Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-03 / 127. szám

2013. JÚNIUS 3., HÉTFŐ 5 KÖRKÉP A Mezőföldvíz Kft benyújtotta az akkreditációs dokumentációt Hivatás lett a házimunka megélhetés Sem az alkalmazott, sem az alkalmazó nem fizet adót Ápolókat és szakápolókat képeztek a kórházban pars A jogszabályi határidő­re, május 31-én, benyújtotta működési engedélykérelmét a Magyar Energetikai és Köz­mű-szabályozási Hivatalhoz a Mezőföldi Regionális Vízi­közmű Kft. A mintegy 3-4000 oldalas dokumentáció, amely kiterjed a műszaki, pénzügyi, jogszabályi és személyi feltéte­lek bemutatására és igazolásá­ra, megfelel annak a követel­ményrendszernek, amelyet a törvény és végrehajtási rende­leté meghatároz azon szolgál­tatóknak, amelyek a jövőben víziközművek üzemeltetésére vállalkoznak, hangsúlyozta Csapó Sándor ügyvezető. A Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. négy megyé­ben szolgáltat Pécsváradtól Százhalombattáig. A társaság ellátási területe jellemzően a Duna, Mó-os autópálya és a 6-os számú főközlekedési út logisztikai tengelyére irányul. ■ V.T. Ha kell, jól mentenek az alagútból bátaszék Törzsvezetési gyakor­latot tartott a megyei kataszt­rófavédelmi igazgatóság az M6 autópálya Bátaszéki Üzemmér­nökségén. Mint azt Boros Bri­gitta megyei katasztrófavédelmi szóvivőtől megtudtuk, a gyakor­laton a MÁK Zrt. szakemberei, irányító diszpécserek, valamint a balesetek elhárításában részt­vevő szervezetek - úgy mint a katasztrófavédelmi igazgatóság, tűzoltóságok, rendőrség, men­tők, közlekedési hatóság - szak­emberei vettek részt Tolna-Ba- ranya-Bács-Kiskun megyékből. Egy feltételezett veszélyhely­zetet kellett megoldani, ami az „A” alagút jobb pálya végén keletkezett és több embert ve­szélyeztetett, valamint gondos­kodniuk kellett az alagútban rekedt emberek kimentéséről is. A gyakorlatot Szemeti Gábor, a MÁK ZRt. vezérigazgatója nagyon hasznosnak, Fülep Zol­tán tűzoldó ezredes, a BM OKF Tűzoltási Főosztályának vezető­je pedig szakmai szempontból megfeleltnek értékelte. ■ V. M. Nem kell sem jövedelemadót, sem járulékot fizetni a ház­tartási munkáért kifizetett pénz után. A magánszemély ugyanis a már adózott jö­vedelméből fizet másnak. Azért nem teljes a mentes­ség, havonta ezer forint a re­gisztrációs díj. Venter Marianna A hatvan felé közeledő Júlia öt­venévesen veszítette el a mun­káját. Ennyi idősen már nem akart, és nem is mert külföldre menni dolgozni. Mint mondja, a szakmáján kívül - ahol több mint egy évig keresett állást si­kertelenül - egyedül a háztar­tási munkához ért, így ebben kezdett el gondolkodni. Mivel lakóhelyén nagyon sokan isme­rik még „fénykorából”, úgy dön­tött, máshol próbál szerencsét, így tehát naponta Budapestre utazik fel, ott pedig házakhoz jár takarítani, mosni, vasalni. Lakóhelyén senki sem tudja, miből tartja fenn magát, még­hozzá nem is olyan rosszul. A háztartási munkából tehát meg lehet élni, ha muszáj, illetve mellék-, vagy kiegészítő jövede­lemre lehet szert tenni. A jogsza­bályok végre utolérték a valós helyzetet, azaz legálissá tették a házimunkáért kifizetett jöve­delmet. Az új szabályozás értel­mében a foglalkoztatónak nem kell adót és járulékot fizetnie, ha háztartási munkára magán- személyt alkalmaz, és bevallási kötelezettség sem terheli sem a foglalkoztatót, sem a foglalkozta­tottat. Az úgynevezett adórend­szeren kívüli keresettel járó fog­lalkoztatásra vonatkozó törvény szerint a háztartási alkalmazot­tak után havonta regisztrációs díjat kell fizetni, tehát azért nem háztartási munkából meg lehet élni, ám nyugdíj- és egészségbiztosításról a munkavállalónak kell gondoskodni teljes az adómentesség. A re­gisztrációs díj mértéke állandó, független attól, hogy csak né­hány napig, vagy folyamatosan foglalkoztatják a bejárónőt. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az adómentesség nemcsak a házimunkára, azaz a takarításra, főzésre, mosás­ra, vasalásra, egyéb ház körüli munkára vonatkozik. Hatálya alá esik a gyermekfelügyelet, a házi oktatás, az otthoni gondo- zás/ápolás, és a kertgondozás is. A fenti munkákat végző ház­tartási alkalmazottaknak akkor sem kell - utólag - személyi jövedelemadót és járulékot fizet­ni, ha kiderül, hogy az alkalma­zójuk nem fizette, illetve nem fizeti utánuk a regisztrációs díjat. S ugyan az alkalmazot­tat nem terheli a mulasztás, a munkáltatónak viszont kemény szankciókkal kell szembenéz­nie, amennyiben nem fizette a regisztrációs díjat. Egyrészt az alkalmazottnak kifizetett tel­jes összeg után le kell rónia a járulékot, és ő fizeti ki az alkal­mazottat terhelő személyi jöve­delemadót és egyéb járulékokat is az összeg után. Emellétt mu­lasztási bírságot is kiszabhat­nak rá, amelynek összege elér­heti a százezer forint is. Havonta kell regisztrációs díjat fizetni A háztartási alkalmazottat a munkavégzés megkezdése előtt havonta, vagy előre több hónap­ra be kell jelenteni a NAV-nak. A bejelentés történhet elektroni­kus úton az ügyfélkapun, vagy a 185-ös központi telefonos ügy­félszolgálaton keresztül. A fog­lalkoztató magánszemélynek a ■ következő adatokat kell bejelen­tenie: a saját adóazonosító jele, a háztartási alkalmazott adó- azonosító jele és társadalombiz­tosítási azonosító jele, valamint a tényleges foglalkoztatás kezdő napja. A díj a háztartási alkal­mazott számára sem egészség- ügyi ellátásra, sem nyugdíjbiz­tosítási idő szerzésére nem jogo­sít. Adómentesen pénzkereseti lehetőség HA 800 forintos óradíjjal, 8 órás munkaidővel, és havi 22 mun­kanappal számolunk, akkor egy hónap alatt 140 800forin­tot kereshet adómentesen egy háztartási alkalmazott. Ha munkaviszonyban foglalkoztat­nák, a fizetésének több mint 200 000forintnak kellene len­nie, hogy ennyit hazavihessen tisztán. A munkáltató bérköltsé­ge pedig meghaladná a 300 000forintot. Az úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő tá­mogatásban azok részesülhet­nek, akik legalább harminc na­pig keresőtevékenységet folytat­tak. A háztartási munka ebből a szempontból keresőtevékeny­ségnek számít. szekszárd A Tolna Megyei Ba­lassa János Kórházban 2013. áprilisában és májusában fe­jeződtek be azok a képzések, amelyek a GYEMSZI, mint fenntartó jelentős anyagi hoz­zájárulásával valósulhattak meg. A kórház ápolásszakmai vezetése Gliedné Tillmann Erzsébet ápolási igazgató, Asztalos Györgyné ápolási igazgató helyettes, valamint az intézmény főnővérei és vezető asszisztensei közösen hatá­rozták meg, mely területekre van szükség képzésre, tovább­képzésre. Budapesti helyszínnel három szemészeti szakasz- szisztens, egy nefrológiai szakápoló és két kardiológiai szakasszisztens képzése zaj­lott. Szekszárdon tizennyolc sürgősségi szakápoló adott a tudásáról tanúbizonyságot, egy ember kivételével kiváló eredménnyel, ami példa nél­küli a gyakorlatban. Ápri­lisban két évfolyam végzett, szintén helyben, aminek további előnye az, hogy a dol­gozóknak nem kellett utazni a képzés helyszínére, és szál­lásról sem kellett gondoskod­niuk. Az egyik évfolyam a pszichiátriai szakápolók a másik a gyakorlatvezetők mindkét évfolyamban 16-16 fővel. A negyedik megpályá­zott képzés egy úgynevezett kétmodulos ápoló képzés, amibe azok a munkatársak kerültek - 22 dolgozó -, akik az elmúlt évek munkanélküli központ által támogatott gya­korló ápoló képzésében vettek részt. Ok decemberben fognak vizsgát tenni, és a megyei kór­ház reményei szerint ápolói végzettséggel gyarapítani az egészségügyi szakdolgozók állományát. ■ V. M. Gliedné Tillmann Erzsébet Játszani és beszélgetni is tudnak itt közösségi tér Alapítványi támogatással készült el az új létesítmény Már az is kér segítséget, akinek eddig nem kellett tevel Udvari közösségi térrel, azaz játszótérrel, fedett asztal­lal és padokkal gyarapodott a teveli Árvácska Családok Átme­neti Otthona. Az új létesítményt pénteken ünnepélyes keretek között avatták fel. Mint azt Né­meth Krisztina intézményveze­tő elmondta, az otthon 2006-ban kezdte meg működését, jelenleg 3 család - 4 felnőtt és 8 gyerek - számára nyújt fedelet. Áz in­tézményt, amely az átmeneti­leg fedél nélkül maradt csalá­dok számára nyújt segítséget, a Völgység huszonegy települési önkormányzata hozta létre, és a helyi önkormányzat tartja fenn. Az udvari közösségi tér a bony­hádi székhelyű Játszani kéne új­Már birtokba is vették a gyerekek az új játszóteret ra Közhasznú Alapítvány segít­ségével készült. Áz alapítvány minden évben megkeresi azokat a településeket, ahol a hátrányos helyzetbe került gyerekeknek még játszani sincs hol, és lehe­tőségei szerint orvosolja a bajt. Az alapítvány tevékenységét egy német tanácsadó vállalat támo­gatta. A cég a társadalmi fele­lősségvállalás jegyében támogat civil szervezeteket és alapítvá­nyokat. A pénteki avatási ün­nepségen az otthonban lakó 2-12 éves gyerekek adtak műsort, majd Sill Károly előadóművész lépett fel. A rendezvényen részt vett Póthné dr. Veres Gabriella, az alapítvány kuratóriumának elnöke. ■ Venter M. bátaszék A jelzőrendszer haté­konyságát bizonyítja, hogy míg az előző évben csupán 49 jelzés érkezett a hálózat tagjaitól, ad­dig tavaly már 301 észrevétel futott be a bátaszéki Gyermek- jóléti Szolgálathoz - derül ki a képviselő-testület által nemré­giben elfogadott beszámolóból. Borosné Simon Zsuzsanna, a Gondozási Központ vezetője elmondta, hogy a jelzések java a közoktatási intézményekből érkezett, illetve sok esetben az egészségügyi szolgáltatók - védőnők, gyerekorvosok - szóltak nekik a problémákról, valamint a rendőrségtől és la­kosoktól is kaptak jelzéseket. Az elmúlt évben Bátaszéken 143 gyermekkel és 75 család­dal állt kapcsolatban a szol­gálat két családsegítője, és az intézményhez tartozó további településekkel együtt - Báta, Alsónána, Alsónyék, Pörböly, Sárpilis és Várdomb - össze­sen 135 családból 246 gyerme­ket vettek gondozásba. A legtöbb gond az anyagi ne­hézségekből adódik. - Megje­lent egy olyan réteg is nálunk, amelynek korábban nem volt szüksége segítségre - tette hoz­zá az intézményvezető. E mel­lett egyre több gyerek magatar­tásbeli problémák miatt kerül a szolgálat látókörébe, illetve a szülők helytelen életvitele járul még hozzá ehhez. ■ H. E. k * i

Next

/
Thumbnails
Contents