Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-10 / 159. szám

2013. JÚLIUS 10., SZERDA MEGYEI TÜKÖR 3 Tárgyalási szünet lesz a megye bíróságain tolna megye Tárgyalási szü­net lesz július 15-től augusz­tus 21-ig a Szekszárdi Tör­vényszéken, illetve a törvény­szék területén működő járás- bíróságokon, valamint a köz- igazgatási és munkaügyi bí­róságon. Ezen idő alatt a ren­des napi munkaidőben ügye­letet tartanak a bíróságokon, és biztosítják a hatályos eljá­rási és anyagi jogi, valamint ügyviteli előírások szerint ha­laszthatatlan ügyek folyama­tos intézését. A Cégbíróságon és a bírósági kezelőirodákban naponta 9-től 11-ig folyamato­san biztosítják az ügyfélfor­galmat. Egyebekben a bírósá­gok - a törvényben meghatá­rozott kivételektől eltekintve - nem tartanak tárgyalásokat. A Bonyhádi, a Dombóvári, a Pak­si és a Tamási járásbíróságon, valamint a Szekszárdi Köz- igazgatási és Munkaügyi Bíró­ságon nem lesz panasznap, de a Szekszárdi Törvényszék te­rületén működő járásbírósá­gokra, illetve a közigazgatá­si és munkaügyi bíróságra ki­terjedő hatállyal a Szekszárdi Járásbíróságon minden szer­dán 8-tól 12-ig illetve 13-tól 16 óráig jegyzőkönyvbe foglalják a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelek szóbeli kérelmét, tá­jékoztatott dr. Csullag Józsefné törvényszéki elnök. ■ 1.1. Sporttáborban lazítanak a fiatalok bonyhád A Mozdulj, Bony­hádi akcióhoz csatlakozva, sporttábort szervezett a Vö­rösmarty Diáksport Egyesü­let az elmúlt, és a mostani hé­ten. A lányok a kézilabdázás­hoz, a fiúk a focihoz csatla­kozhattak. De a kínálatot ki­rándulások, strandolás és egyéb szórakoztató progra­mok is színesítették. Mint azt Kersák Tamás szervezőtől megtudtuk, nagy hagyomá­nya van a Vörösmarty DSE-n belül ennek a programnak, amelyet a Szekerczés házas­párral valósítanak meg. Cél­juk, hogy a fiatalok a nyári szünetben is a lehető legtöbb időt hasznosan, sportosan töltsék. ■ V. B. Tolna megyében egy kórházban sem került tiltólistára a hálapénz, de az orvos ezt nem kérheti, és nem lehet az ellátás feltétele Ahol engedik, ott nem bűn paraszolvencia Ha tiltanák, összeomlana a magyar egészségügy Júliustól vesztegetésnek mi­nősülhet, és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető a hálapénz elfo­gadása. A gyakorlatban azon­ban minden kórház vezetése- a működési szabályzatában- maga dönti el, megengedi-e a paraszolvenciát. Tolna me­gye három kórházában a há­lapénz nem került tiltólistára. Mauthner Ilona- Már tavaly nyáron döntöt­tünk, a működési szabályza­tunk engedélyezi a hálapénzt, bizonyos feltételekkel - nyi­latkozta lapunknak dr. Barcza Zsolt, a bonyhádi kórház főigaz­gatója. Ugyanakkor orvos nem kérhet a betegtől a munkájáért pénzt, tette hozzá. A hálapénz előnyeit azonban az orvosok­nak csak egy szűk rétege élve­zi, a betegek többségének nem jut eszébe fizetni a röntgenes­nek, ultrahangosnak, laboros- nak, és a patológusnak sem. Dr. Barcza Zsolt szerint, amíg ilyen megalázóan alacsonyak a köz­alkalmazotti bérek ezen a terü­leten, addig a hálapénzt sajnos nem lehet megtiltani. Egyes szakemberek szerint a para­szolvencia az egészségügyi for­rásteremtésnek fontos része, ami akár 100 milliárd is lehet. Ha ezt tiltással kivennék, ösz- szeomlana a rendszer. A betegek egy része azonban másként vélekedik erről. Hir- ling Mihályné 74 évesen, hat műtéttel a háta mögött, állít­ja, ha nem dugott volna mindig pénzes borítékot az orvosok zse­bébe, talán már nem is élne. Ige­nis elvárták a pénz, mondta az idős asszony, bár ezt így sosem mondták, viszont a kórteremben min­den beteg pontosan tudta, hogy meny­nyit illik adni a ke­zelőjének ahhoz, hogy valóban törődjön vele. Dr. Muth Lajos, a megyei kór­ház főigazgatója is engedélyezte a hálapénzt, erről ők is már ta­valy döntöttek. A főigazgató sze­a hálapénzt elvben, a többi jö­vedelemhez hasonlóan fel kell tüntetni az adóbevallásban. Ez a fajta bevétel az összevont adó­alapba eső jövedelmek közé tar­tozik, így az egyéb jogcímen ka­pott jövedelmek között kell fel­tüntetni. Annak az orvosnak, nővérnek, aki hálapénzt fogad el tizenhat százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie. Ezenfelül pedig a 27 százalékos rint azonban különbséget kell tenni hálapénz és korrupcióra buzdító boríték között. Ez utób­binál nem a hála vezérli a bete­get, hanem előnyt vár az orvos­tól, például a soron kívüli mű­téthez. A szekszárdi kórházban egyébként eddig egyetlen beteg sem tett panaszt amiatt, hogy pénz kért volna tőle az orvosa. A szekszárdi Kelle István­nak nyolcéves kisfia került kórházba, fél éve. - Azonnal műteni kellett, mert attól tartottak, perforál a vakbele. Későn vették észre a bajt, először másra gyanakodtunk, mondta az apuka. A sebész na­gyon lelkiismeretes és ember­séges volt, mindent elmagya­rázott és fiam is gyorsan fel­egészségügyi hozzájárulást is be kell fizetnie, vagyis a pénz negyvenhárom százaléka az ál­lamé. A tárki egy korábbi felmérése szerint a hálapénz szempontjá­ból a nőgyógyászat a legjövedel­mezőbb szakma, itta betegek 85 százaléka fizet pluszpénzt. Ezt követi a sebészet (73 száza­lékfizet), majd a belgyógyászat és a szemészet. épült. Hálásak voltunk neki, igen, adtunk hálapénzt, amit nem is akart elfogadni. Nekem csak pozitív tapasztalatom van az orvosokkal kapcsolatban. A megyei orvosi kamara tit­kára, dr. Schrancz Róbert el­mondta, a legtöbb eljárást azért indították eddig, mert a beteg nem volt elégedett az orvosa tá­jékoztatásával, modorával. Há­lapénzzel kapcsolatos ügyük nem volt, ami nem meglepő, hi­szen ha lenne is ilyen panasz, azt első körben a munkálta­tó vagy a rendőrség vizsgálná, csak később kerülne a kamará­hoz. A megyei titkár szerint, a hálapénzt úgy lehetne kiiktat­ni, ha minimum megdupláznák az orvosok fizetését. Arról nem is beszélve, mondta Schrancz Róbert, hogy ahogy nő a szegé­nyedés, úgy csökken a paraszol­venciát adók száma is. A betegjogi képviselő, dr. Rot­tenbacher Erzsébet elmond­ta, senki nem fordult még hoz­zá olyan panasszal, hogy pénzt kért volna tőle az orvos műtét után vagy előtt. Leggyakrabban a hosszú várólistákra, a több hó­napos várakozásra panaszkod­nak a betegek. Az elhunytak hozzátartozói pedig gyakran megkeresik, ha úgy érzik, az or­vos nem tett meg mindent hozzá­tartozójuk gyógyulásért. ■ A hosszú várólis­ta Jobban zavarja a betegeket, mint a hálapénz Ha bevallja az orvos, akkor adózik is utána KRIMIHÍREK Egymás után kétszer verekedtek össze döbrököz Előzetes szóváltást követően verekedett össze két férfi vasárnap délután. Sz. Mi­lán 21 éves helyi lakos és R László 19 éves, szintén helybe­li férfi először a kocsma előtt verekedett össze, majd később az utcán ismét egymásnak es­tek. A Dombóvári Rendőrka­pitányság munkatársai mind­két férfit előállították, s garáz­daság vétségének megalapo­zott gyanújával indítottak elle­nük eljárást. ■ 1.1. Budapesti pár lopott a bátaszéki üzletben bátaszék Közel 40 ezer forint értékben kísérelt meg elvin­ni különböző termékeket az egyik bátaszéki szupermar­ketből a 40 éves N. Judit és a 32 éves H. Gábor hétfőn dél­után. A történteket kamera rögzítette. A két budapesti la­kost a rendőrök előállították, és gyanúsítottként hallgatták ki lopás vétségének meglapo­zott gyanúja miatt, tájékoz­tatott Molnár Ágnes, megyei rendőrségi sajtószóvivő. ■ 1.1. Krumplit akart lopni, őrizetbe került dunaföldvár Tulajdon elleni szabálysértés miatt indult el­járás L. György 22 éves duna- fóldvári lakos ellen, aki hét­főn Dunaföldvár külterületén a 61-es számú főút melletti földterületről mintegy 10-12 burgonya bokrot szedett fel. A fiatalembert tetten érték, így az okozott kár megtérült. L. Györgyöt előállították, sza-" bálysértési őrizetbe került, tá­jékoztatott Heisler Judit, paksi sajtóreferens. ■ 1.1. Fémtolvajt fogtak el a paksi rendőrök Paks Lopás miatt indult eljá­rás a 21 éves S. Márton pak­si lakos ellen, aki a megalapo­zott gyanú szerit június elejé­től több alkalommal tulajdo­nított el Pakson, illetve Váci­ka dűlőben található ingatla­noktól különböző fémből ké­szült tárgyakat, csöveket, ká­beleket, akkumulátorokat, mellyel több mint félmillió fo­rint kárt okozott. A rendőrség S. Mártont őrizetbe vette és kezdeményezte előzetes letar­tóztatását. ■ 1.1. Csullag Józsefné lett az elnök szekszárdi törvényszék A kinevezés 2019. június 30-ig szól Magyar szabályok szerint viszoNosAN Külföldi sem ússza meg a szabályszegést SZEKSZÁRD Csullag József- né dr-t nevezete ki dr. Han- dó Tünde, az Országos Bíró­sági Hivatal elnöke 2013. júli­us 1-től 2019. június 30-ig ter­jedő időtartamra a Szekszárdi Törvényszék elnökévé, olvas­ható a birosag.hu honlap saj­tóközleményében. Dr. Csullag Józsefné 1989- ben szerzett diplomát a Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karán, 1992 szeptem­berében jogi szakvizsgát tett. 1992. október 1-től volt bíró­sági titkár a Szekszárdi Váro­si Bíróságon, majd ugyanott 1993. február 1-től civilisz- tikai ügyszakos bíró. A Szek­Csullag Józsefné dr. szárdi Városi Bíróság elnök- helyettese volt 1996. szeptem­ber 1-től, 2001. április 1-től pe­dig az elnöke. 2002. augusztus 1. napjától nemzeti tréner. A Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Karán 2007-ben Európa jogi szakjogász kép­zettséget szerzett, majd 2009. június 1-től 2014. április 30-ig európai jogi szaktanácsadói kinevezést kapott. 2002. szeptember 20-tól a Tolna Megyei Bíróság, illetve a Szekszárdi Törvényszék el­nökhelyettese és 2012. július 1-től teljes jogkörrel helyette­sítette a törvényszék elnökét. ■ Ihárosi I. Az új szabályok szerint pár hó­nap alatt megszülethet a külföl­dön kiszabott büntetés magyar végrehajtása. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen ahány uniós ország, annyiféle a sza­bályrendszere, mondta dr. Ko­vács Ildikó, a Szekszárdi Járás- bíróság sajtóreferense. Ugyan­is csak azt az ítéletet kötelező elfogadni a magyar bíróságok­nak, amelynek a tárgya nálunk is bűncselekmény, s azt is át kell alakítani a nálunk érvényes büntetési formákra. Ami nálunk nem létező bűncselekmény, vagy nem létező büntetési forma, azt nem ismerjük el, és így van ez az unióban is. Nem minden bün­tetési nem található meg min­den országban. Például hazánk­ban csak július 1-től van bünte­tő elzárás, ugyanakkor Magyar- országon például három szabad­ságvesztési fokozat van, a fogház, a börtön és a fegyház, más uniós országokban pedig csak egyféle. Ilyen esetekben az adott bűncse­lekményre nálunk érvényes sza­badságvesztési fokozatban álla­pítja meg a magyar bíróság a kül­földön kiszabott büntetést. Az el­járások érvényesek fordítva is, ha külföldit ítélnek el nálunk, ak­kor az amint jogerős lesz, a ma­gyar bíróság kiállítja az úgyne­vezett tanúsítványt, amely tartal­mazza az adott ügy minden ada­tát. A tanúsítványt le kell fordíta­ni annak az országnak a nyelvé­re, ahol az illető él, és megküldik annak az országnak. A korábbiakhoz képest más téren is bővült a járásbíróságok jogköre, hiszen kérhetnek pél­dául jogsegélyt, megkérdezhe­tik az illetékes külföldi hatóság­tól, van-e a vádlottnak otthon priusza, avagy va^y mi a pontos otthoni lakcíme. Érdekes kérdés például a járművezetéstől eltil­tás, azt ugyanis bárhol is szab­ják ki, csak az adott országra ér­vényes. így van ez Magyarorszá­gon is, hiszen nyilvánvaló, hogy a magyar bíróság nem tilthatja el az alaszkai autóvesztéstől azt, aki nálunk vezetett ittasan. Ki­vétel, ha az ítélet a nemzetközi jogosítványt vonja be. ■ 1.1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents