Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-06-30 / 24. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. JUNIUS 30., VASÁRNAP időzített bombák Már több devizahiteles is pert nyert bankjával szemben, most mindeki a Kúriára figyel. PSZÁF: potenciális bankpánik jöhet, mely államcsődben is végződhet. A hitelek megtámadása csak az ügyvédeknek hajt hasznot? „A bírák befolyástól mentesen, legjobb meggyőződésük szerint járnak el.” ROBBANHATNAK A FRANKHITELPEREK Akárhogy is dönt csütörtökön a Kúria, nagy felháborodás fogja övezni. Egyfelől fogytán van a frankhitelesek türelme - a héten tüntettek is a fővárosban ugyanakkor mások bankpánikkal, államcsőddel is riogatnak. Beszállt a politika is, de a Kúria elnöke befolyástól mentes eljárást ígért. Ács György A Kúria július 4-ére halasztotta a döntést abban az OTP Bank ellen indított perben, amelyben egy devizahiteles a kölcsönszerződés semmisségének kimondását kéri. A felperes a 2006 őszén 14 éves futamidőre felvett 12 millió forintos svájci frank alapú hitelre öt év alatt több mint 16,5 millió forintot fizetett vissza a banknak. A perben 4,9 millió forint és járulékainak megfizetését követeli a banktól jogalap nélküli gazdagodás címén. Az adós érvelése szerint az átváltás, az árfolyamrés költségét tételesen nem tüntette fel a bank a vele kötött szerződésben, holott ez a költség is szorosan a szerződésben rögzített kölcsönügylethez tartozik, ezért a szerződés semmis. Az alperesi érvelés szerint a szerződés érvényes. A jogvita alapvető kérdése, hogy az átváltási költség szorosan a hitelügylethez tartozik-e és külön, tételesen fel kell-e tüntetni a hitel- szerződésben, vagy sem. Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek: közbenső ítéletében kimondta a hitelszerződés semmisségét és új eljárásra utasított az ösz- szegszerűség megállapítása érdekében. Indoklásában többek között azzal érvelt: a fogyasztó védelme érdekében szükséges, hogy minden adat a rendelkezésére álljon, ami ahhoz kell, hogy el tudja dönteni, képes-e a szerződésszerű teljesítésre. A törvényszék döntésének hatályon kívül helyezése érdekében fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel a bank. A bank álláspontja szerint az árfolyamrés nem a kölcsönLakáscélú hitelek állománya (Magyarországon, millió forint) ■ Összes Államilag támogatott ■ Devizaalapú s A csatazajban egyre nehezebb meghallani a józan hangokat Akasztott ember és árpádsávos zászló Is lengett a demonstráción szerződés költsége, nem a költségek között szabályozott tétel, hanem egy speciális számítási mód. A vitatott szerződés tartalmazza a teljes hiteldíjmuta- tót (THM), amiben benne van az árfolyamrés, ha tehát az árfolyamrés mégiscsak költség lenne, úgy benne van a szerződésben. Azt is felvetette, hogy ha érvénytelen lenne a szerződésnek az árfolyamrésre vonatkozó része, az az egész megállapodás szempontjából olyan csekély jelentőségű, ami miatt aránytalanul súlyos jogkövetkezmény lenne az egész szerződés semmiségének kimondása. A legfőbb ügyész véleménye szerint a devizaátváltás költsége nem a kölcsön része, nem kell feltüntetni a szerződésben, ezért a perbeli szerződés nem semmis. A felperes jogi képviselője szerint az a kérdés, hogy a szerződés tartalmazza-e a kölcsön nyújtásához kapcsolódó összes költséget. A pénzváltás a devizahiteles kölcsönszerződésnek nyilvánvalóan az egyik eleme, a felperes számára költség, amit Kik ülnek fordítva a lovon? a politikusok is állást foglaltak. A Fidesz a devizahitelesek oldalán áll - jelentette ki a kormánypártszóvivője. Majd később Rogán Antal: „Kicsit olyan érzésünk van, hogy a felügyelet vezetője fordítva ül a lovon”-fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője a PSZÁF-elnök Kúriához írt levelével kapcsolatban, amelyben egyebek mellett az áll, hogy a devizahitel-szerződéseknek az utólagos „sommás” átalakítása vagy semmissé nyilvánítása, szélsőséges esetben, államcsődben is végződhet. rogán Antal erre reagálva hangsúlyozta: a PSZÁF vezetőjének nem a bankok érdekét kell képviselnie a Kúriánál, hanem a devizahitelesekét. Kijelentette: a Fidesz-frakció nem ért egyet a PSZÁF-elnök levelében foglaltakkal. A FIDESZ-FR AKCIÓELNÖKSÉG egyúttal arról is határozott, hogy folytatják a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásáról szóló javaslat tárgyalását, illetve szavazását. az ügyben megszólalt a Kúria is, melynek elnöke egyébként pénzügyi jogász. A bírák befolyástól mentesen, legjobb meggyőződésük szerint járnak el - közölték Szász Károly levelére reagálva. ellenzéki politikusok óvatosan fogalmaznak és a törvények maradéktalan betartását tartják a legfontosabbnak. A főbbik viszont a radikális tüntetőket védi. egyébként a PSZÁF elnöke korábban arról is beszélt, hogy a szerződések bírósági megtámadása csak az ügyvédi irodák számára hajt hasznot, győztesen azonban nehéz kikerülni az eljárásból. Ezzel a kijelentésével sem növelte népszerűségét. azonban a felperes ennél a szerződésnél nem láthatott előre, mert nem szerepelt abban. Mint mondta: az európai jogalkotó már felismerte, hogy a bankok, amelyek összeállítják termékeiket, sokkal jobban ismerik azokat, mint a fogyasztók, akik gyakran nem látják át, hogy milyen szolgáltatást vesznek igénybe. Ennek a problémának az orvoslására szolgál az a számítás, amelyben minden költséget ki kell mutatni, hogy a fogyasztók a különböző szolgáltatók termékeit össze tudják hasonlítani a piacon. A bankok általában „elrejtették” az árfolyamrés költségét a fogyasztók elől, és egyoldalúan, titokban növelték azt. Az OTP Bank Nyrt. például korábban 1 százalékos költséget alkalmazott, amit 2008 őszén, a világgazdasági válság kirobbanásakor minden különösebb tájékoztatás, hirdetmény nélkül 2 százalékra emelt. A banknak azzal az érvelésével kapcsolatban, hogy az egész szerződés semmiségének kimondása aránytalan jogkövetkezmény lenne, a felperes ügyvédje leszögezte: a banknál „ott a tudás, a pénz”, hogy a törvényeket betartva megfelelő szerződéseket alkalmazzon, jó üzletet kössön, ha pedig ez mégsem sikerül, annak az árát nem lehet a fogyasztókkal megfizettetni. A tárgyalás közben a kedd délelőtti órákban több százan táblákkal, zászlókkal demonstráltak a Kúria épülete előtt, voltak, akik egy akasztófára függesztett bábut emeltek a magasba. A Kúria előtt másodszor összegyűlt tömeg „elkúrtátok!” felkiáltással az ellen tiltakozott, hogy a legfelsőbb bírósági fórum július 4-ére halasztotta a döntését. A tömeget vezető autóról kihangosítón keresztül elhangzott Petőfi Sándor Dicsőséges nagyurak című verse, majd Balog István, a tüntetőket vezető, a devizahitelesek megsegítéséért az interneten alakult Koppány Csoport alelnöke szólalt fel. Azt mondta: a demonstrálok törvénytisztelők, de nem tudják tisztelni a törvényt akkor, ha Magyarország legfelsőbb bírósága három-négy év után sem képes ítéletet hozni egy több százezer embert érintő ügyben. Hangsúlyozta: megvédik otthonaikat, a jövőjüket és gyermekeiket, végül azt ígérte a Kúria képviselőjének, hogy egyszer „egy tisztességes magyar bíróság” fog dönteni az ügyben és „ennek kemény börtön lesz a vége”. A PSZÁF nem akarta befolyásolni a bírókat? A pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint súlyosan téves minden olyan fel- tételezés, amely szerint a felügyeletnek szándékában állt volna bármilyen módon befolyásolni a bírói kart a devizahitelekkel kapcsolatos ítélkezése során. A felügyelet nem a bankok vagy a fogyasztók ellenében vagy érdekében, hanem a felügyelet feladatait és a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának feltételeit meghatározó jogszabályokra alapozva, az általuk nyújtott jogi kereteken belül fogalmazta meg jogi, szakmai véleményét. SZÁSZ KÁROLY, a PSZÁF elnöke a levélben egyebek között kifejti, hogy a devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, „sommás” átalakítása vagy semmissé nyilvánítása hatását tekintve nem egyszerűen az ügyfelek beláthatatlan helyzetéről vagy a bankrendszer veszteségeiről szóló kérdés. „A legjelentősebbgazdasági hatása abban nyilvánulhat meg, hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betétesek pénzének kifizetésére. Vagyis itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)” - fogalmazott. bíznák abban, hogy a Kúria, illetve a magyar bírói kar minden egyes jogvitában a gazdasági és társadalmi következményeket, kölcsönhatásokat figyelembe vevő, azokat a jog rendeltetésével összhangban értékelő jogértelmezés mentén jut el a végső ítéletekhez. a pszáf közleményében azt írja: a felügyelet sajnálattal tapasztalta, hogy egyes médiumok a szakmai tartalmú levelet félreértették, egyes bekezdéseket a levél egészéből kiragadva idéztek, mely óhatatlanul a szakmai vélemény félreértéséhez vezetett. a felügyeletet a Kúria kereste meg abból a célból, hogy bizonyos kérdésekben adjon szakmai véleményt a devizahiteles perekkel foglalkozó bíráknak. A felügyelet ezen kúriai megkeresés alapján, és nem belső indítékból fogalmazta meg szakmai álláspontját a feltett kérdésekben. a kúria kérdéseinek egy része közgazdasági, banküzemi tényekre, összefüggésekre, más részük jogi jellegű információkra irányul. A kérdésekből egyértelműen látható, hogy a Kúria maga tett fel olyan kérdést, amely az egyes lehetséges bírói döntések gazdasági hatásaira, következményeire kérdez rá. A felügyelet csupán ezen kérdésekre adott szakmai válaszokat. Ezért súlyosan téves minden olyan feltételezés, amely szerint a felügyeletnek szándékában állt volna bármilyen módon befolyásolni a bírói kart ítélkezése során - írta a PSZÁF. A 4 4
