Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-01 / 151. szám

SZOLGÁLTATÁS 2013. JÚLIUS 1., HÉTFŐ 12 A „na, te kint voltál Kanadában” esete felfogása segítség ott sem mindig pénzben érkezik, tanult romák segítik a kommunikációt Horváth Elekné (jobbra) barátaival a torontói állatkertben. A magyarok kint tartották egymással a kapcsolatot Horváth Elekné több mint egy évet töltött Kanadában. Nem menekült, csupán, lá­nyának és menyének segí­tett, akik egy-egy unokával ajándékozták meg a távoli országban. Budavári Kata- Ez a „na, te kint voltál Ka­nadában” dolog, teljesen elké­pesztő - mondja Horváth Elek­né Bihari Ilona, akit Bátaszé- ken a roma nemzetiségi ön- kormányzat képviselőjeként, illetve egykori egyesületi ve­zetőjeként ismernek, ismer­tek sokan. - Kanadában sem kolbászból fonják a kerítést, ott is dolgozni kell, támogatás­ból nem lehet megélni. Szóval ez az itthoni Kanadázás a me­nekültüggyel együtt, ha nem is teljesen, de sok esetben té­ves elképzelés - állítja az asz- szony. Azt persze hozzáteszi, hogy valóban vannak, akik el­menekültek innen, de ezt pél­dául a gyöngyöspatai romák esetében meg lehet érteni. Ró­luk, most csak emlékeztető­ül annyit, hogy kálváriájuk az iskolai elkülönítéssel kez­dődött, vagyis külön tanultak a roma és nem roma diákok, majd Gyöngyöspatán gyakor­latozott a véderő, volt fenyege­tőzés, cigányozás, majd mene­külés, egészen Kanadáig. Bi­hari Ilona szerint az efféle dol­goknak elejét lehetne venni, ha a többségi társadalom és a roma kisebbség között hoz­zá hasonlóan képzett emberek töltenék be a híd szerepét. Hor­váth Elekné ugyanis kommu­nikáció-média szakon végzett, majd romológiát kezdett tanul­ni. Elhelyezkednie azonban a szakmájában nem sikerült. De nem ezért ment ő is Kanadába, hanem a gyerekei és majdani unokái után. A bevándorlók jól megfélnek egymással- A lányom és a fiam pincé­rek. Itthon ők sem kaptak a végzettségüknek megfelelő munkát, ezért előbb Cipruson próbáltak szerencsét. De von­zotta őket Amerika, így vé­gül Torontóba, azon belül is a Scarborough-ba kerültek. Az itt élők kilencven százaléka bevándorló, srí-lankai, filip- pinó és mindenféle afrikai ná­ció képviselteti magát. A leg­meglepőbb azonban, hogy mi­lyen jól megvannak egymás­sal, és, hogy a befogadó or­szág is roppant toleráns ve­lük szemben. Hány roma banki alkalmazottat látni? A segítség azonban nem fel­tétlenül anyagi jellegű a köz­hiedelemmel ellentétben - te­szi még hozzá. Az ottani roma gyerekek szülei és a pedagó­gusok között ugyanis példá­ul a szekszárdi Sárközi László segíti a kommunikációt. Ilyes­fajta emberekre pedig itthon is szükség lenne, véli a báta- széki nemzetiségi képviselő. - Kérdem én, hány roma ban­ki alkalmazottat látni? Dolgo­zik-e a nagyvárosok többségé­ben roma referens? Ugye nem. Pedig vannak tanult romák - mondja Bihari Ilona. Majd azzal folytatja, hogy a többségi társadalomtól hiá­ba várnak megértést, ha a sa­ját kisebbségük is ellehetetle­níti magát, például mert nem életszerű foglalkoztatási prog­ramokat írnak ki. Az építőiparban dolgozik a két férfi Horváth Elekné több mint egy évet töltött Kanadában, a 2012-es év elején pedig két unokája is született, érkezése­kor már lánya és menye is vá­randós volt. Nekik segített. A Mindig is vándorló nép voltak Horváth elekné nyelvészetet tanul, és kutatja saját család­ja történetét. Érdekességként mondta el, hogy felmenői anyai ágon szőkék, kék sze­műek és Ukrajnából érkeztek. És hogy a családi legenda sze­rint egy gróf is van az ősök kö­zött. NAGYSZÜLEI ELŐSZÖR saját nyelvüket, majd az oroszt ta­nulták meg. Ilona szerint ab­ban, hogy a romák időnként költöznek - Ukrajnából Ma­gyarországra, Magyarország­ról Kanadába - semmi külö­nös nincs, mindig is vándorló nép voltak. nálunk Mária Terézia telepí­tette le őket. lányok azóta is otthon babáz­nak, a fiúk azonban dolgoz­nak. Igaz, most sem a szakmá­jukban, hanem az építőipar­ban. Gipszkartonoznak. De jól érzik magukat, és Ilona sze­rint nem valószínű, hogy hosz- szú távon itthon képzelnék el a jövőjüket. A gyerekek már vélhetően új hazájukban cse­perednek fel. Sárkányok szelték a tavat Harmadik alkalommal rendeztek sárkányhajó- versenyt a faluban a Szálkai Sportegyesület szervezésében és a Szálka Köz­ségért Közalapítvány támogatásával szombaton. A megmérettetésben hat csapat vett részt, a győzelmet a Tolnai Sárgalábúak szerezték meg. A remek hangulatban zajló látványos programot a jövőre is megrendezik. ■ V. M. Fergeteges hangulat volt a találkozón hagyomány Harminckettedszer szervezte meg a település a színes rendezvényt szakály Több mint nyolcszáz néző, kiváló hangulat, tartal­mas szórakozás. így lehet jelle­mezni Szakály község hagyo­mányos rendezvényét, a Ka­pos Menti Fiatalok Találkozóját, amelyet szombaton immár har- minckettedik alkalommal ren­deztek meg a településen a Ka- posmenti Ifjúságért Alapítvány és az önkormányzat szervezé­sében. Mint azt Törő Péter pol­gármestertől megtudtuk, a he­lyiek mellett a környező telepü­lésekről is sok látogatót vonzot­tak a programok. A sportpályán kora délelőtt kispályás labdarú­A hastáncos hölgyek produkciója nagy sikert aratott gással kezdődött a program, ti­zenhat futballcsapat részvételé­vel. A délelőtti sport- és ügyessé­gi versenyeket követte az ebéd, háromféle pörköltet kínáltak a résztvevőknek, a helyi vadász- társaság, az önkormányzat és támogatók felajánlásának kö­szönhetően. Délután kulturális bemutatók szerepeltek a prog­ramban, többek között hastánc, harmonika zene, musical sláge­rek szórakoztatták a közönsé­get. Hatalmas sikert aratott Bu­nyós Pityu fellépése, amit haj­nalig tartó remek hangulatú bál követett. ■ Venter M. A cikk megjelenését a Szakályi Önkormányzat támogatta. Városismereti és terepverseny is volt von A legeredményesebb cég az idei versenyen az MVM Kontó Zrt. volt Egy mámoros éjszaka a paksi Sárgödör téren PAKS Százával lepték el a termé­szetjárók Paksot és környékét az elmúlt napokban. Az invázió annak köszönhető, hogy idén az Atomerőmű SE Természetjá­ró Szakosztálya volt a házigaz­dája a Villamosenergia-ipari Or­szágos Természetbarát Találko­zónak (VOTT). lakab Éva főszer­vező azt mondta, igen nagy múl­tú a program, hiszen kisebb-na- gyobb változtatással 1950 óta rendezik. Utoljára 1991-ben rendezték a VOTT-ot Pakson, de 2008-ban is a paksiak szervez­ték, csak nem helyben, hanem Szekszárdon és Bátaapátiban. Idén sok segítséget kaptak az atomerőműtől, a várostól, an­nak intézményeitől. Több mint Kétfős csapatok rótták a várost, egy könyv segítette a tájékozódást ötven önkéntes gondoskodott közel ötszáz vendégről. A villa­mos iparágban érdekelt társasá­gok városismereti és terepver­senyen mérték össze felkészült­ségüket. Az előbbin kétfős csa­patok álltak rajthoz, és a várost járva igyekeztek választ adni az újabb és újabb kérdésekre. Eb­ben egy ez alkalomra készült, s a csapatoknak előre eljuttatott könyv is segítségükre volt. A te­repi próbatétel a visszajelzések szerint szintén nehéz volt, a cse- resznyési erdei iskolából indul­va kellett 10 km-t megtenni úgy, hogy közben megkeresték a ki­jelölt pontokat. A legeredménye­sebb cég az idei versenyen az MVM Kontó Zrt. volt. ■ V. T. PAKS Hivatalos fizetőeszköz lett a Mámor-jegy. Igaz csak egy „mámoros” éjszakára és egy helyszínen, a paksi Sárgödör té­ren. Itt rendezte meg másodíz­ben a Fabro Pincészet a Szent Iván-éji Mámort, amihez idén egy új programot a Kávé, Bor és Pálinka Fesztivált társítot­ták. A pincészet - úgy tűnik - nemcsak a borok terén ért a há- zasításhoz, hanem a rendezvé­nyek esetében is. A szombat es­ti program a szakavatott bírálók, azaz a vendégek értékelése sze­rint aranyérmes lett, különben bizonyára nem maradtak volna késő éjszakába nyúlóan. A helyi és környékbeli borászatok, pá­linkaházak már délután kitele­pültek, csak úgy a helyi terme­lők, akik jóvoltából például saj­tot kóstolgathattak az érkezők a nedűk mellé. A rajokban ér­kező szúnyogok sem tudták el­tántorítani az érdeklődőket, mi­re a Másképp Zenekar a húrok közé csapott, teljesen betöltötték a kisteret. A blues és rockzenét játszó együttes, amelynek Pili­si István, Pilisi Szabolcs mellett Stölczer Zoltán és Lőrincz Tibor személyében paksi tagjai is van­nak, belopta magát a nézők szí­vébe, kétszer is visszatapsolták őket. Utánuk jött az igazi mágia, tűzforgatók szórakoztatták az egybegyűlteket, akik közül töb­ben a tűzugrásra is vállalkoztak az éjszaka folyamán. ■ V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents