezetett egykulcsos adórendszer is sújtja őket. A BDDSZ elnöke arra is emlékeztetett, hogy bérkompenzációs rendszerrel - hol kormányzati szándék, hol végrehajtásból eredő munkáltatói hibás adatszolgáltatás miatt - számtalan probléma merül fel, melynek miatt a dolgozók nettó illetménye a kompenzáció ellenére csökkent. A BDDSZ azt is sérelmezi, hogy először lecsökkentették, majd megszűntették a szociális továbbképzés és szakvizsga normatív támogatását. A kreditpontos továbbképzés kötelező maradt, a kötelező továbbképzés részvételi díjának és a útiköltségének finanszírozását azonban a dolgozókra terhelik. ■ É. S. I 1 \ < t 1
