Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-06-16 / 22. szám
8 INTERJÚ 2013. JÚNIUS 16., VASÁRNAP árvíz Az elmúlt tíz évben ez volt a harmadik rekord méretű áradás. Már most is európai szintű a védelmi rendszer hazánkban, de két év múlva még jobb lesz. Az elmúlt tíz évben 251 milliárdot költöttek vízügyi fejlesztésekre. A legkritikusabb Győrújfalú és Komárom volt idén. • • A FOVIZUGYER MAR NYUGODTAN ALSZIK Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a Körösök mellett született, de onnantól, hogy elhatározta, hogy vízügyi tanulmányokat kezd, majd minden iskolai dolgozatát, de még a diplomamunkáját is a Dunából írta. Erre a tudásra most szüksége is volt: az elmúlt hetekben ő irányította a dunai árvízi védekezést, sikerrel. Fábos Erika- Látott már ekkora árvizet, mint a mostani volt?- Nemhogy én nem, de aligha látott bárki valaha. Ez valóban minden idők legnagyobb áradása volt a Dunán. Ennél rosszabb és tragikusabb helyzetet persze láttam már a Tiszán, például amikor a tarpai töltésszakadás történt. Épp most készülünk e-learning tananyagot készíteni belőle.- Mikor kezdődött a vízügyi szakemberek munkája? Gondolom előbb, mint a védekezés.- Természetesen előbb, több mint két hete tart, de a napok eléggé összefolynak, mivel éjjel nappal dolgoztunk a kollégáimmal, sokszor azt sem tudtuk, milyen nap van. Az előrejelző tábla persze segített. Mindenesetre életem legizgalmasabb két hete ez volt.- Mennyit aludt az elmúlt napokban?- Napi három óra volt a szint, de múlt hét végén a Dunakanyarban kialakult helyzetek miatt két éjszaka kimaradt. Az eddigi rekord a csütörtök volt, négy órát sikerült és már nyugodtan.- A Dunakanyarban volt a legkritikusabb a helyzet idén?- Általában a Rajka és Budapest közötti szakasz a legnehezebb. A fővárostól délre, már ritkábbak a jelenségek, igaz, ha előfordulnak, ott nagyobb is a baj. Idén Győrújfalunál a Mosoni-Duna volt a legkritikusabb szakasz.- Azt mindenki látja, hogy mondjuk a katasztrófavédők mit csinálnak egy ilyen vészhelyzetben, de a vízügyi szakemberek hogyan tudják ennyire pontosan megmondani, hol, mikor és milyen magassággal tetőzik majd a folyó?- Kizárólag a Dunára koncentrálunk, mert minél gyorsabb döntéseket hozunk, annál nagyobb eséllyel lehet elkerülni a bajt. Ennek érdekében, a vízügyi információk alapján előrejelzéseket készítünk, aztán meghatározzuk, hol milyen műszaki beavatkozásra van szükség. A külföldi és hazai adatok, valamint a magyar- országi jelentések alapján számolunk. Hazánkban egy jól kiépített észlelőrendszer működik, 365 napon, napi 24 órában, ami egy nagyon modern informatikai rendszerbe továbbítja az adatokat. Az viszont, hogy ÁRVÍZI KÉSZÜL TSÉG! FOKOZA TOK 2013.06.14 WJM U péntek Névjegy: MOLNÁR BÉLA 1969-ben született Orosházán. az Eötvös József Főiskolán szerzett vízépítő mérnöki diplomát, Baján. 2006 és 2010 között Orosháza fejlesztésért felelős alpolgármestere volt. 2011 óta vezeti az Országos Vízügyi Főigazgatóságot. beszél angolul és oroszul. nős, egy kisfiú édesapja. hobbija: vadászat, horgászat. „A klasszikus védekezés minden módszerét kimerítettük az idén, amit a tankönyvekben valaha leírtak.” ennyire pontosan tudtunk kalkulálni, a kollégáim felkészültségének is köszönhető.- Mintha idén korábban kezdődtek volna az előkészületek, mint máskor.- Valóban. Magyarország egy alvízi ország, így fontos, hogy a környező országokból befolyó vizekre nagyon odafigyeljünk. Éppen ezért azt is tudtuk, hogy a Duna vízgyűjtőjén Németországban és Ausztriában közel két hét alatt 200 milliméter csapadék hullott. Viszonyításként: hazánkban idén eddig összesen esett ennyi. Amikor már leesett 80-100 milliméter, és még mindig esőzések voltak, tudtuk, hogy nagy lesz a baj, amikor pedig már a mederben volt az összes víz, azt is tudtuk, hogy az eddigi legnagyobb vízszintet meghaladó árhullámra készülhetünk. Ennek megfelelően a munkák és a készülődés már akkor elkezdődhettek, amikor a víz még itt sem volt.- Európában a Duna a második leghosszabb folyó. Mi számít ilyenkor egy árvíz szempontjából: egy folyó vízhozama, a vízgyűjtő területe, a hossza, vagy hogy, milyen domborzatú területen folyik?- Ezek közül mindegyik számít, de most a legnagyobb gondot az irgalmatlan víztömeg okozta, hatalmas árhullám vonult le a folyón. Talán úgy köny- nyebb elképzelni mekkora, ha azt mondom: egy másodperc alatt 10 ezer 500 köbméter víz haladt le az amúgy békés, lassúfolyású Dunánkon. Ez az ötszöröse annak a vízhozamnak, ami egy átlagos napon lefolyik. A Duna esetében egyébként az is számít, hogy hatalmas a vízgyűjtője, így nem csupán a tavaszi zöldár, vagy a téli jegesár okozhat gondot, de ilyenkor nyár elején is kialakulhat árvíz. Ahogy volt már augusztus 20- án, vagy karácsonykor is az idők folyamán. Másrészt a Duna több országon keresztül folyik, tehát nemzetközi együttműködésre van szükség a védekezésben, hiszen ha egyik ország csinál valamit, az a másikra is hatással van - ez ugyancsak bonyolítja a munkát.- Ez az áradás számunkra rekord méretű, de európai, vagy világviszonylatban is nagynak számít? Hatalmasnak. Látható mekkora károkat okozott más országokban. Az árvizek minden paraméterét feljegyezzük, elemezzük és összevetjük a korábbi vagy más tapasztalatokkal, hiszen ebből rengeteget lehet tanulni. Ez az áradás egy nagy árvíznek számít, persze az Amazonason vannak nagyobbak is, de a körtét az almával nem sok értelme van összehasonlítani.- A legnagyobb vízállási rekord most hol született?- Komáromnál. Ott a korábbi legnagyobb adat, 802 centis volt, ezúttal pedig 845. Budapestnél is jelentős volt, eddig 860 centi volt a legnagyobb vízmélység, ezúttal pedig 891.- Ez ilyenkor azt jelenti, hogy a fővárosban 9 méter mély volt a Duna, vagy másként mérik?- Oda tesszük a mércét a keresztszelvényeken, ahol mérni tudjuk a vízszint ingadozását, aztán ezeket a mércéket összehangoljuk a folyó teljes szakaszán. Vagyis amikor 9 méteres a Duna Budapestnél a mércén, az azt jelenti, hogy ennél méterekkel mélyebb a valóságban.- Már biztosan mondhatjuk, hogy levonult az ár?- Szombaton délben, ezt már biztosan elmondhatjuk, addigra az árhullám jelentős része elhagyja az országot.- Lehetett hallani, hogy az apadó ág veszélyesebb, mint az áradás, ez mit jelent pontosan?- A legnagyobb gondot az jelenti, hogy ilyenkor még nagy a vízhozam, vagyis sok víz van a mederben és ez veszélyt jelent a védművekre. Átázhat a töltés és ez a víztömeg könnyen szétnyomhatja. Éppen ezért minden erre utaló jelenségre figyelünk és háromszoros őrszolgálattal dolgozunk mindenütt. De gond lehet ilyenkor a talajvizekkel is, hiszen azok az árvizekkel együtt mozognak fokozott nyomásuktól eltörhetnek a szennyvíz és ivóvíz vezetékek, fák is kidőlhetnek, ha kimossa a gyökerüket vagy fellazul a vizes altalaj. Előbbi történt Mohácson, utóbbi pedig a Margitszigeten.- A mobilgát jól vizsgázott Szentendrén. Ezen kívül volt valami újdonság a védekezésben?- Szentendrén az épített, a Margitszigeten pedig a tömlős mobilgát volt az, amit élesben is bevetettünk, de ezen kívül a klasszikus védekezés minden módszerét kimerítettük azt idén, amit a tankönyvekben valaha leírtak.- Másként zajlott az idei árvízi védekezés, mint eddig?- Igen. Tavaly januárban került átszervezésre az árvízi védekezés irányítási rendszere hazánkban. Ez korábban a vidékfejlesztési minisztériumhoz tartozott, ahonnan a belügyminisztériumhoz került. Ez azt jelenti, hogy a partnerszervezetekkel egyszerűbben és hatékonyabban tudtunk együttműködni az operatív dolgokban. Úgy értékelem, hogy ez az új rendszer jól vizsgázott a gyakorlatban.- Hallhattuk, hogy 2002 óta kétmilliárd eurót fordítottak Ausztriában az árvízvédelem fejlesztésére. Nálunk mennyi pénzt költöttek az elmúlt évtizedben?- 251 milliárd forint értékű vízügyi fejlesztés van folyamatban, aminek nagyobb része összefügg ezzel, hiszen nagyon sokat költünk a védmű- vek korszerűsítésére, a Dunán konkrétan 28 milliárd forint értékben folynak most is ilyen munkálatok.- Ahhoz mennyi pénz kellene még, hogy ilyenkor nyugodtan hátradőlhessen?- 6-700 milliárd forintból lehetne megvalósítani egy teljeskörű rendszert, de egyszerre ennyi pénzt az árvízi védművekre biztosan nem tud elkölteni a magyar állam. így sem panaszkodhatunk azonban: az, hogy a vízügy nem egy politikai szervezet, mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt húsz évben folyamatosan elvégzett fejlesztési feladatok, ha pedig két év múlva beszélgetnénk egy ilyen méretű áradás után, egészen biztosan sokkal nyu- godtabb lehetnék. A Tisza egy szeszélyesebb folyó, az egy más helyzet. A következő nagy feladatunk ezért a Tisza, a vizsgálatainkat elkezdtük és a kormány támogatását is érezzük a kérdésben.- Európai viszonylatban a magyar árvízvédelmi rendszer mennyire jól kiépített?- Már most sem vagyunk semmivel sem rosszabb helyzetben, mint más európai országok, a magyar vízügyi szakembereket pedig világviszonylatban is kiemelkedően felkészültnek mondhatjuk.- Azt például tudjuk pontosan, hogy mennyi ingatlan van Magyarországon ártérben?- Most is vannak adatok, de egy hónap múlva darabra pontosan meg fogjuk tudni mondani, mert zajlik erről egy felmérés és előkészítettük az úgynevezett nagyvízi mederkezelési tervet. Egy biztos, minden alkalommal ennyi helyszínen nem is tudunk és nem is érdemes egyszerre védekezni, tehát hosszútávon új szabályozás kell. Lehetnek üdülőövezetek ártérben, de akkor megfelelő magasságú lábra kell helyezni ezeket az ingatlanokat és nem lehetnek a közvetlen lefolyási sávban sem.- A környező országokban mindenütt volt halálos áldozata az árvíznek. Ennyivel jobb volt a magyarországi munka?- Nagyon határozott volt a munka és mondjuk az is sokat segít, ha kitelepítik a hátunk mögül egy különösen veszélyeztetett területről az embereket, mert így mi vízügyesek is egészen biztosan kevésbé görcsös, bátrabb, kreatívabb és így hatékonyabb védekezést tudunk tervezni, hiszen tudjuk, emberéletben nem eshet kár.- Sokat hallani arról, hogy változik az időjárás, ezzel van ösz- szefüggésben a rekord méretű áradás is. Ezek szerint számíthatunk erre gyakrabban?- Egy mindenesetre biztos: az elmúlt, kicsit több mint tíz évben ez már a harmadik rekord méretű árvíz volt a Dunán. 2002-ben, 2006-ban is sorra dőltek meg a legmagasabb vízállások, úgy ahogy most is. Ezek alapján következtethetünk arra, hogy talán előfordulhat a következő években is, de a természetet teljes mértékben kiismerni és kiszámítani lehetetlen, elméletet tehát azért semmiképpen nem állítanék fel ez alapján. r i x «
