Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-13 / 162. szám
6 JOGI TANÁCSADÓ - MEDIA 2013. JÚLIUS 13., SZOMBAT Változások az új Ptk.-ban: eladható lesz majd a ház alól a telek Az új Ptk. megszünteti a föld és az épület tulajdonának kötelező egységét kimondó főszabályt. A jövőben a tulajdonos a földdel és a rajta álló felépítménnyel egymástól függetlenül, szabadon rendelkezhet - hangsúlyozza Györfl-Tóth Péter, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnere. A föld és a felépítmény - önálló ingaüanként történő - elválasztására eddig kevés lehetőség volt. Jövő márciustól a tulajdonos döntése alapján a föld és a rajta álló épület - önálló helyrajzi szám alatt - külön-külön is forgalomképessé válhat. így lehetővé válik az ingatlanpiaci szereplőknek egy nagyobb telken zajló beruházás megvalósítása, értékesítése. Ehhez a földterület tulajdonjogát nem kell szükségszerűen megszerezniük, illetve átruházniuk, hogy az ingaüanon felépítményeket fejleszthessenek. Ezzel egyidejűleg az ingatlanügyleteknél még fokozottabban kell ellenőrizni azt, hogy a földdel az azon emelt épület ingatlan-nyü- vántartási egységet képez-e. ■ Egészségügy: megváltozott szabályok Az egészségügyi és egészség- biztosítási törvények júliustól hatályos módosításai számos területen hoztak változást - emeli ki Fehér Helga, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda munkacsoportjának vezetője. Ezentúl gyógyszernek minősül az a termék is, amelyet gyógyszerként jelenítenek meg. A szakhatóság (GYEMSZI) ellenőrzéseire vonatkozó szabályok bővültek. A magán-orvosi rendszerben végzett szűrővizsgálatokról is adatokat kell majd szolgáltatni az egészségügyi államigazgatási szerv felé, emellett meghatározza a jogszabály a központi implantátumregiszter adatkezelési szabályait is. Mindezek mellett ugyancsak módosult a humángenetikai vizsgálatok és a biobank szabályozása. A határon átnyúló egészségügyi ellátás szabályrendszere tisztult, rögzítésre került, hogy mely ellátásokra jogosultak az uniós betegek Magyarországon. ■ Munkaügyi tévhitek szabályozás Nem minden szituáció jogszerű, ami annak tűnik A munkaviszonyt minden esetben írásban kell megszüntetni, a szóbeli megszüntetés jogellenessé teszi a felmondást A mindennapi munkavégzés során gyakran szembesülünk olyan helyzetekkel, problémás szituációkkal, amelyek akár jogszerűnek is tűnhetnek számunkra, azonban a valóságban nem mindig bizonyulnak annak. A munkáltató és a munka- vállalók egyaránt elkövetnek olyan hibákat, amelyek megfelelő kezelésével és minden esetben a törvény által szabályozott módon, mindkét fél rengeteg kellemetlenségtől kímélheti meg magát. Sőt, el is kerülhetjük őket, ha tisztában vagyunk a kötelességeinkkel és a jogainkkal. Gyakori, hogy a munkavállalók munkaviszonyukat „közös megegyezéses felmondás” nyilatkozattal szüntetik meg. A hatályos munkajog azonban ezt a megszüntetést nem ismeri. A felmondás ugyanis olyan egyoldalú írásbeli nyilatkozat, amely indoklás nélkül, a munkáltatóval való közléssel megszünteti a jogviszonyt, ezzel szemben a munkaviszonyt közös megegyezéssel kizárólag mindkét fél beleegyezésével, kétoldalúan lehet megszüntetni. Ha ezt a típusú megszüntetést felmondásnak tekintjük, akkor ezzel megszűnik a jogviszony, míg ha a munkaviszonyt közös megegyezéssel történő megszüntetésre vonatkozó ajánlatnak, akkor a munkáltató hozzájárulása és elfogadása nélkül nem szűnik meg a jogviszony. A munkáltató az anya vagy a gyerekét egyedül nevelő apa munkaviszonyát a gyerek 3 éves koráig akkor szüntetheti meg felmondással a munka- vállaló képességére vagy a munkáltató működésével ösz- szefüggő okra hivatkozva, ha a munkahelyen nincs olyan betöltetlen munkakör, amely a Jogszerűtlen felmondás NAGYON GYAKRAN előfordul, hogy a munkavállaló olyat tesz vagy olyan magatartást tanúsít, ami a munkáltatói jogkör gyakorlóját vagy a társaság tulajdonosát annyira feldühíti, hogy szóban megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát, és azonnali hamunkavállaló képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő vagy ha a munka- vállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Amennyiben a munkavállaló eredeti munkaköre a fizetési nélküli szabadság megszűnésekor létezik, akkor őt az eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. A munkáltatók gyakran abban a tévhitben vannak, hogy ha más munkavállaló tölti be a gyesről visszatérő munkavállaló munkakörét, akkor a kismama eredeti munkaköre már megszűnt. A valóságban a helyettesítés nem szünteti meg a fizetés nélküli szabadságon lévő munka- vállaló munkakörét; tehát őt az eredeti munkakörbe vissza kell venni, kivéve ha a helyettesítés nem határozott időre jött létre. Az új Munkatörvénykönyv szerint a felek megállapodhattállyal elküldi őt azzal, hogy többet ne jöjjön be dolgozni. A munkaviszonyt azonban minden esetben írásban kell megszüntetni. a szóbeli megszüntetés jogellenessé teszi a felmondást, abban az esetben is, amikor a felmondás indoka jogszerű. nak hat hónapos próbaidőben, ennek az a feltétele, hogy a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződésben megegyezzen erről. Az ilyen típusú kollektív szerződéses megállapodás esetén sem szerepel minden munkaszerződésben automatikusan hat hónap próbaidő, erről külön kell megállapodni a munka- szerződésben. Egyenlőtlen munkarendben dolgozók esetében gyakran előfordul, hogy szombaton is rendes munkaidőben mun- j kát végeznek. Annak ellenére, hogy a szombat hétvége, ha a munkavállaló szombaton beosztás szerint munkát végez, ezen napra nem jár neki külön díjazás. Vasárnapi munkavégzés esetén bizonyos munkarendben dolgozóknak (többműszakos például) viszont jár pótlék. Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalóknak pótlék jár, vagy pótlék helyett szabadidő. A munkáltatók gyakran elfelejtik, hogy ezeken kívül minden esetben kötelesek megfizetni a rendkívüli munkavégzésre járó órabért. Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalónak jár a munkavégzés időszakára kiszámított órabér és ezen felül a pótlék vagy szabadidő. Téves elképzelések az adóperekről: érdemes jogorvoslattal élni Az adóperek harmadában az adózóknak adtak igazat a magyar bíróságok 2012-ben, a közvélekedéssel szemben tehát érdemes a jogorvoslat eszközeivel élni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból jól látszik, mind a másodfokú hatósági eljárás (fellebbezés), mind a bírósági felülvizsgálat valódi jogorvoslatot jelent az adóügyekben. Az adópereknél a siker titka elsősorban a felkészültségben rejlik: szükség van az eljáró jogi képviselő magas szintű adószakmai tudására, valamint a bizonyítékok kellő időben történő összegyűjtésére és hatékony bemutatására. Éppen ezért a peres eljárás előtt - az adóvizsgálat során - is célszerű bevonni jogi képviselőt, ezzel mind az eljárás korai szakaszában, mind a későbbi bírósági eljárás során sokkal eredményesebb lehet az adóhatósággal szembeni védekezés. Tavaly az adóellenőrzési területen az elsőfokú adóhatósági döntésekkel szemben indított jogorvoslati eljárások során összesen 5599 másodfokú határozat született, amelyből 3716 ügyben hagyta helyben a másodfokú szerv az elsőfokú adóhatósági eljárását - derül ki a NAV adataiból. Ez azt jelenti, hogy az elsőfokú határozatok több mint egyharmadát a másodfokú eljárás során megváltoztatták vagy megsemmisítették. Tehát az adóügyekben már a másodfokú adóhatóságok is érdemi jogorvoslatot folytatnak le. A másodfokon helybenhagyott adóhatósági határozatokkal szemben 1466 ügyben kezdeményeztek bírósági felülvizsgálatot. Az elsőfokú bíróságok minden harmadik esetben részben vagy egészben az adózóknak adtak igazat. A másodfokú adóhatósági határozatot megváltoztatták vagy hatályon kívül helyez ték. Az ítéletek 67,5 százaléka volt helybenhagyó döntés. Az elsőfokú bírósági határozatokkal szemben tavaly az adózók 250 ügyben kezdeményeztek felülvizsgálati eljárást a Kúriánál. A felülvizsgálati eljárások során a Kúria 238 ítéletet hozott, amelyekben 70 százalékban helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését - derül ki a 2012-es adatokból. ■ Akadálymentes Csipkerózsika média Javítják a hallássérülteknek a feliratozás minőségét Az árvízhírek vitték a prímet tv/rádió Változatlanul Orbán Viktor szerepelt a legtöbbet Az M2 lett a csúcstartó az idei első negyedévben, naponta 15 órányi programot sugárzott „akadálymentesítve” a hallás- sérültek számára, a második helyen a Duna TV végzett 14 és fél órával - olvasható a Médiatanács tanulmányában. 72 műsornap 1617 műsoróráját ellenőrizték. A műsorfolyam 56 százalékát látta el felirattal vagy jeltolmáccsal a MTV, a M2, a Duna TV, a Duna World, az RTL Klub és a TV2, míg tavaly ez az arány 45 százalék volt. A médiatörvény szabályozza, hogy a hallási fogyatékkal élők a tévéműsorokat segédlettel nézhessék: 6 és 24 óra között például nyolc órányi filmet és közszolgálati célokat szolgáló programot kell akadálymentesíteni, jövőre már tíz órát. Van, aki azért nem felelt meg ennek a követelménynek, mert bár a nyolc óránál jóval többet készített, ám annak egy részét éjfél és reggel hat között sugározta. Nagy kérdés, hogy közszolgálati kategóriába sorolható-e olyan népszerű sorozat, mint az RTL Klubon futó Éjjel-nappal Budapest, amely ma az egyik legnézettebb adás, és az akadálymentesítés kritériumának tökéletesen megfelel. Bár a csatornák egyre több akadálymentesített programot készítenek, a gyerekekre keveset gondolnak, volt amelyik három hónap alatt egyetlen egyet sem sugárzott. A Duna World viszont a Piroskát és a Csipkerózsikát is így kínálta. A feliratozás minőségének javítása mind a hat csatorna számára nagy feladat. A legnagyobb bosszúság, hogy sokszor nem szöveghűek a feliratok, több perces csúszással jelennek meg, előfordult, hogy húsz percen át egyáltalán nem volt olvasható szöveg. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Siketek és Nagyothallók Szövetségével ellenőrzi a szabályok betartását: hét hallássérült munkatárs rendszeresen ellenőrzi a felirat vagy jeltolmácsolás meglétét vagy hiányát. ■ Sz. Cs. Csupán a június árvízhelyzet miatt szorult háttérbe a bűnügy és baleset tálalása a hírműsorokban. A Nézőpont Intézet altuális felmérése szerint a második negyedévben az Ml, a Duna Televízió és Kossuth Rádió, a TV2 és az RTL Klub esti híradóiban visszaszorultak az utóbbiakkal foglalkozó tudósítások. 9185 tudósítás hangzott el, a hírek negyede az ávízi mentéssel foglalkozott. A bűnügyi hírek változatlanul a kereskedelmi csatornák kedvencei. A legtöbbet a TV2 közölte (az összhír 43,1 százaléka), mögötte az RTL Klub végzett (29). A Duna Televízión csupán 3,2 százalék volt a Az ellenzékiek közül Mester- házy végzett az első helyen „kék fényes” hírek aránya. A legtöbb politikát a Kossuth Rádió Krónika című műsora tálalta, 56,1 százalék, míg az Ml-en 53,2, a Duna Televízióban 49,4 százalék volt a politikai hírek aránya az összes tudósításhoz viszonyítva. A kormány képviseletében legtöbbször Orbán Viktor kormányfő jelent meg, az ellenzéki politikusok közül Mesterházy Attila MSZP-elnök végzett az első helyen. A pártok közül legtöbbször a Fidesszel foglalkoztak, a nagyobbik kormánypárt a politikai hírek szereplőinek 9,6 százalékát tette ki, a második legtöbbet szereplő párt az MSZP volt, 7,4 százalékkal. ■ Sz. Cs. * 0
