Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-07 / 131. szám

2013. JUNIUS 7., PENTEK i Í i i i i i Az oldalt szerkesztette Molnár Ágnes, agnes2.molnar@axels.hu . Az oldalon megjelent írásokat elolvashatjátok a www.teol.hu portálon is. A börtön után új irányt vesz az élete Arturo-Pérez Reverte: A Dél Királynője című regé­nye egy szokatlan könyv, ami egy egészen más vi­lágról szól. Ebben minden különbözik attól, amit mi megszoktunk. Történet egy lányról, aki a mélyből indult, és a magasba jutott. Na, nem a modell szakmá­ban, hanem egy sötét és titkokkal teli világban. Teresa Mendoza nem mindennapi teremtés. Egy drogcsempész barát- nőjeként kezdte, és hosszú, munkával teli évek után egy igazi drogbirodalom fejévé válik, aki kemény­kézzel, szorgalommal és hatalmas türelemmel vég­zi munkáját, makulátlan bankszámlákkal. Amikor barátja, a drogcsempész meghal, Teresának mene­külnie kell. Egy fekete no­tesz menti meg a haláltól, és az a notesz sok mindent elárul, többek között a ba­rátjáról is. Menekülése sikeres, új életet kezd, de a múlt elől nem bújhat el. Új barátja a tengeren dolgozik, .Teresa sok mindent tanul tőle a hajókról és a mun­káról is. Azonban ennek a szerelemnek sem boldog a vége. Egy félresikerült akció után minden meg­változik: a tragédiába for­dult éjszaka után Teresa a börtönben találja magát, de nem adja fel. Ott megismer­kedik egy nővel, aki egy egészen más világot mutat neki. Üzlettársak lesznek, beindul az üzlet, de újra felüti a fejét a múlt, amivel Teresának le kell számolni. Mivel egy ügy úgy kí­vánja, visszautazik a szülő­földjére, ám lövések, gránát és füst kíséri útját. Ám Teresa megmenekül, és megteszi azt, amiért szülő­hazájába utazott. ■ Bálint Edit, Bonyhád, Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, ll.B. 15 ÍA7TÓ U TMuM Különleges kultúrában kalandoztak cserebere utazás Jöttek, láttak, „kecskeszőrt ettek” Törökországban Sok család hajnali 3-kor felkel csak azért, hogy imádkozzon. Többen közü­lük még mindig csadorban járnak, ám olykor-olykor ki­villan egy tornacipő is alóla. Törökországban jártak a pak­si Vak Bottyán gimi diákjai. Donkó Anna A paksi Vak Bottyán Gimná­zium utazni vágyó és nyelvtu­dásukat fejleszteni kívánó ta­nulóinak immár sokadik alka­lommal volt lehetőségük részt venni egy nemzetközi csere- diákprogramban. Idén tavasz- szal egy törökországi utazásra került sor. Ezzel kapcsolatban tettem fel kérdéseket Csipszer Bettinek (ll.H), aki a szeren­csések között volt.- Mesélnél erről a programról? Hogyan tadtál elmenni, és milyen országok vesznek ebben részt?- A Vak Bottyán Gimnázium pályázott erre a programra, és sikerült megnyernie - válaszol­ta Betti. - Mellette még Izland, Szlovákia, Finnország és Török­ország csatlakozott. Izlandra tavaly októberben, Finnország­ba idén januárban, februárban, míg Törökországba most tavasz- szal lehetett menni. Idén szep­temberben történik majd a visz- szafogadás, érkeznek hozzánk minden részt vevő országból.- A befogadó csaladokkal már előtte felvettétek a kapcsolatot?- Igen, nagyjából egy hónap­pal a program előtt Facebookon felvettük a kapcsolatot Selin Gankayaval. Ők választották ki, hogy melyikünk menjen hozzájuk. írnunk kellett ango­lul egy bemutatkozást, és csa­toltunk hozzá képet, ők meg válogathattak, mint a piacon.- Jól kijöttetek Selin Qankayaval?- Igen! Szinte mindenről be­széltünk, kezdve attól, hogy mi­lyen zenéket hallgat, egészen a bulizási szokásokig. A különle­ges, hogy ők szinte egyáltalán nem isznak alkoholt.- Voltak még olyan szokások, amin ti megdöbbentetek?- Talán a napi ötszöri imád­kozás. Ez nem minden család­nál jellemző, például akiknél IsüÜÜ g A csapat, köztük Csipszer Bettinával (álló sor, balról a harmadik) Polattliben. A fiatalokat lenyűgözték a török építészet remekei én voltam, ott nem volt jelen ez a mély vallásosság, de vannak családok, ahol mindenki felkel hajnali háromkor, megmosa­kodnak és átöltöznek az imád­sághoz. Számomra megdöbben­tő volt még az is, hogy a földön ettünk. Minden szoba tele volt szőnyegekkel, az egyikre ráte­rítettünk egy térítőt, és ott et­tünk törökülésben ülve. A má­sik, hogy sajnos kevesebbet für- denek, mint mi, emiatt sokkal több parfümöt is használnak.- Nagyon különböznek az öltöz­ködési szokásaink?- A legtöbben már úgy öltöz­ködnek, mint mi. Viszont van­nak, akik még ragaszkodnak a csadorhoz. Az az érdekes, -hogy ezt már modernizálják, és van­nak egész divatos változatai is. Általában felvesznek hozzá egy hosszú ballonkabátot, alá egy farmert, és vele együtt akár egy tornacipőt. A fejükre pedig szí­nes kendőket kötnek.- Megkóstoltad a jellegzetes éte­leiket? Vannak különleges étke­zési szokásaik?- Igen, gyakran ettünk Tö­rökországra jellemző ételeket és édességeket. Nekem többnyi­re ízlett ez a keleti fűszerezés, bár be kell hogy valljam, néha eléggé meghökkentem, amikor megláttam az ebédet. A törökök rengeteg zöldséget és húst esz­nek, főleg marhahúst. Nagyon édesek az ételeik, gyakori íze­sítőszer náluk a méz. Ezeken kívül még rengeteg krémlevest Atatürk mauzóleumát is megnézték Ankarában BETTINA ELMESÉLTE, hogy még a megérkezésük napján elmen­tek Ankarába, ami 80 kilomé­terre volt a szállásuktól. Voltak vidámparkban, és itt szembe­sültek először a szokatlan öltö­zékekkel. Ankarában megles­ték Atatürk mauzóleumát. Róla azt kell tudni, hogy Törökor­szágban ő egy kultusz személy. Hatalmas népszerűségnek ör­vend, rengeteg arcképe van ki­téve a falakra, és sokan visel­nek Atatürkös karkötőt. Emlé­kezetes volt az is, amikor Cap- padociaba utaztak, ahol meg­nézték a barlangokat. Bár na­gyon sokat kellett utazniuk (oda-vissza úgy 900 kilométer volt az út), megérte, hiszen hi­hetetlenül érdekesek és gyönyö­rű volt. esznek, amik nekem különö­sen ízlettek. Van egy különle­ges édességük, ami úgy néz ki, mint a kecskeszőr, és az íze tel­jesen olyan, mint a vattacukoré. Valamint rengeteget teáznak. Náluk a teázásnak szinte szer­tartás jellege van, minden étke­zés után isznak egy csészével.- Milyen a szülő gyerek kapcso­lat? A szülők szava ott is szent, mint az arab országokban?- Nem igazán lehetett ezt megítélni, legalábbis én nem tudtam, hiszen egymás kö­zött mindig törökül beszéltek. Az viszont még így is látszott, hogy a családban főleg az apa dominál. Ő mondja meg, hogy a lánya milyen ékszereket, ruhá­kat viselhet.- Kintlétetek alatt be kellett ül­nötök a diákokkal együtt a tan­órákra?- Nem. Hétfőn és szerdán tartottunk egy prezentációt, és a hétfői bemutató előtti fél órát töltöttük csak az iskolában egy tanórán.- Mit mutattatok be a kötelező prezentációk során?- Egyik nap Magyarországot, Paksot és az iskolánkat. Utána a kultúrát, valamint a vizek és hazánk kapcsolatát. Egyébként nem csak a folyókról, hanem a húsvéti locsolkodási szokások­ról és persze a gyógyvizekről is meséltünk nekik. Sőt, még be­mutattuk a magyar néptáncot is, amit Zatykó Tünde tanárnő tanított be nekünk.- Sikerült bevonni a táncba a kül­földieket is?- Többé-kevésbé. Az lett vol­na a cél, hogy a végén ahány em­bert csak tudunk, „berántunk” a tánckörbe. A tanárok nagy lel­kesedéssel álltak be, ellenben a finn fiúkat sehogy sem sikerült bevonszolnunk. De a hangulat így is hihetetlenül jó volt, min­denki ujjongott és nevetett.- Legközelebb is mész, ha lesz rá lehetőséged?- Igen, mindenképpen! A cserediákom kérdezte is tőlem, hogy nem szeretnék-e a csa­ládommal visszamenni, mert úgy is szívesen fogadnak. Ez­zel csak ugye az a baj, hogy így családostól az út elég drága len­ne. De még előttünk az egész élet, és szerintem még fogunk többször is találkozni. A cikk szerzője a paksi Vak Bottyán Gimnázium 9.A osztá­lyos tanulója Miközben küzd a rákkal, Tallós Rita színművész könyvet ír a betegségé­ről. Nyíltan beszél a lelki okokról és a gyógyulás folyamatáról is. Egyben biztatja a hasonló helyzetben lévőket, tanácsokat ad és el is igazítja őket azon az úton, amely a gyógyuláshoz vezet. A könyvet Karizs Tamással, egy a betegségen ugyancsak átesett újságíróval közösen készítik, így két ol­dalról is betekintést nyerhetnek az olvasók a rettegett helyzetbe. (má) Fogyni, szépülni is lehet az eperrel édes élvezet Ez a gyümölcs nem csak belsőleg, de külsőleg is csodát tesz Illatos, édes, és még a fogyás­ban is a segítségünkre van, mi az? Hát persze, hogy a földieper. Ez a szinte mindenki által ked­velt gyümölcs remek szomjoltó, sőt mi több, a jóllakottság érzé­sét is kelti, így remek társunk a diétában. Ennél azonban még sokkal több pozitív hatást lehet a számlájára írni, ilyen például, hogy vértisztító hatása segít a salakanyagok és a felesleges zsír távozásában. Bár eddig csak a belsőleg kifejtett hatásairól volt szó, ne felejtkezzünk el arról, hogy külsőleg is bevethetjük. A bőr­be bedörzsölve ugyanis kiváló bőrápoló válik belőle. Megsza­badít az elhalt hámsejtektől, napozás után hűsíti a bőrt, és még az ultraibolya sugárzástól is megvéd, ezért érdemes mi­nél többet magunkhoz venni belőle. Aki kedvet kapott hozzá, tarthat eperkúrát is, azt azon­ban tudnia kell, hogy a sóoldó hatása eléggé intenzív, ezért előfordulhat, hogy fogyasztá­sa során kiütések jelentkez­hetnek a bőrön. - Ha a tisz­tító folyamatok elérték hatá­sukat, és a szervezetünkből kiürültek a méreganyagok, a kiütések maguktól elmúlnak - mondta dr. Borbényi Erika, a Napsugár Életház orvosa és életmód tanácsadója a kiske- gyed.hu-nak. ■ M. Á. Az édességet söpörjük félre, és együnk helyette epret! i I

Next

/
Thumbnails
Contents