Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-20 / 168. szám

2 2013. JÚLIUS 20., SZOMBAT KÖRKÉP Tigris, medve, fóka is jön zoo Jövő őszre teljesen megújulhat a Mecseken a pécsi állatkert Új majomház. fókaparadicsom - a látványtervekből már kiderül, hogyan fest majd az új pécsi állatkert KASZÁS A ENDRE Fél dinnye a víziló szájában emlékszem, nekem és kol­légáimnak már akkor té­mát adott a pécsi állatkert megújulásának lehetősége, amikor pályakezdő gyakor­nokként még csak híreket „farigcsáltam”. Nem ma volt, bő negyed évszázada is már annak. aztán, ahogy szaladtak az évek, ez a tipp számta­lanszor került még a szer­kesztőségi értekezletekre: egyes kollégák szinte foly­tatásos sorozatban követ­ték figyelemmel azokat a fejleményeket, amelyekre az időről időre érkező fiatal gyakornok is szívesen rá­csodálkoztak, mint egy új szenzációra. de, ha hírlapi kacsának nem is lehetett nevezni az állat­kerti híreket, nem lett sem­mi a mecseki park a Pécs melletti Keszübe, a Mecsext- rém szomszédságába, illetve a pécsi Centrál-parkba való kitelepítéséből sem. Néhány halaszthatatlan fejlesztés ugyan történt a Mecsek-olda- li zoo-ban, de a létesítmény nagy része gyakorlatilag most is múlt század második felének retróérzését sugallja. És mégis, minden viszontag­ság ellenére a pécsi állatkert minden hétvégén ezreket vonz, nyílt napjain még en­nél is nagyobb tömegeket mozgósít. Nem is beszélve az egymást érő nyári zoo-tá- borokról, amelyekről nap mint nap megannyi csillogó szemű állatbarát kisgyerek jön ki. felnőttként számomra az utóbbi mutatta meg újra az állatkert varázsát. Mert kis­lányom, amikor ragaszko­dott hozzá, hogy mindennap érte menjek, nem a körül­ményekről beszélt. Hanem arról, hogy milyen volt az oroszlánház takarítását lát­ni, a majmokat etetni, hogy aranyosak a szurikáták, és hogy állítólag újra lesz med­ve. Es együtt dobtunk egy méretes dinnyeszeletet a víziló kitátott szájába. Pécs Felújítják a Dél- Dunántúl egyetlen állat­kertjét, a pécsi zoo-t, de idén még nyitva tartanak. Jövő őszre mutathatják be az új közönségcsalogató vadállato­kat, köztük a fókákat és az új nagymacskákat. Babos Attila Ugyan az eredetileg tervezett­hez, ősz elejéhez képest csúszni fog valamelyest a pécsi állatkert felújítása, ám a helyi önkor­mányzat reményei szerint még idén megkezdődhet az építke­zés, tájékoztatta lapunkat Nagy Csaba alpolgármester. Azt már Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigaz­gatója, az állatkert felújításának felelőse tette hozzá, hogy a be­ruházás tervezett kivitelezési ideje 6-8 hónap. Hangsúlyozta, hogy amennyiben december­ben szerződést tudnak kötni a munkálatokat elnyerő kivitele­zővel, és a telet is beleszámítják a fenti időbe, úgy legkésőbb 2014 őszére be kell fejeződnie a beruházásnak. A felújítással egy új fogadó­központ létesül (ide költözik be a pécsi belvárosból az akvá- rium-terrárium is), és modern, akadálymentes, 21. századi létesítményeket alakítanak ki mind a látogatók, mind az álla­tok számára. Szatyor Miklós, az állatkert igazgatója érdeklődésünkre azt mondta, hogy a jelenlegi állatállomány jelentős része megmarad, sőt új fajokat is hoznak, amelyek alapvetően a ragadozók, azon belül is a nagy­macskák közül kerülnek ki. A jelenlegi három oroszlán mellé érkezik leopárd, puma és tigris is, amelyek korábban is voltak a pécsi zoo-ban, ahogyan ismét látható lesz majd barnamedve is - a cél természetesen a kíná­lat közönségcsalogató módon való szélesítése. Az elsoroltak mellett a közönség kedvenc címre jó eséllyel pályázik majd a borjúfóka, amely eddig még sosem volt a pécsi állatkertben. Az egyik leglátványosabb új­donság az új csimpánzház és a majomház lesz, valamint a teljesen új állatsimogató és ma- dárröpde, ami egyben játszótér is lesz. Maradnak az állatok rákérdeztünk, mi lesz az ál­latokkal az építkezés idején, mert úgy tudjuk, a volt pécsi vidámparkba annak rossz ál­lapota miatt mégsem költöztet­hetik a vadakat. Merza Péter, a városfejlesztési cég vezetője közölte: tekintettel arra, hogy nagy szervezési és szállítási feladatokat jelent, és állat­egészségügyi okok miatt jelen­tős karanténozási idővel lehet­ne csak megoldani az állatok más állatkertekbe történő ide­iglenes elhelyezését (és vissza­szállítását), az a döntés szüle­tett, hogy a lehető legtöbb ál­lat a kivitelezés ideje alatt a helyszínen marad. Ez a három hektáros területen megoldha­tó, a feltételek biztosíthatók. A terrárium is költözik ma az akvárium-terrárium a pé­csi belvárosban található, ener­getikai szempontból korszerűt­len, városi tulajdonú házban. Emiatt az állatkert felújításával a hüllőket is a Mecsekre költöz­tetik. Merza Péter közölte: az épület lehetséges hasznosításról zajlanak az egyeztetések, ko­rábban jelentős érdeklődés volt a belvárosi ingatlan iránt a ma­gánszférából. a pinceépületben, mivel egy légtérben volt minden, nem csak az akváriumok mögött, de a látogatótérben is trópusi me­leg volt, ami gazdaságtalan volt, és kellemetlen is a látoga­tóknak. Az új helyen ezt orvo­solják, és korszerűbb kifutókat építenek. A vízbázis védelméért a pécsi önkormányzat a múlt évben 1,2 milliárd forintot nyert uniós pályázaton az ál­latkert és környékének turisz­tikai fejlesztésére. A pécsi zoo felújítására elsősorban a me­cseki vízbázis védelme miatt volt szükség, ezért a kifutók teljes területe megfelelő alá- szigetelést kap. Ha ez nem tör- \ ténne meg, az állatkertet leg­később jövő év végével bezá­ratta volna a környezetvédel­mi hatóság, 2014 decemberéig kaptak haladékot a munka elvégzésére. a fejlesztési programban egy új mecseki, erdei kerékpárút is épül, a bemutatóközpont fel­építése és a vízbázis védelmére tett intézkedések mellett. Két évig a listán marad, akit rajtakapnak fekete­foglalkoztatáson Tizenhét település összesen 32 adózója került a megyéből a frissen közzétett feketelistára. Ők azok, akik az adóhatóság­nál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan 10 millió forintot meghaladó adó­tartozással rendelkeznek. Leg­többük szekszárdi, paksi, faddi, bátaszéki és Tamásiba való. Ér­dekesség, hogy a település mé­retéhez képest több hátralékot felhalmozó adózó is van Pálfán, Kölesden, Szedresen, Bátaapáti- ban, Kakasdon és Decsen. A pénz nagyrészt azonban már behajthatatlan. A listára felkerült cégek bő kétharmada ellen felszámolási vagy vég- elszámolási eljárás van ér­vényben, azaz esetükben már nagyon kevés az esély tartozá­saik rendezésére. Még úgy is, hogy az eljárásokban az adó­tartozások befizetése az első helyen szerepel. Egy másik, a napokban közzé tett NAV feketelistán az előző­nél is többen szerepelnek, több mint 4700 cég, illetve magán- személy neve, címe olvasható abban a táblázatban, amelyik ■ Huszonegy megyei cég van azon a listán, ami a feketén foglalkoztatókat tünteti föl a feketén foglalkoztatókat tün­teti föl. A szabályok szerint az kerül fel a listára, aki vagy amely cég egy ellenőrzés során fennakad a rostán, mert be nem jelentett alkalmazottal dol­goztat. A szankció részeként a foglalkoztató két éven át marad a listán, ezt követően kerül le onnan, kivéve, ha ilyen szabály- sértés miatt ismételten elkapja a hatóság. Ebben az esetben a korábbi ügyek is maradnak a listán. A napokban aktualizált lajstromon 21 Tolna megyei ma­gánszemélyt, céget találtunk, többségük szekszárdi. Ha a tízezer lakosra jutó adó­tartozók arányában tesszük sorrendbe a megyéket, akkor 3,5-es átlagával Vas megye kerül az élre, itt van a legkeve­sebb feketelistás, majd Tolna megye következik 3,6-del. A ! lista másik végén - igaz nem megyeként - Budapest áll tíz­ezer lakosra vetített 9,7-es átla­gával. Az országos átlag egyéb­ként 5,1. ■ M. I. SZÉP-kártya: túlságosan lassan juthatnak csak a pénzükhöz siker A lehetőségek közül a Kisosz által „kilobbizott” vendéglátós alzsebre kérik a legtöbben a cafetériakeretüket A Szép-kártyával történő vá­sárlás ellenértékét a banki át­utaláshoz hasonló gyorsaság­gal kaphassák meg a kártyát elfogadó vállalkozók - ezt kez­deményezi a Kisosz. Az elmúlt napok híre, hogy hónapok óta kitartóan ismételt javaslatuk meghallgatásra talált (persze nem biztos, hogy csupán az övék, a lényeg a végeredmény), s a nyári idegenforgalmi sze­zonban nem kell bajlódniuk a vállalkozásoknak a kasszacse­rével. De máris itt az érdekvé­delmi szervezet újabb javasla­ta.- A Kisosz kezdeményez­te annak idején, hogy a SZÉP-kártyának vendéglátós alzsebe is legyen - emlékezte­tett Kertész Rezső, a Kisosz So­mogy megyei társelnöke. - Az­óta bebizonyosodott a sikere is: a legtöbb munkavállaló azt ké­ri, hogy erre utalja munkálta­tója a cafetériakeretét. Problémát az jelent, hogy 5-15 napon belül jutnak csak az elfogadó vállalkozások a pénzükhöz. Akkor, amikor ma már négy óra egy banki átuta­lás ideje, úgy véljük, ez a fo­lyamat is felgyorsítható, tech­nikai akadálya ennek 2013- ban aligha lehet. Tárgyaláso­kat kezdeményezünk az ille­tékesekkel; ha nem is néhány órán, de egy-két napon belül pénzükhöz szeretnének jutni a A vásárlók szeretik, a vendéglátósok a lassú ügymenetre panaszkodnak Kiskereskedelmi üzletek száma a Balaton déli partján 2010 1876 2011 1860 2012 1882 Vendéglátóhelyek száma a Balaton déli partján 2010 1434 2011 1472 2012 1491 FORRÁS: KSH szolgáltatást, terméket értéke­sítők. A Kisosz közben bekap­csolódott egy olyan programba, mely azt segíti elő, hogy a vál­lalkozások lehetőleg helyi, az adott településen élő álláske­resőket alkalmazzanak, előbb persze találjanak is egymásra. A balatonszárszói szezonindí­tó vállalkozói fórumon az is el­hangzott: a kereskedelem-ven­déglátás gazdasági súlya, ere­je jelentős a turizmusban, ha minden vállalkozást megszor­zunk hárommal (egy család átlagos létszámával), akkor el­mondható, hogy több tízezren élnek ebből. Ehhez képest - hallottuk ugyanott - a folyton változó szabályozásból, valamint az új és új terhekből nem éppen azt érzik, hogy segíteni akarnák az ágazat boldogulását... ■ Fónai Imre \ t t t í r

Next

/
Thumbnails
Contents