Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-21 / 143. szám
Bíróság előtt az utalványok eljárás A kormány szerint példamutató gyakorlat kerülhet veszélybe HÍRSÁV Árvíz: tízmilliárdos vis maior támogatás kilencvenöt, az árvízben közvetlenül érintett település adott be pályázatot vis maior-támogatásra, az önkormányzatok összesen 9 milliárd 723 millió forint visszatérítését remélik - közölte a katasztrófavédelmi fő- igazgatóság. A nem közvetlenül érintett 18 település közül azok pályázhattak, amelyek kitelepítetteket fogadtak be. ■ MTI Rehabilitációs kártya 18 ezer dolgozónak az elmúlt mintegy két év alatt tízezerrel 55 ezerre nőtt az állami támogatás igény- bevételével foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma - mondta a szociális és családügyért felelős államtitkár Debrecenben. Soltész Miklós közölte: ötezer kisebb vállalkozás 18 ezer munkavállalónak váltotta ki a rehabilitációs kártyát. Ezeknek a cégeknek a kártya kiváltásával a megváltozott munkaképességű foglalkoztatott után nem kell szociális adót fizetniük. ■ MTI MOK: a háziorvosok nem kaptak béremelést a magM Orvosi Kamara ’/ (MOK) szerint az egészség- ügyi alapellátásban dolgozó 30 ezer ember, háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátó fogorvosok és a praxisaikban tevékenykedő szakdolgozók tavaly nem kaptak, és az idén sem kapnak béremelést. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerint újabb 95 ezer egészségügyi dolgozó fizetése emelkedik, ha ezt pénteken megszavazza a parlament. Erre 30 milliárd forintot fordítanak. A MOK szerint az nem béremelés, hogy tavaly november elsejétől a háziorvosi praxisok átlagosan 70 ezer forintos bevételnövekményt kaptak kártyapénzemelés formájában, a fogorvosi praxisok pedig ennek a felét sem. ■ MTI Az Európai Bíróság dönthet arról, megsérti-e az uniós jogszabályokat a béren kívüli juttatások hazai rendszere. Magyarország súlyos büntetésre számíthat, ha a luxemburgi testület elfogadja a brüsszeli érveket. VG-összeállítás Az Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság a béren kívüli juttatások ügyében. Brüsszel szerint az étkezési jegyek, szabadidő- és üdülési utalványokra vonatkozó magyar szabályozás sérti a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvét. A 2012. január elsején hatályba lépett rendszer gyakorlatilag monopóliumot biztosít a hideg- és melegétkezési utalványok piacán egy állami közalapítvány számára azzal, hogy a munkáltatók kisebb adóteherrel csak az Erzsébet-program keretében, illetve a Széchenyi Pihenőkártyára nyújthatnak béren kívüli juttatásokat. Emellett a brüsszeli indoklás szerint Magyarország rendkívül szigorúan szabályozza a béren kívüli juttatásnak minősülő meleg étkezési, üdülési és szabadidő-utalványok kibocsátását. „Az új szabályozás több olyan szereplő kizárásához vezetett, amelyek már évek óta jelen voltak a béren kívüli juttatásnak minősülő étkezési utalványok piacán, valamint megnehezítette, hogy új szereplők lépjenek be erre a piacra, és ellehetetlenítette a szabad szolgáltatásnyújtást. A bevezetett korlátozásokat nem indokolhatja, hogy ez az új monopólium bevételeit szociális Nem lesz gyors döntés „pár hét, de akár pár hónap is lehet, amíg az Európai Bizottság eljuttatja hivatalos keresetét az Európai Bírósághoz” - mondta el lapunknak Lehóczki Balázs, a bíróság sajtóosztályának munkatársa. A kereset beérkezése után általában másfél-két év telikel, mire ítélet születik égy ilyen típusú ügyben. Kiemelte: a luxembourgi testület ítélete az uniós jog megsértését állapíthatja meg, az érintett cégek kártérítésről azonban nem dönt. ha jogsértőnek találja a kiadásokra fordítja” - érvel a bizottság. Az ügyben egy évvel ezelőtt indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, miután tavaly áprilisban Párizs behívatta a magyar nagykövetet. Korábban a béren kívüli juttatásként adható utalványok 300 milliárd forintos piacán ugyanis döntően három francia cég, a Sodexo, a Le ChéqüeÜéjeuner és az'Edéhred osztozott. A bizottság novemberben küldött indoklással ellátott hazai gyakorlatot, az érintett cégek kártérítési pert indíthatnak az állam ellen magyar bíróságok előtt. Ha Magyarország nem tenne eleget az országot esetlegesen elmarasztaló ítéletnek, vagyis nem szüntetné meg az EU-jo- got sértő gyakorlatot, akkor az uniós bíróság - az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásának keretében - pénzbírság kiszabásáról dönthet, amit a magyar államnak az EU költségvetésébe kellene befizetnie. véleményt, ám hazánk ezt követően sem hozta összhangba a szabályozást az uniós joggal. Ezért fordul a testület a luxemburgi bírósághoz. A kormány részéről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium közös nyilatkozatban reagált a bizottsági döntésre. „Magyarország az Erzsébet- programmal áz Európai Uniót sújtó gazdasági válság idején is talált egy megoldást arra, hogyan juthatnak a szociálisan rászorulók, családok és gyermekek pihenési, kikapcsolódási lehetőséghez anélkül, hogy az az államkasszát vagy a rászorulók pénztárcáját terhelné” - áll a közleményben, amely szerint a bizottság ennek a sikeres, más országoknak követendő példát mutató programnak ajövőjét veszélyezteti. Ami a SZEP-kártyát illeti, azzal érvelnek, hogy bevezetésével nemhogy korlátozták, hanem kinyitottak egy „korábban monopol” piacot. Míg az üdülési csekket kizárólag egy szereplő forgalmazhatta, a SZÉP Kártyát jelenleg is három nagy- vállalat bocsátja ki, amelyek között hazai és külföldi érdekeltségű egyaránt megtalálható. Tranzakciós illetékből még az emeléssel sem jön be az előirányzat áht májusban mindössze 30,8 milliárd forintos hiány keletkezett a központi költségvetésben - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adataiból. A központi költségvetés 59,8 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 6,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 22,9 milliárd forintos szufficittel zártak. Május végén a kumulált hiány 559,4 milliárd forint volt, ami az egész éves előirányzat 63,5 százalékának felel meg. Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára online sajtótájékoztatóján lapuk kérdésére azt válaszolta, hogy a Varga-csomag ellenére a „2,7 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycél tekintetében nincs változás”. A költségvetés részleteit tekintve a tranzakciós illetéknél komoly elmaradás látszik: az első öt hónapban összesen 52,78 milliárd forintos bevétel keletkezett az illetékből, és a minisztérium úgy látja, hogy a megemelt tranzakciós adóval sem teljesül a 301 milliárd forintos éves előirányzat. Banai lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy a tranzakciós illeték esetén „az Országgyűlés részére beterjesztett javaslatok elfogadásával együtt is elmaradhat a teljes bevétel a költségvetésben eredetileg tervezettől”. Az elmaradás hátterében egyrészt a banki forgalom várthoz képest időarányosan elmaradó forgalma, illetve az érintettek vártnál gyorsabb alkalmazkodása áll. Másrészt a bevételek elmaradásának oka a szezo- nalitásban is keresendő, az év második felében a bevételek felfutására számítunk a nagyobb arányú második félévi banki forgalomnak köszönhetően - fejtette ki. A nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára egy másik kérdésre válaszolva azt közölte: „az év első öt hónapjában mintegy 52,8 milliárd forintos összbevételből 16,7 milliárd forintot fizetett a Magyar Államkincstár”. ■ H. J. Otmilliárd forintba kerülne az állami légiflotta értékesítés A honvédelmi tárca megszabadulna 30 ezer gépkarabélytól, valamint 1,4 millió darab egyéb eszköztől is Többek között 24 darab MiG29-es vadászrepülőgépet tervez értékesíteni a Magyar Honvédség, amelyekhez 21 darab, hozzájuk rendszeresített RD-33 típusú tartalékhajtómű is jár - közölte egy írásbeli kérdésre a honvédelmi minisztert. Hen- de Csabát az MSZP-s juhász Ferenc kérdezte a „Magyar Honvédség raktárkészletének értékesítéséről”. A tárcavezető leírta, hogy a (már korábban is értékesítésre szánt) szovjet gyártmányú gépekért a legalacsonyabb elfogadható összeg bruttó 9,8 milliárd forint. Legalább 45 millió forintot várnak el az 5 darab L-39ZO típusú kiképző repülőgép eladásából is. A további tételeknél már nem határoztak meg minimálárát, az értékesítés pályáztatás útján valósulna meg, de ezeket még nem írták ki, vagy még nem valósultak meg. így adnának el 104 darab T-72-es típusú közepes harckocsit is, melyek közül jelenleg 62 T-72-es nyilvános értékesítésének előkészítése folyik. Kalocsán és Mezőfalván őrzött összesen 1,441 millió darab, 1,184 millió kilogramm súlyú ingóságot is kiárusít a honvédség. Hende ezek között ruházati anyagokat, humán, élelmezés- technikai, műszaki-technikai, fegyverzettechnikai, páncélos- és gépjármű-technikai eszközöHende Csaba két sorolt fel, valamint vegyi hulladékot is. Eladnák a Kalocsán tárolt 11 különféle páncélos- és gépjármű -technikai eszközt is, ezek között harckocsi-vontatók és teherautók vannak. Jelentős tétel a Tápiószecsőn tárolt 30 ezer darab 7,62 milliméteres AK63C típusú gépkarabély. A honvédség a rendszerváltás óta többször is értékesítette eszközeit. A már hadrendből kivont készletetekből, az inkurrenciából a lakosság is vásárolhatott például álcázóhálót, bakancsot, mozgókonyhát, aknász naszádot, legénységi téli alsót, még egy állami military shopot is nyitottak. A honvédelmi tárca megválna egyes vagyonkezelésében lévő, feleslegessé vált ingatlanjaitól (laktanya, üdülő, iroda) is. Külföldre az előző kormányzat például 120 darab működőképes BMP-l-et (úszóképes gyalogsági harcjármű) adott el például Csehországba, Ukrajnába, Grúziába, Afganisztánba mintegy 3 millió forintos darabáron. Az afgán kormányerőhöz amerikai közvetítéssel magyarországi fegyverzet. A jelenlegi kabinet ősszel cáfolta azt az orosz értesülést, mely szerint Szíriába adtak volna el török közvetítéssel automata fegyvereket, robbanóeszközöket. Hende lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy a 30-40 éve gyártott honvédségi eszközök tíz év múlva tönkremennek, ezért újrafegyverkezésre van szükség. A miniszter a héten a nemzetbiztonsági bizottság ülésén az otmilliárd forintra tervezett állami légszállító repülőgépek beszerzésről azt mondta, hogy a tervezett három repülő nemcsak honvédségi, hanem állami feladatok ellátását is szolgálná. Korábban a Malév „finyássága” miatt négy év alatt 5,2 milliárd forintot fizettek ki más cégek charterjárataira a katonák misz- sziós utaztatására. A tárcavezető szerint az új, polgári, katasztrófavédelmi feladatokhoz szükséges helikopterek 10 milliárd forintba kerülnek. ■ É. S.
