Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-03 / 127. szám
2013. JÚNIUS 3., HÉTFŐ 3 MEGYEI TÜKÖR Megtalálták a lakatlan szülői házat, Istensegítsen Kormol a rezsicsökkentés vélemények A korábbi emelés miatt nem elsöprő a fogadtatása TOLNA, ISTENSEGÍTS Érdekes, a nemzeti összetartozás napja elé is illő történet az Istensegítsen született Szentes Nándoré. A nyugdíjas tolnai férfi nemrég felkereste a ma Szerbiában található szülőfaluját. Élményeiről lapunknak írt levélben számolt be. Az Erdélyből elűzött székelyek 1776. után alapították meg falvaikat Bukovinában. Szentes Nándor szülei az egyik ilyen településen, Istensegítsen (Tibeni) éltek, ott született a tolnai férfi három idősebb testvére is. 1941-ben a székelyek az akkor „felszabadított” Bácskában, Szabadka és Újvidék között leltek új otthonra, ahol ugyanúgy nevezték el a falukat, mint Bukovinában. Szentes Nándor 1942-ben tehát szintén Istensegítsen született, de már a mai Szerbiában. 1944-ben viszont menekülniük kellett, így nem emlékezett szülőfalujára, a mai Liparra. Idősebb testvérei azonban mindenről beszámoltak neki. ■ A hajdani sérelmek miatt egy kicsit tartottak az ottani lakosoktól, de kellemesen csalódtak A nemrég felkeresett szülőfaluban sikerült megtalálniuk a lakatlan szülői házat. A szomszédban lakó szerb fiatalember jóvoltából az udvarba is bemehettek. A pincelejáratot, az ásott kút helyét és a kukorica górét, a testvérei játszóhelyeit is lefényképezhették. A hajdani történelmi sérelmek miatt egy kicsit tartottak az ottani lakosoktól, de kellemesen csalódtak. A fiatalember a családi házába is beinvitálta, itallal kínálta őket. Az „ocsény máló” orosz tudásukkal valamelyest sikerült is megérteniük egymást. A helyi temető, a futballpálya, az ortodox templom, az óvoda és az iskola után felkeresték sógoráék szüleinek házát is. Ott már könnyebb dolguk volt, mert az éppen arrafelé bicikliző, magyarul beszélő, 20 éve ott élő férfi tolmácsolt. „A születésem helye, a település rendezett utcái, a szépen megművelt szántóföldek és az itt élő emberek kedves vendégszeretete örök emlék marad számomra” - írta Szentes Nándor. ■ S. K. A napokban elfogadott kormányrendelet értelmében július 1-jétől az eddigi 4000 helyett legfeljebb 2000 forintot számolhatnak fel a szolgáltatók a kéményseprésért, egy egységnyi munkaráfordítás díjaként. A döntés nem aratott osztatlan sikert. Vízin Balázs Tolna megye - A 2013. január 1-jei állapothoz képest számításaink szerint 37,5 százalékos bevételkiesést jelent számunka a kéményseprés munkaráfordítási díjának július 1-jétől történő megfelezése - világított rá Huszár Tibor. A Caminus Tüzeléstechnikai Kft. - amely Tolna megyében 82 ezer ügyféllel áll kapcsolatban és közel 147 ezer kéménynél végez szolgáltatást - ügyvezető-igazgatója kifejtette, a napokban elfogadott kormányrendelet értelmében július 1-jétől az eddigi 4000 helyett legfeljebb 2000 forintot számolhatnak fel a szolgáltatók az egy egységi munkaráfordítás díjaként - amely tulajdonképpen egy képlet szorzószáma. Az ellátásért felelős önkormányzatnak az összeghatárra, a közszolgáltatási feladat tartalmára és a település szerkezetére figyelemmel, helyi rendeletben kell rögzítenie a tarifát, a bázisadathoz képest pedig maximum 20 százalékkal állapíthatnak meg kevesebbet. Huszár Tibor arra emlékeztetett, hogy egy tavaly decemberben elfogadott kormányrendelet értelmében emelkedett meg ez a díj, maximum 4000 forintra. S ebből adódott, hogy a vegyes tüzelésű kémény esetében a 2012-es összeg több mint kétszeresét olvashatták a fogyasztók idén januártól a számlákon. Míg a'gázüzeműeknél közel 20 százalékos volt a drágulás. A jogszabály ugyanakkor azt is előírja a szolgáltatóknak, hogy az eddigi évi egy alkalomhoz képest, már kétszer kell kitisztítaniuk a szilárd tüzelésű égéstermék elvezetőket (kémény) a szakembereknek. Korábban évi egy tisztításra és egy nyári ellenőrzésre kötelezték őket. A Caminus vezetőjének elmondása szerint ezzel jelentősen több feladatuk lett. A szolgáltatót a csökkentés, a fogyasztót a korábbi emelés bosszantja Huszár Tibor arról is beszámolt, hogy Tolna megyében idén január 1-je után az önkormányzatok 3200 forint körül határozták meg településükön a kéményseprésért kérhető legmagasabb szorzót. Hozzátette, a munkaráfordítási díj megfelezésének eredményeként, július 1-jétől 37,5 százalékkal fizetnek majd kevesebbet ügyfeleik. Példaként egy családi házat említett, ahol gázkémény van. Ebben az esetben a nettó csökkenés 600 forintra tehető éves szinten, vagyis havonta csupán 50 forintos megtakarítás prognosztizálható. Huszár Tibor hangsúlyozta, sem az év eleji emelésről, sem a mostani csökkentésről nem a szolgáltató cégek döntöttek. Leszögezte, bár nagy nehézséget okoz számukra a bevételek csökkenése mellett jelentkező többletfeladat, a Caminus a jövőben is mindent megtesz a minőségi szolgáltatás fenntartása érdekében.- Nekünk egy gáz- és egy fatüzelésű kéményünk van, a napokban fizettük ki a féléves számlát, amely 3993 forint volt, tavaly 3600-at fizettünk egész évre, elfogadhatatlannak tartom ezt az állapotot - bosszankodott Potzner Béláné. Bonyhádi olvasónk úgy fogalmazott, gyakorlatilag a nullával egyenlő ez a csökkentés, tekintettel az előző időszakban megvalósult áremelésre. Ő úgy számolt, hogy csupán 300 forinttal lesz kevesebb a második féléves számlája. Önnek mi a véleménye a kéményseprési díj csökkentéséről? szikla József: - Én azt tartom a legfontosabbnak, hogy az arányok a helyükre kerüljenek! Vagyis amire az adott szolgáltatás eljut a fogyasztóhoz, ne egy olyan horribilis összeggel szembesüljön, amelyet a számos közvetítési díj tornász fel odáig. laczkó józsefné: - Minden olyan intézkedéssel egyetértek, amely a családokat támogatja, a rezsicsökkentést is ide sorolom. Szerintem fontos, hogy ahol csak tud, segítse az állam az embereket, különösen a mostani nehéz gazdasági helyzetben. nagy árpád: - Mérnök ember lévén először szeretem átgondolni, kiszámítani, hogy az adott döntés milyen eredménnyel jár. így vagyok ezzel a témával is. Hiszen a csökkentés egyik oldalról megtakarítás jelent, viszont a másiktól pénzt visz el. Harmadik lett a meseíró-pályázaton dunaföldvár Ezerkétszáz versenyző közül lett harmadik a tízéves Ruff István Zalán, a X. lanikovszky Éva országos meseíró pályázaton. Zalán A titokzatos pásztri hazatalál című meséjével érte el az újabb sikert. Ez volt a negyedik alkalom, hogy díjat vett át a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban lanikovszky lá- nostól, az írónő fiától, a Móra Könyvkiadó vezérigazgatójától és dr. Fodor Pétertől, a FSZEK főigazgatójától. ■ V. T. Közéleti tevékenységét ismerték el PAKS A német nemzetiségi kultúra és az emberi kapcsolatok ápolása, fejlesztése érdekében végzett közéleti tevékenysége elismeréseként, Schämer Imréné pedagógust jutalmazta a német önkormányzat az Arany Rozmaring Díjat. Az elismerést a tizenötödik német nemzetiségi napon adta át Féhr György elnök. A sillerfesztivállal közösen szervezett programon a nemzetiségi önkormányzat megvendégelte a paksi nyugdíjasokat, mindenki egy pohár sillert vagy egy korsó sört kapott. ■ V. T. Most jönnek a nyári gyomok tolna megye Végéhez közeledik a tavaszi fák pollenszórása. Szerepüket fokozatosan veszik át a nyári gyomok, közülük is elsősorban a pázsitfűfélék. A csapadékos idő hatására a pollenterhelés is csökkent. Az utóbbi napokban alacsony koncentrációban volt a levegőben a gyertyán, a bükk, az eperfa, az olajfafélék és a tölgy pollenje, a gyomok közül az útifű, a lórom virágpora is. ■ M. Á. Előadást és lakossági fórumot is tartott szekszárd Schiffer András, az LMP politikusa tartott lakossági fórumot a megyeszékhelyen pénteken délután. A Bormúzeumban rendezett lakossági fórumon a politikus A kétosztatú politikai erőtér meghaladásának lehetősége címmel tartott előadást. ■ V. M. Ovikertben nő a fűszer hinta avató Széles körű összefogás a gyerekek érdekében Mindenkit várt a falunap program Kiállítás, bemutató és kulturális műsor SlŐAGÁRD A hinták alá gumilapok kerültek, a hinták száma gyarapodott eggyel, és ovikert létesült a sióagárdi óvodában. Mint azt Horváth Andrea intézmény- vezető elmondta, az óvoda jótékonysági bálján összegyűlt adományok és a szülők, nagyszülők, barátok, ismerősök önzetlen munkája révén tudták megvalósítani mindezt, és a helyi ön- kormányzat is támogatta a kezdeményezést. Az eredetileg tervezett gumilapozás mellett lett egy új hinta is, és sokat tanulhatnak majd a gyerekek a növényekről, és a növénytermesztésről az ovikert révén, amelyben fűszer- növényeket és paradicsomot termesztenek majd. ■ V. M. Szombaton ünnepélyes hintaavatót tartottak az óvodában harc Falunapra és elszármazottak találkozójára várták a helybélieket és az egykori helybélieket Harcon szombaton. A program kiállításokkal és bemutatókkal kezdődött, többek között az óvoda, az iskola, a templom, az egészségház és a faluház várta az érdeklődő látogatókat, miközben a gyerekeknek készség- fejlesztő és kézműves foglalkozásokat tartottak. A délutáni programok köszöntővel és szentmisével kezdődtek, amelyet a Faluházban kulturális bemutató követett. A műsorban a harci óvodások és iskolások, valamint a helyi tehetséges idősek és fiatalok léptek fel. A programot falunapi bál zárta. ■ V. M. A falunapi látogatók színvonalas kiállításban gyönyörködhettek
