Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-26 / 147. szám
HÍRSÁV Ma lezárulhat az adósságrendezés MENETREND SZERINT halad az ötezernél nagyobb lakosú települések adósságának átvállalása, a megállapodások aláírása a tervek szerint ma zárul - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A mintegy 500, 250 millió forint alatti tartozásállományú ügylet konszolidációja törlesztési célú támogatás kifizetésével valósul meg. Az átvállalással érintett ügyletek száma szintén mintegy 500, ezek aláírása a tervek szerint zajlik. Az ötezer fő' feletti települések adósságkonszolidációjával 277 önkormányzat 610 milliárd forintnyi adósságtól fog megszabadulni - emelte ki a tárca. ■ MTI Kártérítés a 98 százalékos adó miatt újabb elbocsátott magyar közalkalmazottnak ítéltek meg kártérítést kedden Strasbourgban a végkielégítés egy részének 98 százalékos adókulccsal történt elvonásával kapcsolatos jogvitában, miután májusban hasonló ügyben ugyanilyen értelemben döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ezúttal egy szolnoki lakos vplt,a panaszos, aki az ad^ hatóságnál dolgozott több mint három évtizeden át. A bíróság 16 ezer euró (4,7 millió forint) kártérítést és 900 euró költségtérítést ítélt meg számára. ■ MTI Egyszerűsödik a határátkelés július i-jétől a magyar-hor- vát határ legtöbb közúti átkelőhelyén bevezetik az egymegállásos határforga- lom-ellenőrzést, vagyis az utazóknak elég egyszer megállniuk. Horvátország hétfőn csatlakozik az Európai Unióhoz. Az egymegállásos rendszert nem vezetik be azt a dunai határforgalomban, Drávaszabolcs és Barcs közúti és Magyarbóly vasúti határátkelőhelyén. ■ MTI Finisben az agrárreform kap Jelentősen átalakul a támogatások rendszere Területalapú támogatások összege (SAPS) ■I Kifizetett összeg (forint/hektár) I | SAPS * Becslés. VG-GRAFIKA 25% 30% 35% 40% 50% 60% 80% 90% 100% FORRÁS: KSH Magyarország pozíciói nem javulnak a következő hétéves agrártámogatási rendszerben - igaz, jelentősen nem is romlanak. Tekintettel arra, hogy az összes büdzsé csökken, már ez is relatív nyereség. Braunmüller Lajos Jelentősen átalakul az uniós agrártámogatások rendszere 2014-től. Az uniós agrárminiszterek tegnap próbálták véglegesíteni a közös agrárpolitika (kap) átalakítását. Az egyik legfontosabb változás, hogy a javaslat szerint a hektáronként elérhető teljes összeg csak bizonyos ökológiai szempontok teljesítése esetén járna, ennek hiányában csak a támogatás 70 százaléka kapható meg. A 30 százalékot kitevő úgynevezett „zöldkomponens” egyik feltétele a monokultúra elkerülése, vagyis három hektár felett legalább háromféle növényt kellene termeszteni. A másik feltétel az állandó gyepterületek megtartása, a harmadik pedig egy fokozatosan 3-ról 7 százalékra növekvő „ökológiai fókuszterület”, lényegében ugar fenntartása. A reform tárgyalásai kapcsán Magyarország fő céljai közt szerepel a munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs és állattartó ágazatok támogatása. „Az Európai Unió gazdasági helyzetét figyelembe véve, és az eredeti politikai ambíciókat tekintve Magyarország szempontjából elfogadható a közös agrárpolitika reformja” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Tamás. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke lapunknak hozzátette: „a magyar változások erőteljesebbek, az igazi kérdés az, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságok tudják-e folytatni a tevékenységüket” - fogalmazott az elnök. „A 4,6 hektárnál kisebb gazdaságok az évi ezer «s, és egyszerűbb adminisztrációjú átalánytámogatást választani” - nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász szerint „a nagyobb gazdaságok számára az jelenti majd a kérdést, hogy mi lesz azokkal a bérelt földekkel, amelyeket esetleg az új földtörvény miatt nem tarthatnak meg. A szóban forgó földek után ugyanis már nem igényelhető támogatás, ám az új bérlők pedig még nem jogosultak a támogatásra. Ezek után a földek után a támogatás lehívása akadályokba ütközhet” - vetette fel Raskó. Az agrárközgazdász szerint a káP-reform egésze Magyar- ország számára kismértékben csökkenő támogatást hoz, miközben más országok, így például Románia, Lengyelország, Szlovákia, vagy a balti államok támogatása - igaz, nagyon alacsony szintről - növekedni fog. „A Magyarországnak járó hektáronkénti támogatás még így is magasabb lesz, mint más régiós országoké” - tette hozzá Raskó, aki szerint a kap új rendszerétől jelentős pozíciójavulás, vagy -romlás nem várható. Az agrárközgazdász elismerően szólt arról a magyar indítványról, amely szerint az ökológiai fókuszterület számítását hazánk régiós értelmezésben kérheti. „Regionális szinten nem lesz nehéz teljesíteni a szükséges mennyiségű ökológiai fókuszterületet” - tette hozzá. Előleget kérünk az árvíz miatt MAGYARORSZÁG AZT javasolja, hogy az árvízi károk miatt az idei területalapú uniós agrártámogatásokból az Európai Bizottság fontolja meg előleg folyósításának lehetőségét - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az MTI-vel tegnap a luxembourgi tanácskozás szünetében. A javaslat szerint október 15-től az idei területalapú támogatások feléhez hozzájutnának a gazdák, ami hektáronként 30-35 ezer forintot jelenthet. A miniszter emlékeztetett: volt már példa hasonlóra a korábbi években, és több ország is támogatja a javaslatot. Bizottság: nem Brüsszel kérte az újabb megszorításokat ajánlások „A bizottság már május 29-én javaslatot tett a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szembeni megszüntetésére, minden további fenntartás nélkül” - közölte a Világgazdasággal az Európai Bizottság hazai képviselete. A szervezet így cáfolta Giró-Szász András kormányszóvivő hétfői kijelentését, amely szerint a június 17-én bejelentett újabb kiigazításokat - a tranzakciós illeték duplájára emelése, a bányajáradék emelése, a bankadó kiterjesztése, illetve a cégeket érintő telefonadó emelése - az Európai Unió kérte volna. Az Európai Bizottság lapunkkal közölte, hogy tudomásul vették az új intézkedéseket. Hozzátették, azokat vizsgálják, különös tekintettel a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásokra, valamint arra, hogy az intézkedések az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatosak-e. Az egyes tagországok gazdaságpolitikáját értékelő ajánlásokat a túlzottdeficit-eljárás- ról való ajánlással egy időben tette közzé Brüsszel. Az ajánlások között szerepelt, hogy Magyarország alkalmazzon stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb társaságiadórendszert. A növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében egyszerűsítse a társasági adózást, és csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók által a forráselosztásban teremtett torzulásokat. Folytassa a munka megadóztatásának foglalkoztatás-barátabbá tételét az alacsony keresetűek adóterhének enyhítésével, többek között a munkahelyvédelmi törvényben szereplő jogosultsági kritériumok finomításával és az adózásnak a környezetvédelmi adók felé való elmozdításával”. Emlékeztettek: a kormány nem követte az előző évi ajánlást, azt, hogy alkosson nem torzító és stabil társasági adózási kereteket. Ezzel szemben további ágazati különadók bevezetésével tovább növelte bizonyos szektorok adóterheit. ■ VG Elhalasztotta a Kúria a döntést a devizahitelekről demonstráció A rendőrségnek kellett védeni a bankfiókokat a tüntetőktől Több száz devizahiteles tüntetett tegnap a belvárosban. A táblákkal, zászlókkal, akasztófára függesztett bábukkal demonstrálok a Kúria épülete elől indultak, ahol a bíróság egy devizahiteles OTP Bank ellen indított keresetét tárgyalta. Egy csoportjuk bankfiókok előtt randalírozott, az épületeket rendőrök védték. A Kúria eközben a tervekkel ellentétben nem hozott döntést: a bírák július 4-ére halasztották ítéletüket az ügyben, amelyben egy devizahiteles a kölcsönszerződés semmisségének kimondását kérte. A felperes a 2006 őszén 14 éves futamidőre felvett 12 millió forintos svájci frank alapú hitelre öt év alatt több mint 16,5 millió forintot fizetett vissza a banknak. A perben 4,9 millió forint és járulékainak megfizetését követeli a banktól jogalap nélküli gazdagodás címén. A jogvita alapvető kérdése, hogy az átváltási költség szorosan a hitelügylethez tartozik-e, és külön, tételesen fel kell-e tüntetni a hitelszerződésben, vagy sem. Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek. Az alperes OTP a tegnapi tárgyaláson egyebek között azzal Több száz ember tüntetett a devizahitelek eltörléséért érvelt, hogy a THM ott van a szerződésben, és a devizaváltás költségét is tartalmazza, a felperes jogi képviselője azt hangoztatta, a bankok elrejtették az árfolyamrést a költségek között, az OTP például a válság kirobbanása után 1 százalékról 2 százalékosra növelte a marzsát. A Kúria a tárgyalást megelőzően kikérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) véleményét is a devizahitelezéssel kapcsolatban. Szász Károly, a felügyelet elnöke levelében leszögezte: a devizahitelek nem voltak jogellenes termékek. A hitelszerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, „sommás” átalakítása vagy semmissé nyilvánítása pedig az egész bankrendszert megrengetheti, akár államcsődöt is okozhat. Ha az árfolyamváltozásból származó veszteségeket a fogyasztók helyett a bankokra hárítanák, az a különféle forgatókönyvek szerint 1400-3800 milliárd forint közötti veszteséget okoznak a szektornak, ami a sajáttőke jelentős részét, vagy akár annál többet is felemésztene. Amennyiben csak az árfolyamrést iktatnák ki a szerződésekből, az is 284 milliárd forint veszteség lenne a bankszektornak, ez nagyságrendileg a végtörlesztés hatásához hasonló. ■ VG í
