Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-15 / 163. szám

MEGYEI TÜKÖR 3 2013. JÚLIUS 15., HÉTFŐ Határainkon túl élő egyetemisták ismerkedhetnek az atomtechnikával PAKS Erdélyi és felvidéki ma­gyar fiatalok töltenek két hetet Magyarországon a paksi atom­erőmű ösztöndíj programja ke­retében. Két turnusban tizenkét fiatal érkezik innen is, onnan is. Az atomerőmű hosszú évek óta lehetővé teszi magyar ajkú, első­sorban műszaki területen felső­fokú tanulmányokat folytató ha­táron túl élő diákoknak, hogy megismerkedjenek az atomerő­művel. A programba az ottani diákszervezetek által koordinált pályázat útján kerülhetnek be a legkiválóbb hallgatók.- Arra törekszünk, hogy köz­vetlenül megtapasztalják, meg­figyelhessék az atomerőműben folyó munkát, annak biztonsá­gos működését - mutatott rá Ig- nits Miklósné. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezetésfejlesz­tési munkatársa kiemelte, hogy potenciális munkaerőként nem tekintenek ezekre az egyete­mistákra, nem céljuk, hogy eze­ket a fiatalokat elcsábítsák. Sok­kal inkább szeretnének segít­séget nyújtani a tanulmánya­ikhoz, ahhoz, hogy szakmai ta­pasztalatokat szerezhessenek, kapcsolatokat alakíthassanak ki, ápolhassanak. Mindezen túl ezek a fiatalok tovább viszik az erőmű jó hírét, fűzte hozzá. Az erdélyi és felvidéki fiata­loknak rendre bemutatják Pak- sot és környékét. Idén többek között egy interaktív múzeu­mi programon vettek részt, és Paks történelmét játékos formá­ban, élményszerűen ismerhet­ték meg. A Városi Múzeum kol­lektívája a modern ipari létesít­ményből érkezett fiatalokat né­hány évszázadnyit visszaröpí­tette a történelemben. ■ Vida T. A diákok Pakssal is ismerkedtek Október 6-ra elkészülhet váltás A pécsi művészeti karon új szakmai kihívások várták Fusz György keramikus- és szobrászművész nyerte meg a megyeszékhely 1848-as emlékművére kiírt pályáza­tot. Az egyetemi tanár szep­tembertől a PTE Művészeti Tanszékének oktatója, janu­ártól intézetvezetője. Ihárosi Ibolya szekszárd A megyeszékhely önkormányzata a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szak- véleménye alapján döntött Fusz György tervének megvalósítása mellett. Az első pályázatot ered­ménytelennek nyilvánították, a másodikra pedig hat helyi kép­zőművészt hívtak meg. Mint an­nak idején megírtuk az erede­ti koncepció az volt, hogy a me­gyeháza falához simuló emlék­mű létesüljön.- Ezzel az elképzeléssel, amely csupán koszorúzó hely lett volna, sosem értettem egyet - mondta el lapunknak Fusz György. Sze­rencsére később - egyetértés­ben az építészekkel - sikerült egy méltóbb tervet elfogadtat­ni. Azóta némi változáson ment keresztül a nyertes pályázat is, mert kiderült, hogy az emlékmű eredetileg tervezett helyének kö­zelében egy fa áll. A korábbi terv szerint a teraszos lépcsősoron fel kellett volna menni a koszo­rúzáshoz, de mivel az emlékmű lejjebb kerül, a megemlékezések megtartásához is méltó helyen lehet az emlékmű. Kérdésünk­re elmondta a szobrászművész, hogy érzéseiben a '48-as forrada­lom együtt él a '49-es végkifejlet­tel. Nem volt egyszerű a feladat, hiszen nem szeretett volna száj­barágós köztéri emlékművet lét­rehozni. Ezért döntött úgy, hogy a kompozícióhoz felhasználja a '48-as attribútumokat. Köztük szerepelnek zászlók, amelyek­nek a játéka is érzelmeket jele­nít meg, lesz benne dob, kard, s a közgyűlés határozata értelmé­ben szerepelnie kell a kompozí­cióban az 1948-as Petőfi és Kos­suth domborműnek is. A tér, valamint az ott elhelye­zett műalkotások megkívánják, hogy viszonylag magas pont ala­kuljon ki. A kicsit körplasztiká­vá kiteljesedő 3-3,5 méter ma­gas emlékmű háttere ugyan­olyan mészkő lesz a megyeháza fala előtt, kicsit kifordulva, mint Nem akartam szájbarágós köztéri emlékművet létrehozni, mondta lapunknak Fusz György szobrászművész amilyen a téren másutt is meg­jelenik. Erre kapcsolódnak rá a bronz plasztikai elemek. Az al­kotó felajánlotta, hogy elkészül a munkával október 6-ig. - Egy szobrot megcsinálni, főleg az em­ber szülőhelyén, nagy felelősség. Ha más városban áll egy szobor, azzal nem szembesül az alkotó­ja minden nap. Itthon viszont so­kan személyesen is ismernek, ezért aztán van bennem vala­miféle kellemes feszültség, mert nagyon szeretném, hogy minél jobb munka kerüljön ki a kezem alól. Ráadásul 1848-49 emléke sem közömbös - mondta a szob­rászművész. Fusz György szakmai életében egyébként némi változás állt be. Ugyan a Pécsi Tudományegye­tem (PTE) berkein belül maradt, de 25 év után megvált a szekszár­di kartól, s szeptember elseje óta a PTE Művészeti Karának okta­tója. - Nem volt könnyű a dön­tés, de ha olyasmit kínálnak fel az embernek, hogy a szűkebb szakmai területén dolgozhat, az megfontolást érdemel. Mivel a váltás nem járt költözéssel, az eltelt idő bebizonyította, hogy jó döntés volt - fogalmazott. Janu­ár elejétől megbízták a Média és Alkalmazott Művészetek Intéze­tének a vezetésével, amely az új szakok gyűjtőhelye. Oda tartozik az alkalmazott grafika, a kerá­mia alap- és mesterszak, és a ze­nei-média szak. Mint elmondta - s a Velencei Biennálén látta is - a kortárs képzőművészetben egy­re gyakrabban jelenik meg nagy kivetítőkön a média és a zene. Fo­lyamatosan vannak mesterkép­zős hallgatói. Szekszárdon is fe­lelőse maradt a környezetkultúra szaknak. Azt sem titkolta, meg­könnyítette a döntését, hogy úgy érzete, Szekszárdon elfogyott kö­rülötte a levegő, az egyetemen vi­szont új kihívások várták. Névjegy FUSZ GYÖRGY DLA habil, egyete­mi tanár, 1955-ben született Szekszárdon. 1987-től 2012-ig dolgozott a PTE Illyés Gyula Ka­rán, 1998-2006 között főigazga­tó-helyettes, 2006-2010 között főigazgató. Jelenleg a PTE Mű­vészeti Karán intézetvezető. 1981-ben végzett keramikus iparművész szakon a Magyar Iparművészeti Egyetemen. Né­hány tudományos fokozat és cím: 1997 DLA, 2004 dr. habil cím a Magyar Iparművészeti Egyetemen, majd docens ugyan­ott, 2009-től egyetemi tanár, 2005-től DLA témavezető, 2012-től a PTE Művészeti Tan­székén. Számos szakmai, köz­életi és civil tisztsége, funkciója van. A Magyar Akreditációs Bi­zottság tagja 2012-től, szakértő, bíráló 2009-től. Több szakmai és közéleti kitüntetés birtokosa. HÍRSÁV Két Tolna megyei lett Kézműves Remek Budapest Átadták a Magyar Kézműves Remek díjakat, az elismerést idén két Tolna megyei is megkapta. A ten- gelici Pohner Edit gyöngy­fűző „Csipkerózsa" alkalmi gyöngyékszer szettjével, míg a dombóvári Gábor Sándor cukrász a Magyar Rapszódia Kézműves Bonbonkülönle­gesség Liszt Ferenc emlékére elnevezésű édességével érde­melte ki a címet. Az elbírálás­nál kiemelt követelmény volt a termékek eredetisége, nem­zeti kultúrát őrző, egyedi ér­téket képviselő hagyomány­hűsége és turisztikai haszno­síthatósága. ■ H. E. Minik és más csodák járták a térség útjait dombóvár-gunaras Klasszi­kus és új típusú Minik, illet­ve más veterán autók és mo­torok jelentették a látnivalót hétvégén az üdülőtelepen és a dombóvári járás 10 települé­sén is. A Gunaras Rally mint­egy száz résztvevője szomba­ton járta körbe a térségét, az állomásokon pedig egy-egy feladat várta az versenyzőket. A rajt helyszínén számos jár­mű különlegesség mellett egy Ford T-modell és egy Velorex is látható volt. ■ H. E. Gyerekeknek szánják a múzeumi tudásmúhelyt dombóvár Tudás-műhellyel bővült a Helytörténeti Gyűj­temény. A múzeum főbejára­tából nyíló kisebb helyiséget a városi könyvtárral közösen alakították ki, így kihelyezett gyermek-olvasó, hangzó- és képes sarok kapott ott helyet, valamint a nyáron készülő munkák lesznek láthatóak. De a tudás-műhely létét nem csak idényjelleggel tervezik - árulta el dr. Kriston Vízi Jó­zsef múzeumigazgató. ■ H. E. Remek műsorral léptek fel a táncosok kakasd A balatonberényi Amatőr Művészeti Fesztiválon vendégszerepeit vasárnap a kakasdi Sebestyén Ádám Szé­kely Társulat három néptán­cos csoportja. Bukovinai, me­zőségi és sárközi koreográfi­ákat adtak elő a Csurgó zene­kar húzta muzsikára. ■ V. B. Elfogadták a halgazdálkodásit és halvédelemről szóló törvényt új szabályok Azt szeretnék, ha Magyarország egy nagyon komoly horgászturizmussal rendelkező ország lehetne tamási A parlament elfogadta a halgazdálkodásról és hal vé­delméről szóló törvényt, amely szeptemberben lép életbe. Hirt Ferenc, a tamási választókerü­let fideszes országgyűlési képvi­selője sajtótájékoztatóján jó hír­nek nevezte a komoly társadal­mi és gazdasági érdeket és érté­ket jelentő, mintegy 400 ezer ta­got számláló horgásztársadalom számára a pártja által teljesített fontos vállalást. Mint mondta, az új jogszabály megalkotásának elsődleges oka az volt, hogy a halászatról és horgászatról szóló korábbi törvény elavult, nem volt alkalmas a természetvédelmi és gazdasági igényeknek megfelelő halgazdálkodás szabályozására.- Azt szeretnénk, ha Magyar- ország egy nagyon komoly hor­gászturizmussal rendelkező or­szág lehetne - húzta alá Hirt Fe­renc. Hozzátette, a turista álla­mi horgászjegy bevezetésével egyszerűsítik a horgászat meg­ismerését, ezzel is segítve a pe- cások számának gyarapodását. Az új jogszabály a korábbinál jobban védi a halak természe­tes élőhelyét, különösen az ál­lományok megújulása, növeke­dése szempontjából fontos sza­porodó- és telelőhelyeket. Az őshonos halak megóvása, szá­muk növelése alapvető célkitű­zés. így védhető például a Tisza és a Duna kecsege állománya, és érhető el a nyurga ponty és a compó populációjának gyara­podása. A hallal, mint nemzeti vagyon­nal történő felelős gazdálkodás érdekében a törvény a halgazdál­kodási jogot alapesetben tovább­ra is az államhoz rendeli, amely pályázat útján haszonbérbe ad­ható. A nem állami tulajdonú vi­zeknél a haszonbérletet a koráb­binál erősebben köti a tulajdon­hoz, és egyszerűsíti az eljárást, hogy a medertulajdonosok érde­kei is érvényesülhessenek. A halállományok megóvásá­ért a szabályozás erélyesebben lép fel az illegális halfogás ellen, összhangban a júliusban életbe lépő új Büntető törvénykönyv­vel. A halőrzés javítása érdeké­Hirt Ferenc országgyűlési képviselő ben a rendészeti feladatokat el­látó halászati őrökön kívül kor­látozottabb jogkörrel lehetőséget ad társadalmi halőrök alkalma­zására is, a halgazdálkodási ha­tóság számára pedig lehetővé te­szi az illegális halfogáshoz hasz­nált eszközök elkobzását. A jogszabály bevezeti a fogási tanúsítványt, amelynek segít­ségével a hal útja a kifogásától kezdve a teljes élelmiszerlán­con keresztül nyomon követ­hető. - Arra törekszünk, hogy népszerűvé váljon a halfogyasz­tás. Célunk, hogy a bizonytalan eredetűek helyett minél több egészséges hazai hal kerüljön a családok asztalára - tette hozzá Hirt Ferenc. ■ F. V. A horgászat az első az elmúlt években komoly ver­sengés alakult ki a halászat és a horgászat képviselői között Hirt Ferenc szerint a törvény elfogadá­sával a meccs a tisztességes hor­gászok javára dőltei. Minden ter­mészetes víz kezelője az állam, amely e jogot a horgászok kezébe kívánja adni, nonprofit jellegű hasznosításra. Ahol ők nem jelent­keznek kezelőként, ott képzelhető el csak a halászat Nem szeretnék, hogy kivesszen e történelmi hagyo­mányokkal rendelkező szakma, ezért biztosított, hogy a 100-150 hivatásos és a mintegy2000 hobbi halász folytathassa tevékenységét, de szigorúbb szabályok mellett K 4 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents