Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-07-21 / 27. szám
8 INTERJÚ 2013. JÚLIUS 21, VASÁRNAP demográfia A klasszikus családmodellben több gyermek születik, de a modern Európa rohamosan öregszik. Magyarországon sosem volt még ennyi gyermektelen nő. És egyre többen hagyják el az országot. Igaz, tőlünk kevesebben mennek el, mint a többi volt szocialista országból. BIZONYTALANSÁGBA NEM SZÜLNEK Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója szerint növekvő gazdaság és több munkalehetőség kellene ahhoz, hogy több gyerek szülessen hazákban és lassuljon a társadalom öregedése. Ugyanerre lenne szükség ahhoz is, hogy kevesebben hagyják itt az országot. Fábos Erika- Az önök számításai szerint 335 ezer magyar tartózkodik tartósan külföldön. Egy ideje komoly számháború folyik ebben a témában itthon. Pontosabb ez az adat, mint a többi?- Ez az eredmény egy új módszer alapján született. Majdnem tízezer embert kerestünk fel, és azt vizsgáltuk, hogy a bejelentett lakcímükhöz képest hol laknak. Az eredmények azt mutatták, hogy a 18- 49 évesek közel 80 százaléka a bejelentett lakcímén tartózkodik, 10,6 százalék az, aki más belföldi lakcímen, közel 4 százalék ismeretlen helyen, míg 6 százalék külföldön él. Ezeket az eredményeket viszonyítottuk egymáshoz. Ebbó'l született meg az az eredmény, hogy a külföldön tartózkodók aránya 7,4 százalék, ami a 18-49 évesek közül 335 ezer főt jelenthet. Eddig a legpontosabb „becslés” a tükörstatisztikákból született, amikor a befogadó ország adataiból tájékozódunk. Abban viszont például az ingázók, vagy az illegálisan foglalkoztatottak nem szerepelnek, tehát az új módszerhez képest jelentősen torzít.- Miért fontos, hogy erről pontosat tudjunk?- A népességalakulást a születési, a halálozási adatok, valamint a migráció befolyásolja. A születés és a halálozás egy pontos adat, a migráció ellenben nem, e nélkül viszont nem lehet megmondani, hogy 10-20 év múlva, mondjuk menynyi aktív kereső lesz majd itthon, vagy mennyi iskolára lesz szükség és mekkorák lesznek például a társadalombiztosítás kiadásai. Ez a politikai döntéshozók számára fontos, hiszen egyik évről a másikra nehéz lenne reagálni ezekre a helyzetekre. Ugyanakkor a közvélemény szempontjából is jelentősége van, hogy a folyamatokra és a következményekre időben felhívjuk a figyelmet.- A régió többi országához képest sok magyar hagyja el az országot?- Magyarország még így is a kis migrációs hajlandóságú országok közé tartozik Európában. Románia 21 milliós lakosságából például két és fél millióra becsülhető a tartósan külföldön élők száma, a 38 millió lengyelből két millióan, de arányaiban Bulgáriából és Szlovákiából is sokkal többen, mint hazánkból. Spéder Zsolt 1961-BEN SZÜLETETT 1980-1986 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Gazdaságpolitikai szakirányán végzett 1987-1988 Szociológia tanulmányokat folytatott a frankfurti J. W. Goethe Egyetemen 2001 PhD doktori fokozatot szerzett, a Budapesti Közgazdaság- tudományi és Államigazgatási Egyetemen 1986-1999 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, gyakornok, tanársegéd, egyetemi adjunk1999- KSH Népességtudományi Kutatóintézet, igazgató 1999-2003 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, egyetemi adjunktus 2008-Pécsi Tudományegyetem, BTK, Szociológia tanszék, egyetemi docens 2008- A Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi magántanára Spéder Zsolt: „Nálunk a gyermekvállalási szándék megvan, más kérdés, hogy a tervezett gyerekek mégsem születnek meg."- Van ezzel kapcsolatosan egy pánikhangulat, sokan exodust emlegetnek. A demográfus mikor esik ettől kétségbe?- A demográfus pontosan tudja, hogy ez hosszú távú folyamat, amiben rövidtávon megforduló trendek is lehetnek és vannak is, elég ha csak Spanyolország példáját említjük. Szóval, ezektől az adatoktól nem esem kétségbe, sokkal inkább van rossz érzésem, ha a hazai halandóságról vagy a születésszámról beszélünk.- 1981 óta folyamatosan csökken a magyar népesség. Tudjuk, mi az oka ennek?- Két markáns tendencia okozta ezt. Az egyik, hogy a Kádár-rendszer idején magas volt a halandóság. 1992-ben ugyanannyi volt a születéskor várható élettartam, mint 1965-ben. 1992 után pedig egy korszakváltás tanúi voltunk, amelyben a korai gyermek- vállalási mintáról egy későire váltott át a társadalom. Amíg a hatvanas években 22 éves volt egy nő, amikor az első és 25, amikor a második gyereke született, 1993-ban 29 éves korában született az első gyerek. Ez az átmenet azzal járt, hogy volt egy olyan nemzedék, ahol kevesebb gyerek született. Az elmúlt években pedig az úgynevezett termékenységi csapda figyelhető meg. A halogatás következtében, amennyiben valakinek sokáig nem sikerül valóra váltania gyermekvállalási szándékait, lemond céljáról és elmúlnak a szándékok, vagy egészségügyileg már nem képes szülni, mert kicsúszik az időből, így végül kevesebb gyermek születik.- Van még Európában olyan ország, ahol a korai termékenységi modell van?- Sehol nincsen. Egész Európa öregszik.- Korábban azt lehetett hallani, hogy a Ratkó-korszak nemzedéke majd behozza a hátrányt. Hiába?- Éppen az ellenkezője következett be, mint amit vártunk. Azt gondoltuk, hogy a Ratkó-unokák - az 1974 és 79 között születettek - az új évezred első évtizedében több gyereket hoznak a világra, ezzel szemben már másfél évtizede stagnál, 95 ezer körül alakul a születések száma. Körükben 180 ezer fő körüli évjáratokról beszélünk, utánuk kisebb, 140 ezres és annál alacsonyabb évjáratokkal kell számolni. Ez nyilvánvalóan gyorsítja a társadalom öregedését, hiszen harminc-negyven év múlva e kis évjáratok adják majd a munka- vállalók derékhadát, az 1975 körül születettek pedig időskorúak lesznek.- Volt valaha ennyi gyermektelen nő, mint manapság?- Nem. A gyermekvállalással kapcsolatos magatartás alapvetően megváltozott hazánkban. Korábban a gyermektelenség az egészségügyi minimumon volt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az 1965-ben született nők 10 százaléka volt gyermektelen 35 éves korában. Jelenleg a 35 éves nők 23 százaléka, a 30 éves nők 50 százaléka gyermektelen.Az utolsó utáni pillanatban vagyunk és úgy gondolom, hogy rövidtávon már aligha lehet változtatni ezen. Ehhez ugyanis az kellene, hogy a ma gyermektelen 35-38 éves korú nőknek, a következő egy-két évben tömegesen megszülessen az első gyermekük, majd pedig a második is.- Olaszországban és Németországban egyre többen vannak olyanok, akik tervezetten nem vállalnak gyereket. Ez Magyarországon is megfigyelhető?- Szerencsére nem. Nálunk a gyermekvállalási szándék megvan, más kérdés, hogy a tervezett gyerekek mégsem születnek meg. Átlagosan 2,2 gyereket terveznek ma a fiatalok, de csak 1,2-1,3 jön világra. Ezzel szemben Németországban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 30 százaléka nem is tervez gyereket.- Ha a népesedési folyamatokról beszélünk, a gazdasági válság erre is kimutatható hatással van?-Feltétlenül és nálunk, mivel a gazdasági stagnálás már a világválság előtt elkezdődött, sokkal inkább, mint a környező országokban tapasztalható. A teljes termékenységi arányszám, ami a ténylegesen megszületett gyermekek számát jelenti, és 1990-ben 1,8 volt már 1999 óta 1,3 körül stagnál és ma ez a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. A környező országok is lényeges volt a csökkenés, Csehországban például 1,1 volt a mélypont, de a kétezres évek közepén, a gazdasági fellendülés időszakában minden országban lényeges volt a javulás, és Csehországban például 1,5-re nőtt az érték.- Amúgy a világ túlnépesedik és a Föld lakossága rohamosan növekszik. Európában miért nem?- Valóban. Igaz, amíg Afrikában még 4-5 gyerek születik, Kínában és Indiában már lassul a folyamat és az ENSZ prognózisa szerint az évezred közepére komolyan lelassul a világ népességének növekedése. Európában a várható élettartam mindenütt növekszik, de a termékenységben nagyok a különbségek. Ennek következménye lehet, hogy noha Németországban ma 80 millió körüli lakossággal bír, Franciaország pedig 65 millió körüli, 2050- ben mindkét ország 73 millió kürüli népességgel rendelkezik majd.- Franciaországban ez minek köszönhető? Létezik valahol Európában olyan kormányzati ösztönző rendszer, ami működő, jó példa?- Ma számtalan magasan fejlett országában 2,0 körüli a termékenység, de nem mindenütt jellemző ez, így nyilván az intézményeknek és a családpolitikának is van hatása. Francia- országban éppen jelentős pénzügyi hátránnyal jár a gyermektelenség, az adórendszerben, de a gyermekellátás rendszere is kiterjedt és sokszínű, vagyis a büntetés önmagában biztos, hogy nem jó megoldás. Több jól működő modellt is ismerünk. A skandináv országokban azért jó a helyzet, mert általános és nagyon kiterjedt a gyermekellátás intézményrendszere. Ausztráliából terjedt el, hogy az első gyermek születését egy prémiummal jutalmazza az állam. Ez egy jelentős összeg, amiből babakocsit, babaágyat és és olyan dolgokat lehet vásárolni, ami ilyenkor nagy kiadást jelent a családoknak. Oroszországban is bevezették ugyanezt és már néhány év után eredménye van. - A családmodell átalakulása: a házasság népszerűség- vesztése, az élettársi kapcsolatok elterjedése kihat erre?- Az instabil kapcsolatok nem kedveznek a termékenységnek, mert könnyebben felbomlanak, mert kisebb bennük az elköteleződés és a biztonság, ami a gyermekvállalás halogatásával és gyakran annak meghiúsulásával jár.- Az emberi tényezőből mi számít jobban, a nők karriertörekvése vagy a férfiszerepek változása okolható inkább a termékenység csökkenésében? - A megélhetés kényszere, a családi feladatok és munkahelyi kívánalmak nehéz összeegyeztetése. A gyermekek felneveléséhez ma a fiatalok szerint kell a két kereset, és ha innen nézzük, akkor a gyermekvállalás és a munka (karrier) közötti konfliktus okolható inkább. Ugyanakkor a konfliktus feloldásának felelőssége, a gyermekvállalás feleső- sége nem hárítható át a nőkre. Az elemzések szerint az intézményes megoldásokon túl a férfiak feladatvállalása is segíti azt, hogy a szándékolt gyermekek megszülessenek. Nem beszélve arról, hogy a gyermek, a kutatásunk szerint nem csak a nők, de a férfiak életében is önálló, életnek értelmet adó életcéllal bír.- Mi vár ránk a következő évtizedekben?- Kétségtelen, hogy a társadalom öregedése folytatódni fog a következő évtizedekben és ma is gyorsabban öregszünk, mint az európai átlag. Jelenleg a 60 éven felüliek száma 2,3 millió fő, azonban ez a szám 50 év múlva 3,3 millió lesz. Mivel a becslés szerint a népesség 9 millióra csökken, a 20 éven aluliak pedig mindössze 1,4 millióan lesznek, ez azt jelenti, hogy az aktív korú népesség csökken, ami az állami nyugdíjrendszer számára komoly teher lesz. Ez a fenti számok tükrében a nyugdíjkorhatár további kitolódásával és a foglalkoztatás változásaival is együtt jár majd. Egy területen számítunk nagyobb változásra, nemzetközi tapasztalatok alapján gondoljuk azt, hogy a gyerekszám növekedni fog, jelenlegi becslésünk szerint a teljes termékenységi arányszám a jelenlegi 1,3-ról 1,5-1,7-re fog emelkedni.
